 |
    |
 |
1000 – MILLENNIUM – 2000 2000. május 25. Vas Népe A hányatott sorsú hercegprímás E hónapban van negyedszázada, hogy Bécsben elhunyt Mindszenty József bíboros-prímás, esztergomi érsek. Mindszenty József (eredeti nevét – Pehm József – 1941-ben változtatta Mindszentyre) 1892-ben született Csehimindszenten. 1915-ben szenteltek pappá, 1919-től 1944-ig Zalaegerszegen szolgált plébánosként. XII. Piusz pápa '44-ben nevezte ki Veszprém megyés püspökévé. Mindszenty vezetésével a katolikus püspöki kar hivatalosan és kemény hangnemben tiltakozott a zsidóüldöző intézkedések ellen. A szovjet hadsereg kelet-magyarországi előrenyomulásakor több egyházi vezetővel együtt memorandumot intézett a kormányhoz, hogy az ország többi részét ne engedjék csatatérré válni. Emiatt 1944 novemberében Mindszentyt a nyilasok letartoztatták. 1945 húsvétján, a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult ki. XII. Piusz pápa 1945. szeptember 15-én Esztergom érsekévé, majd 1946 februárjában bíborossá nevezte ki. Közbelép az ÁVH Mindszenty a legélesebben az egyházi iskolák államosítása miatt került konfliktusba a hatalommal, de tiltakozott a hitoktatás fokozatos betiltása, a katolikus intézmények államosítása, illetve megszüntetése ellen is. Az Államvédelmi Hatóság 1948. december 26-án tartóztatta le hűtlenség, a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Rehabilitációt kért 1949 februárjában a népbíróság minden vádpontban bűnösnek találta, és életfogytiglani fegyházra ítélte. Az ítéletet júliusban másodfokon helybenhagytak. 1955 nyarán felszólították, kérjen írásban amnesztiát. Mindszenty azonban igazságtételt és rehabilitációt akart. Csehimindszent „bűnös falu” volt ekkoriban, neves szülötte miatt a nevét majdnem Csehikovácsira változtatták. Az 1956-os forradalom napjaiban, nyolcévnyi rabság után kiszabadították fogságából. A szovjet csapatok buda-… idején titkárával az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, és menedékjogot kért. A bíboros csaknem 15 évet töltött az amerikai nagykövetségen. A pápa követe és Nixon amerikai elnök kezdeményezésére, hosszas vonakodás után, 1971. szeptember 18-án a magyar hatóságok hozzájárulásával, de szigorú titoktartás mellett vatikáni diplomata-útlevéllel elhagyta az országot. Rómába utazott, onnan pedig Bécsbe költözött. A pápa 1973-ban üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, Mindszenty Józsefet pedig nyugállományba helyezte. Utóda 1974-tól apostoli kormányzóként, 1976-tól pedig esztergomi érsekként Lékai László lett. Mindszenty 1975. május 6-án halt meg Bécsben. Máriacellben temették el, végakarata szerint Magyarország teljes felszabadulásáig ideiglenesen. A néhai bíborost 1990-ben rehabilitáltak, és 1991. május 4-én helyezték végső nyugalomra az esztergomi bazilikában. Vas Népe 1991. május 27. Hétfő Mindszenty emléktábla a Nagy Lajos Gimnáziumban Premontrei diákok emlékeztek Középen dr. Konkoly István megyéspüspök, jobbján a premontrei rend szeniora, dr. Szalay Albin kanonok, balján dr. Horváth Lóránt Ödön csornai premontrei apát látható. Ma Nagy Lajos Gimnáziumként ismerjük, de 1948-ig Szent Norbert Premontrei Gimnázium volt a neves szombathelyi középiskola. Előkertjében szombaton sok egykori diák, néhány tanár gyűlt össze, hogy együtt emlékezzenek a világháborúk poklában életüket vesztett volt diáktársakra, az ugyancsak itt tanult, világhírű magyarrá lett – Mindszenty Józsefre, az Alma Materre. Ernuszt kelemen (Vasvármegye főispánja), Éhen Gyula (Szombathely híres polgármestere), Gotthard Jenő (csillagász), Hollán Ernő (48-as honvédezredes, később államtitkár), Horváth Boldizsár (igazságügy miniszter), Saághy István (botanikus), Tordai Szaniszló (nagyváradi püspök), Szelestey László (költő), Székely Ferenc (igazságügy miniszter), Széll Kálmán (miniszterelnök). Sokszínű, ám korántsem teljes névsor, a gimnázium nevelte hírességeké. 1808-tól 1948-ig, 140 éven át nagyon sok diák tanult a nyolc osztályos gimnáziumban nevessé lett premontrei tanároktól. A rend és az iskola történetét szombaton Horváth Ödön, a Szombathelyi Premontrei Diákszövetség alelnöke ismertette, megemlékezve a tanárokról, dr. Kunc Adolfról, dr. Edelman Sebőről, dr. Lipp Vilmosról és dr. Kárpáti Kelemenről. Külön köszöntötte az ünnepségen megjelent premontrei tanárt, köztük a rend szeniorát, a 97 esztendős dr. Szalay Albin kanonok urat. A Hősök szobra, Felsőeőri Fülöp Elemér 1933. január 5-én felavatott műve előtt volt a szombati ünnepség. Ezt a fal mellől áthelyezték, körüljárhatóvá tették, talapzatán a mészkőlapokat gránittal cserélték ki, és az addigi huszonhét név mellé újabb huszonhét került: most már nem csak az első világháborúban elesett egykori diákok nevei olvashatók rajta, hanem az 1939-1945 között hősi halált haltaké, köztük a holocaust áldozataié is. A szobrot, amelynek talapzatát Csinger Péter kőfaragó mester varázsolta újjá, s a premontrei diákszövetséggel együtt a Nagy Lajos Gimnázium és a Városszépítő Egyesület újított fel, dr. Horváth Lóránt Ödön csornai premontrei apát (egykori szombathelyi premontrei diák) áldotta meg. Rövid beszédében utalt rá: a rend szeretné visszakapni a gimnáziumot. Nem erőszakkal, közmegegyezéssel. Benne szerzetes, és jó világi tanárok együtt nevelhetik majd Szombathely ifjúságát. A gimnázium belső bejáratának falán szombat óta tábla hirdeti: ide járt gimnáziumba a mártír sorsú Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az emléktáblát – ugyancsak Csinger Péter művét – a Kereszténydemokrata Néppárt megyei és szombathelyi szervezete állította. Mindszenty József itt, e falak között határozta el, hogy pap lesz. 80 éve jelesen érettségizett. „Életében nem megalkuvó, de a nemzet fennmaradásáért kompromisszumra kész, reálisan döntő főpásztor volt” – hallhattuk dr. Kovács Árpádtól, a KDNP megyei elnökségi tagjától. Hosszúra nyúlt ez a szombati ünnepség, mert dr. Harangozó Ferenc, pápai prelátus, a Mindszenty Alapítvány elnökségi tagja hosszasan taglalta Mindszenty József és a saját életútját, felidézve a hercegprímás mellett töltött évek emlékeit. Közben a tűző napon néhány idős ember rosszul lett, hívtak mentőt is. Az emléktáblát dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök a következő gondolattal áldotta meg: emlékeztesse a tanulókat Mindszenty életpéldájára, hogy ők is igazságban és szeretetben éljenek. A Nagy Lajos Gimnázium igazgatójának, Kártyás Lászlónak a zárszavával fejeződött be az ünnepség. Ezután már csak a 62, 60, 55, 45 és 40 évvel ezelőtt itt érettségizettek maradtak együtt, még élő tanáraikkal. Az osztálytalálkozóra többen érkeztek külföldről is. N. M. Fotó: K. Z. Úszó, műugró, műúszó és vízilabda Eb, Athén Két arany, egy világcsúcs Repülőrajtot vettek úszóink Athénban 20. Úszó, műugró, műúszó és vízilabda Európa-bajnokságon az ünnepek alatt a következő magyar vonatkozású események történtek: vasárnap férfi vízilabda válogatottunk 16:12 arányban legyőzte a Cseh és Szlovák Köztársaság válogatottját, míg lányaink 8:8 arányú döntetlent értek el Olaszország pólóshölgyei ellen. Hétfőn már jobban folytatták a lányok, 15:3-ra szinte legazolták Szovjetunió együttesét. Fiaink is könnyedén, 22:7-re nyertek a törökök ellen így keddtől a középdöntőben folytathatták. Női toronyugrásban Cserba Brigitta az igazán dicséretes negyedik helyet szerezte meg, Nagy Ibolyának a kilencedik hely jutott. A kettős szovjet siker jogosságához kétség sem fért, Miroscsina és Afonyina annyira kiemelkedett a mezőnyből. Magyar szempontból parádésan kezdődött az athéni Eb hatnapos úszósorozata. Játékosan úgy is lehet fogalmazni, hogy Rózsa-színű lett az olimpiai központ kedden délelőtt a 100 m férfi mellúszás harmadik előfutama után. Merthogy Rózsa Norbert világcsúccsal lett első, s legjobbként biztosította helyet az esti döntőben. Már a fordulónál látszott, hogy rettenetesen nagy idő van kilátásban, Széchy Tamás legújabb klasszisa ugyanis fergeteges tempóban kezdett. Sőt, a folytatást is bírta erővel, s amikor célba ért, egy emberként hördült fel a nézőtér: 1:01.29 perc, fantasztikus világrekord! A régit is Rózsa tartotta (társbérletben Ivanovval), 1:01.45-tel, ennyivel nyerte az idén januárban a világbajnoki aranyat Perthben. Kiss László versenyzője, a szöuli olimpiai ezüstérmes Güttler Károly a nyolcadik helyen úszta be magát a fináléba. Gond nélkül szerzett jogot az esti szereplésre a négy számban is éremesélyes másik Kiss-tanítvány, Egerszegi Krisztina. A Bp. Spartacus közönség kedvence elsőként a 400 m vegyesen késztette elgondolkodásra a riválisokat, akik igazán elkeseredhettek „Egérke” produkciója miatt. Szinte szárnyalt a vízen, s hatalmas fölénnyel nyert. Bár a végén kiengedett, így is új országos csúccsal, 4:43:22 perccel végzett futamában az élen, s természetesen a legjobb pálya birtokosaként várhatta a finálét. A keddi matinéban egyetlen magyarnak maradt sikertelen a fellépése: a 200 m férfi gyorson a békéscsabai Szabados Béláé. Futamában százig még tartotta a lépest a többiekkel, a végére azonban rettenetesen elfáradt, s csak nyolcadikként ért célba. S ha már a csalódásoknál tartunk, a szovjetek azon búslakodhattak, hogy a Rózsa nagy ellenfelének kikiáltott Vaszilij Ivanov, az eddigi 100-as társvilágcsúcs tartó nem tudta beverekedni magát a nyolcas döntőbe... Jó napjuk volt a női vízilabdásoknak: a magyar válogatott utolsó csoportmérkőzésen udvariatlan vendégként lelépte a görögök nemzeti együttesét 10:0-ra. A meglehetősen ritka pólós eredmény azt jelentette, hogy a magyar gárda lett a csoportelső, megelőzve a szintén ötpontos, de rosszabb gólkülönbségű olaszokat. A női 100 m gyors „nyolcasfogata” vonult fel elsőként azt esti fináléban, de a magyar tábor Egerszegiékre várt. Érdemes volt. Előbb ugyan Rózsa a 100 m döntőjében megfagyasztotta a vért az érte szurkolók ereiben, mert elképesztő módon beragadt. Legalább fél másodperccel később vetette vízbe magát, mint a többiek, de 50 méternél már harmadikként fordult, így is nagy idővel (1:01:49 perc) nyert az egykori világrekorder brit Adrian Moorhouse előtt. Megszületett az athéni Eb első magyar aranyérme! Egerszegi viszont egy pillanatig sem tartotta kétségek között híveit. Azt a luxust még megengedte magának, hogy az első száz méteren – a pillangón – még csak második legyen, onnantól kezdve azonban már csak az órával versengett. Végül 4:39:78 perces világraszóló teljesítménnyel a délelőtti országos csúcsát tovább javítva lett Európa-bajnok. Egy medencével odébb a magyar férfi vízilabda válogatott régi riválisa, a szovjet együttes ellen szállt vízbe, akik 13:11 arányban legyőzték a mieinket. A vereség azt jelenti, a vb bronzérmes magyar együttes már csak elméletileg juthat be a négy közé. | |
