|
Prológus
Bár nincsen befejezett írás lényegileg, az iromány végtelen csak kezdet van,
és hol lesz még a vége?... Igaza volt Michelangelónak, aki azt mondta, a szobrot nem lehet befejezni, csak abbahagyni.
|
|
|
A vasdiplomás
Szép hagyomány a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, hogy a tanév elején, az elsőévesek köszöntésekor, megemlékeznek az ötven, hatvan, illetve hatvanöt evvel korábban diplomát szerzett idős pedagógusokról. Az idei tanévnyitón tizennégyen vehették át az arany-, a gyémánt- és a vasdiplomát a vele járó pénzjutalommal. Aranydiplomát kapott Rózsás Györgyné, dr. Hopp Viktorné, Káldi Jánosné, Takács Józsefné, Káldy Lajos Géza és Csepregi Lajos.
|
|
|
„Kár siettetni az életet”
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola huszonötödik tanéve kezdődött meg tegnap – ünnepélyes körülmények között – a Művelődési és Sportházban. A Szombathelyi Szimfonikusok hangversenye után dr. Gál László főigazgató-helyettes, az ünnepi tanácsülés elnöke üdvözölte az MKM közigazgatási államtitkárát, a megye, a város, az intézmények vezetőit, a megjelent országgyűlési képviselőket, köszöntötte a főiskolai tanács tagjait, az oktatókat, az arany, gyémánt, illetve vas diploma átvételére megjelent idős pedagógusokat – és az elsőéveseket.
|
|
|
Levelek
Csak örvendetni és allelujázni tudok, amikor Rólad néha-néha az újságban olvashatok valamit munkáidnak termelékenységéről, annak édes gyümölcséről. Tudom rengeteg idő, energia, türelem, mérgelődés, fáradtság lapul meg egy-egy ilyen kivitelező produktumban, de úgy látom van hozzá megfelelő lelki és testi akkumulált erőd, ami aztán sikerre is viszi a felemelő kultúrigazgatói alkalmatosságodat.
|
|
|
Petőfi hitvese
„Én csak mióta te szeretsz, kívánnék tündökölni, vágynék a legjelesebb lenni a világon, vágynék istennő lenni, csak hogy te mondhatnád az embereknek: e hölgy, kit csudáltok, kit ti imádtok, e hölgy enyém! én bírom e hölgy örök szerelmét.
|
|
|
Előléptetés
Örömmel tudatom, hogy a Magyar Honvédségnél folyó rehabilitáció keretében javaslatot tettünk az Ön előleptetésére.
|
|
|
Mi okozta Hitler betegségeit?
Alighogy elültek a hullámok a szenzáció erejével ható bejelentés körül, amely szerint nem Adolf Hitler holttestét égették el a berlini kancellári hivatal bunkerének udvarán, egy San Franciscóban élő, osztrák származású pszichiáter azzal a megállapítással állott elő, hogy a náci vezér számos betegségének egyetlen közös oka volt: az immunrendszer zavara.
|
|
|
LIDÉRCKE
Kitagadás, könny, szenvedés, vergődés az út porában, végül egy bozóttal benőtt, süppedős sár a nagyváradi temetőben.
Hamvában hullott nagy szerelem tragikus fordulataira utalnak ezek a szavak.
|
|
|
Rejtőző királyok
Hihető-e, hogy zsidó származásúak voltak a kora középkori frank birodalom első uralkodói, a Merovingok? Szentségtörés-e azt feltételezni, hogy Jézus túlélte kereszthalálát, és családot alapított, kései utódai veretes arisztokrata famíliák, például a Habsburg, az Anjou családok vérvonaliban lelhetők fel?
|
|
|
Visszatekintés
Magyarország szovjet katonai városparancsnokai 1945 tavaszán összehívták a papokat, és magára Sztálinra hivatkozva közölték: a Vörös Hadsereg nem akadályozza az egyházak életét. Járjanak a papok egyházi öltözékben, akkor nem lesz bántódásuk, mert minden orosz katona tudja, hogy „a paphoz nyúlnia nem szabad!"
|
|
|
Az alkotó
Párkányi Péter 1967-ben született Balassagyarmaton.. Húszévesen a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának hallgatója, s egy esztendővel később, 1988-ban már elnyeri első köztéri megbízását Sopronban. Azóta folyamatosan készít köztéri szobrokat, vesz részt kiállításokon, ahol díjakat is nyer. Nemrég a Magyar Televízió 15 perces filmkölteményt mutatott be Rítus című alkotásáról.
|
|
|
Megroskadtak az óramutatók...
Néhány percig tartott csak. Az égen még látszott a repülőgépek tejútja, porfelhő keringett a Nagytemplom felől; törmelék, rom között bujkált pár ember.
Iszonyatos volt a látvány.
|
|
|
Emlékek a régi Szombathelyről
Írásunk szerzője Szombathelyen született, és a Faludi Ferenc gimnáziumban érettségizett 1946-ban. 1946-tól 1948 elejéig a Szombathelyen megjelenő kisgazda lap, a Nyugati Kis Újság belső munkatársaként dolgozott. Édesapja a harmincas évek közepétől aktívan politizált, ő szervezte meg a Kisgazda Pártot Szombathelyen, amelyből később fiával együtt kizárták.
|
|
|
A népbírósági törvény fél évszázada
A háborús bűnösök büntetőjogi felelősségre vonását a népbíróságok végezték. Ezek a különbíróságok 1945-től működtek, hatáskörükbe a háborús, népellenes és politikai bűncselekmények tárgyalása tartozott. A huszonnégy városban felállított népbíróságok előbb hét-, majd öttagú tanácsokban ítélkeztek.
|
|
|
Mindhalálig szabadság
A vékony, fiatal lányt délután hozták a Körtérre. A szétlőtt, barikádként használt villamosok roncsai között tűnt fel Kustos, amint cipelte a lányt. Az oroszok ekkorra már lezárták a környéket, ellenőrizték a hidakat, csak nyugat felé nyílt kijárat. A lányt a Corvin-közben érte a golyó. Talán harsány fiatalsága, talán szép, hosszúkás arca tette, a keményszívű parancsnok láttára megenyhült.
|
|
|
BELPOLITIKA
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Megdöbbenéssel és kétségekkel nyomasztva olvastam a Heti Magyarország 1993. február 28-i számának belpolitikai rovatában Zoltai Gusztáv úrral, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójával és dr. Landeszmann György vezető főrabbi úrral való beszélgetést Ományi Kaló Gyöngyi újságírónő tollából.
|
|
|
Kálmán bácsi elment
Megélt mindent, amit ebben a században, ebben az országban megélni lehetett. Feljutott a csúcsokra, s megjárta a poklokat.
Hajdani honvédelmi miniszterek szárnysegédje volt, majd vezérkari főnök 1944-ben; 1990-ben országgyűlési képviselő lett, majd kései, de nem megkésett elismerésként vezérezredes; közben volt börtönlakó és recski fogoly, pincemester és borászati munka szerzője.
|
|
|
„1956-ban még volt magyar-magyar párbeszéd”
Van egy ember e hazában, akinek fejében Szabó Dezső eszméi és Örkény István gondolatai, az erdélyi magyar irodalomtörténet és liberális társadalomfilozófia, katolicizmus és szabadelvűség, a Vigilia és Magyar Hírlap szerkesztési elvei jól megférnek egymással, akit a „népi” és az „urbánus” tábor egyaránt elfogad, akit a publikum egyforma lelkesedéssel hallgat erdélyi közéleti találkozón vagy Demokratikus Charta-demonstrációkon.
|
|
|
Választás ’94
A parlamenti választások fölényes MSZP-győzelmet hoztak. A 386 parlamenti mandátumból a szocialisták 209-et hódítottak el (54,14 százalék), a 18,13 százalékkal második helyen végző szabaddemokraták 70 mandátumot. Az eddigi legerősebb kormányzópárt, az MDF 37 mandátumot szerzett, ez a szavazatok 9,58 százalékát jelenti.
|
|
|
Deseő tábornok élete és titokzatos halála
II. Deseő László a diplomáciai pályát, Moszkvát 1940. július 15-én hagyta el. Hazatérve a gyöngyösi hadosztályhoz helyezték tüzérparancsnoknak, majd 1942. november 1-jén vezérőrnaggyá kinevezve, a 2. magyar hadsereg kötelékében, a szombathelyi III. hadtest tüzérparancsnokaként került a doni arcvonalra.
|
|
|
Nebuló-bú
Harmadik hónapjába lepett az iskolai tanév. A szülők – túl a tankönyv-, esetleg egyenruhabeszerzés izgalmain – úgy érezhetik: végre lazíthatnak egy kicsit. Ám az újdonsült nebuló egyik nap azzal jön haza: ő nem megy többé iskolába, mert nem érzi ott jól magát.
|
|
|
Mi történt 1919-ben Vas megyében?
Ha nem lett volna rendszerváltás, akkor tavaly, fényes külsőségek közepette ünnepli az ország a Tanácsköztársaság 75. évfordulóját.
Ez az ünneplés elmaradt.
|
|
|
A Szent Korona kálváriája
Ötven évvel ezelőtt, 1945. március 27-én az éjszakai órákban a Szent Koronát, a koronázási jelvényeket, palástot és a Szent Jobbot nyolcfőnyi koronaőrség az országhatárt átlépve ausztriai Mattseeba szállította.
|
|
|
Józsi bácsi naplója
Egy szombathelyi iparos naplója 1944-45-ből, tanulmányok Bogyay Tamásról, Mindszenty József és Géfin Gyula levelezéséből, tudományos könyvkiadás a szombathelyi tanárképző főiskolán. Ezt ajánlja olvasóinak legújabb számának címoldalán a Vasi Szemle.
|
|
|
Volt politikai foglyok összefogása
Megalakult a Nemzeti Elkötelezettségű Társadalmi Szervezetek Koordinációs Irodája – tudatták a sajtóval tegnapi tájékoztatójukon a hét alapító szervezet képviselői.
|
|
|
Megmagyarázhatatlan csodás jelenségek
Mint minden esztendőben, idén is cseppfolyóssá vált május elején Nápoly védőszentjének, San Gennarónak (Szent Januáriusnak) a megalvadt vére – közölte Ambrasi atya, aki a szent ereklyéinek őrzését látja el a város székesegyházában.
|
|
|
1
1
|
|
|
Ha én polgármester lennék…
Első feladatom a családom anyagi helyzetéről való gondoskodás lenne. Nevetséges dolog, hogy a pedagógusok, orvosok nincsenek jól megfizetve. Én emelném a bérüket, bár lehet, hogy ez kivitelezhetetlen lenne. Hozzájárulnék anyagilag a kultúrához és a hozzá kapcsolódó diákélethez. Támogatnám a diákönkormányzatokat, hiszen a diákok itt már alapvető szinten gyakorolják a demokráciát. Segíteném az iskolák nemzetközi kapcsolatainak ápolását, mivel nagyon fontosnak tartom, hogy egy közép-európai középiskola Nyugat felé nyisson.
|
|
|
Megtizedelt ország
Fél évszázaddal a második világháború után még mindig nincs megbízható veszteség-kimutatása Magyarországnak a háború áldozatainak számáról. Nem tudjuk pontosan meghatározni, hol, hányan és kik vesztették életüket. Nem magyar sajátossága ez a világégésnek.
|
|
|
Egyházmegyénk életéből
„Az ember csak útmutató események alapján találja meg önmagát anélkül, hogy tévútra térne és elveszítené saját énjét… A példa foglalkoztatja csak a példakép meggyőző, egyedül a mintaszerűnek van értéke a szemében.” (W. Nigg: A szentek visszatérnek.) Egyházmegyénk területén, Körmenden töltötte áldozatos életének legtermékenyebb időszakát.
|
|
|
Czeglédy Gyula igazgatói megbízatása
Megbízom Önt 1965. szeptember hó 1-i hatállyal a Söptei Általános Iskola igazgatásával.
Ennek megfelelően egyidejűleg intézkedem új besorolásáról, mely a 10/1956/X.X.5./ MM. Sz. utasításban foglaltak szerint történik.
|
|
|
Szemtől szemben Kossuthal
1889-ben 850 magyar útra kelt, hogy meglátogassa Turinban az olasz földön élő Kossuth Lajost. Egyúttal megtekintették a párizsi világkiállítást. Ezen az úton vett részt férjével Schwell Viktória, aki ekkortájt 27 éves volt és két gyermek édesanyja.
|
|
|
Elhunyt dr. Antall József
Antall József
(1932-1993)
Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke 62. életévében, hosszantartó súlyos betegség után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem budapesti kórházában 1993. december 12-én 17 óra 15 perkor elhunyt.
|
|
|
Pártvezetők az elhunyt miniszterelnökről
– Mély megrendülést érzek, a betegség legyőzte a hősiesen küzdő Antall Józsefet - mondta lapunknak Kuncze Gábor az SZDSZ frakcióvezetője. - Bár a halál megakadályozta céljai maradéktalan végrehajtásában, mint a függetlenné vált Magyar Köztársaság első miniszterelnöke, beírta nevét a történelembe. Halálával nagy veszteség érte a Magyar Köztársaságot.
|
|
|
Találkozás Pomogáts Bélával
Van egy ember e hazában, akinek fejében Szabó Dezső eszméi és Örkény István gondolatai, az erdélyi magyar irodalomtörténet és a liberális társadalomfilozófia, katolicizmus és szabadelvűség, a Virgilia és a Magyar Hírlap szerkesztési elvei jól megférnek egymással, akit a „népi” és az „urbánus” tábor egyaránt elfogad, akit a publikum egyforma lelkesedéssel hallgat erdélyi közéleti találkozón vagy Demokratikus Charta-demonstrációkon.
|
|
|
Értékelések Antal József életútjáról
Az Antall József temetésére Budapestre érkezett külföldi politikusok szombaton az MTI-nek nyilatkozva méltatták az elhunyt kormányfő érdemeit, s szóltak a kétoldalú kapcsolatokról is. Lech Walesa lengyel államfő elmondta: Antall József miniszterelnököt ugyanazok a törekvések vezérelték, mint bennünket mindnyájunkat, akik más Európát szeretnénk.
|
|
|
Kormányzó három dimenzióban
A Horthy-temetés körüli politikai viták alighanem elvonják a figyelmet a lényegről: Horthy személyiségéről és országlásának higgadt értékeléséről.
|
|
|
Magyarországot megosztotta az újratemetés
A temetés állami jellegét cáfolni igyekvő nyilatkozatok ellenére az eseménynek mégis volt némi hivatalos felhangja. Így foglalható össze az egykori államfő újratemetésével kapcsolatos nemzetközi visszhang, amely mind a nyugati lapokban, mind a hírügynökségi jelentésekben meglehetősen nagy teret kapott.
|
|
|
A kormányzó országlásának a vége
Az 1994-es esztendő szomorú alkalmakat szolgáltat arra, hogy visszaemlékezzünk az ötven évvel ezelőtti tragédiákra. Történelmünkben máig kiheverhetetlen csapást okozott az, hogy 1944. október 15-én nem sikerült kiugranunk a háborúból.
|
|
|
Mi lett a tizenegy Batthyány gyermekkel?
„Minthogy magam 1938-ban születtem, édesapám, nagybátyáim és nagynénéim elbeszéléseire, továbbá nagyapám naplójegyzeteire hagyatkozom. Nagyapám sajnos túlontúl korán, már 1931-ben meghalt. Életét és családjának sorsát évszázadunk megrázkódtatásai nagyban befolyásolták. Ennek ellenére minden további nélkül megállapítható, hogy személyisége és személyes példamutatása erősen pozitív hatást gyakorolt gyermekeire.”
|
|
|
Mária Terézia megalapította a szombathelyi gimnáziumot
Az 1760-as évektől kezdve Mária Terézia fokozatosan korszerűsítette a magyar tanügyet. Ennek keretében új fakultást hozott létre a nagyszombati egyetemen, majd az intézményt királyi egyetemmé tette. Intézkedett arról is, hogy az egyetem az ország fővárosába, Budára költözzék.
|
|
|
Régi magyar családok: A Habsburgok
Amikor a Habsburg családról, mint régi magyar családok egyikéről szólunk, természetesen nem a származásra gondolunk – miként a többi család esetében sem -, s nem is okvetlen arra a tényre, hogy Gudenus János József i szerepelteti a Habsburg-Lothringen (Lotharingiai) ágat a magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája című kiváló művében.
|
|
|
Körmend ünnepre készül
1870. október 28-án látta meg a napvilágot Dunakilitin Batthyány József és Batthyány Ludovika 12. gyemeke, a későbbi legendás hírű szemorvos, Batthyány-Strattmann László. 1876-ban Köpcsénybe költözött a család. László itt töltötte gyermekkorát, és később itt születtek gyermekei is. 1914-ben halt meg Körmenden Batthyány-Strattmann Ödön herceg, utód nélkül.
|
|
|
A szombathelyi omnibusz
130 éve annak, hogy egy már elfelejtett közlekedési eszköz, az omnibusz megkezdte működését Szombathely utcáin. A városi tanács 1865. augusztus 19-én tartott ülésén adott engedélyt arra, hogy Schübel Albert a megnyíló vaspálya alkalmával, a vasútállomás és a főpiac (Fő tér) között omnibuszt közlekedtessen.
|
|
|
Egy fiú a Habsburg-házból
A Habsburgok története valamikor az ezredforduló elején kezdődött. Aargauban, Svájc egyik kantonjában állt Habichtsburg vára, amit később Habsburgnak hívtak. Az egyik feudális úr erről a várról nevezte el magát Habsburgnak. Teltek az évszázadok, s amíg mások háborúkkal, addig a Habsburgok főleg házasságokkal növelték birodalmukat.
|
|
|
Búcsúbeszéd
Porhüvelyedet, itt a koporsóban körül álljuk, szeretteid, feleséged, gyermekeid, unokáid, barátaid, volt tanítványaid, tisztelőid sorfala közt, hogy végtisztelet, részvétadásban búcsút vegyünk tőled majd. (Kilenc évtizeden át élt, dolgozott, szenvedett itt a siralomvölgyében. Ez a kilenc évtized tele volt gyötrelemmel, örömmel, megpróbáltatással, felmagasztalásban és megalázásban, hiszen egy nagy politikai színjátszásnak a színpadán akarva-akaratlanul kellett a rád osztott szerepet, jól vagy rosszul eljátszani.)
|
|
|
Rövid önéletrajz dátumokkal
1. 1910. május 5-én születtem Szombathelyen, a Kisfaludy Sándor utcában
2. Édesanyám porpáci születésű, parasztcsalád gyermeke. Heten voltak testvérek: Károly, János, Imre, Jóska, Ferenc, Gizella és Etel.
3. Édesapám Bögötön született, paraszti család sarjaként. 7 testvére van neki is.
...
|
|
|
Miért kezdtem bele az életrajzom megírásába?
„Kinek nincs messze az élet határa
Nem előre szeret nézni, hanem hátra”
/Petőfi/
|
|