P R O L Ó G U S

„Az írás csudája az, hogy ha azt mindenki megérti, ne legyen benne hazugság!”

1980. aug. 12-én Pápa, 50 éves találkozó élményei

Az első sorok dátuma az a nap, amit bizony úgy vártam, és ha azt mondom, hogy hamar megjött, akkor állítok valótlant, mert hogy hogyan telt el 1930-tól 1980-ig az életemnek órái, percei, szinte észrevétlenül, de mégis ha analizálva veszem az elmúlt ötven esztendőt, figyelembe véve a hat kötetemnek a vastagságát, ami részletesen beszámol az eltelt percek, órák halmazáról, akkor pedig azt kell vallani nagyon is sokat éltem, főleg megértem.

ARANYDIPLOMA Szombathely, 1980. szept. 8-án

A jelzett napon édesanya, már mint a feleségem mindent előkészített, öltöztetett, valahogyan takargatta a hét évtizednek évgyűrűit, nagyon csinosan vettem anyutól búcsút és indultam az ünnepélyre. Itt valami mégis hiányzott az egész ünneplésből. Ugyanis a meghívóban csak az én személyem szerepelt, nem szerepeltek a család tagjai, feleség, gyerekek, így bizony édesanyu nem jött el erre szép ünnepélyre, mint ahogyan kiderült bizony a többi kitüntetett sem hozta magával a szeretett párját, pedig ez így dukált volna.

SIKEREK ÉS BUKÁSOK 1955

Az ötödik kötet gazdag közművelődésről számol be, hiszen ebben az időben semmi sem volt sok, semmi sem volt nehéz, csak holnap szebbet, mint ma jelszóval, vittem az ügyintézést több fázisban, elsőben iskolai, majd kulturális, könyvtárúttörői, na meg egy kis hazafias népfronti munkákban. Söptén már három évnek fáradságos és főleg intrikált helyzetekben kellett dolgoznom, amit állandóan ki kellet cseleznem, mint a jó focisnak az ellenfelet, ne sikerüljön az öröme. Majd sorra rátérek ezekre is, de most elébb megnézem mit is rejteget az 1955-ös dossziém, amiben tizen évnek dokumentjait őrzöm feldolgozásig.

Cséplésellenőri történetek

Amint húzogatom a mérleg karját előbbre és hátrább, hogy már helyre álljon forgatónyomaték egyensúlya, biz mivel egy kicsit nedvesség miatt le kellene vonni, és ekkor odaszóltam a Sóos bácsinak, na ugye megvan?

Bosszúk hadjárata 1955-től

„arcod verejtékével keresed a kenyered, míg vissza nem térsz a földbe... Sok fájdalmad lesz gyermekeiddel…”

MÉHÉSZKEDÉS Söptén 1953.

A méhészkedésbe besegítettek a tanulók is, hiszen alakítottam méhészeti szakkört, fiam az Endre is nagyon tevékenykedett ebben a munkában.

Úttörői életről… annak munkájáról, szerepéről 1953-tól…

Ha ma reggeli, iskolamenési időben figyelem a csapatosan menő diákoknak az útvonalát, biz nem látni tán egyet sem, hogy betérjen a templomba, pártfogónak a megnyerésére.

Hogyan kell érzelmeket kelteni irodalmi órán?…

Itt ejtek pár szót arról, hogyan is tanítottam én az irodalmat? Persze ez nem egyszerre sikerült, de volt múltbeli tapasztalatom, hoztam magammal az iskola padjaiból, régi tanáraimtól hallva tanulva tudtam meg én is a módszereket.

Az 1956. évnek eseményei életemben...

Az Úr 1981. esztendejében „Bak” hónapjában indul tovább a krónikás a történelemnek útján, visszapillantva az elmúlt évtizedek eseményeire, főleg a krónikás személyéhez fűződő történtekhez

Elhelyeztek Kőszegpatyra /1956/

Az tény, hogy az ellenségnek a tábora látszólag jól vetette ki a halóját, nagy halat fogott azzal, hogy van egy okmány, amely szerint elhelyeztek Söptéről /a harcnak nincsen vége, csak csatát vesztettem, de a harcot nem/.

Nemzeti képgaléria, találkozás Stróbl Alajossal

Kohan Györgynek volt a képkiállítása, 1910. született Gyulán Munkácsy-díjas festő, tehát kiemelt káder...valamiért kellett kitüntetni. Drámai erejű művészetében a népművészet hatása és a szimbolikus látásmód egyesül.... a mexikói festészettel rokon... Később megtudtam, hogy hagyatékát Gyulai Múzeumba helyezték el...

Balatoni kirándulás élményei /1957/

Központi fekvés volt Keszthely, innen kisugároztunk a Balatonnak többi üdülőhelyére... Siófok, B.füred... Anna-bál...Hársfasor, Robin Targát Tagore... indiai költő /lehetséges, hogy rosszul írtam ki a nevét.../ ő is ültetett egy kis hársfát, emlékül, mert a néphagyomány azt tartja, ültess fát, és benne sokáig élni fogsz...

1956-os eseményeknek a hullámcsapkodása Söptén…

A faluban élt egy kis közös gazdálkodás, a volt cselédek verődtek össze egy kis termelőszövetkezetté, de a faluban a parasztok még önálló kis gazdaságokat képeztek, küszködtek a Jurcsek féle leadásnak kötelezettségeivel, amikor bizony volt rá eset, hogy a padlást tisztára leseperték, mert kellett a beszolgáltatás.

Forradalom hangulata

Budapesti visszhangtól lett hangos már az egész ország, a forradalmi hullámok már elérték a falunak is határát, itt-ott volt is számonkérés, főleg azoktól, akik a rémuralomnak könyörtelen hóhérai voltak.

Hegyi beszédem a temetőben /1956/

Ismétlem, hazudnék, ha tagadnám azt, hogy nem örült a nép... Hogy minek örült?... Ha másnak nem örült, hogy vége a rettegés, a rettegtetés Rákosi pribéki uralomnak, amikor sem törvény, sem bíró nem tudta megvédeni az áldozatot, ha egyszer valakit, valaki /főleg valami „besenyő” akart kinyírni.

1956. nov. 4. hajnala, rádió hangja

Állni látszik az idő, bár a szekér szalad. Lehetne idézni modernül, nem vettük észre az idő múlását, pedig a harckocsik a határról egy-két nap alatt tüzelőállásba vehetik körbe az országot....

Ellenforradalom lett a gyerek neve

Amikor az ország hajójának a kormányát sikerült a haladás irányába termelőbb, emberibb cél felé fordítani, amikor tényleg kezdett a szellemi zűrzavarból lecsendesülni, megtisztultabban látni, amikor ismét le lehetett mérni a forradalomnak napjainak eseményeit, annak jó és rossz hajtásait, ekkor döbbent fel a történelmi tévedésre, főleg annak fogalmára, névadására az új vezetőközeg, ez nem forradalom volt, hanem „ellenforradalom”...

A megszólításról általában 1945-ig... elszabadult erkölcsi normák...

Most nem akarom a rangsorolásokat is felsorolni, mert úgy emlékszem ezekről már korábban írtam, azért csak röviden jelzem a mi korunkban, tehát kb. 1945-ig bezárólag milyen cím is illette a nőket, azaz a férfiakat.

Bozzay Miklós, söptei kollégának fájdalmas rugdalódzásai...

Bozzay Miklós felháborgató leirata, amelyben írja a panaszait ellenem.... Igazsághoz tartozik, sokszor már csak azt vettem észre, hogy nyakig ér a támadások kátyúja, bizony elfojtanak, ha nem kapaszkodom magasabbra. Valahogyan mindig utólag kellett magamat menteni, mert amint már írtam Bozzaynak remek volt a propagandista szerepe az én elfojtásomban, csak amikor kudarcba esett a terve, akkor kapkodta a fejét jobbra-balra.

1960. év eseményei Fodor Henrik-Kuntár Lajos

Fodor Henrik volt 1960-ban a Berzsenyi könyvtár igazgatója, Személyében sohasem ütköztem bele, mindig a legnagyobb barátság jellemezte a találkozásunkat, elismerte a könyvtár vonalán kifejtett kulturális felépítményemnek a nagyságát. Később, mégis valahogyan megszakadt a jég alatta, és ha nem vigyáz, akkor a nagy lebukás mocsarában találja magát, elnyeli a moszatvilága. Mi is történt?...

A kenyérnek a becsülete valaha...

Ugyanakkor a szegényebb falusi embereknél, családoknál, aratóknál, summásoknál meg szaporodtak, mint az üregi nyulak... Anyámék is kilencen voltak élő testvérek, mi négyen voltunk, de nem volt ritkaság olyan család is ahol tíz, tizenkettő, tizenhárom gyerek volt a családban. Pl. Rábakovácsiban a Binder családban, szegényes suszter volt, vagy Szelestén Szele György-éknél vagy tizenhárom gyereket szült a Klári néni...

Megmozdult a föld, megszűnt a magánvagyon... évezredes álomnak vége...

1960 télnek multával, már szerte az országban megmozdult a föld, verték a karókat, azaz kezdték kihúzni a karókat az egyes parcellák közül, a mezsgyék eltűntek, a határt egybeszántották. Itt még el kell mondanom, hogy 1945-ben és azt követő időszakban megtörtént a földreform, emlékezetem szerint száz hold föld maradhatott meg a volt uraságoknak, a többit kiparcelláztak a falu nincstelenjeinek.

1960-ban alakult Tsz körüli nehézségek…

A járási vb. elnök helyettes, Veres István volt, az elnök meg Horváth Gábor... Előző este már megkezdődött a felkészülés, a hangszórókat szerelték fel a kultúrház környékére. A kitűzött napon megjelent a nagyúr, a vb. elnökhelyettes, aki mindjárt be is mutatkozott kellő illemtanból, mert amikor be akart menni a kultúrházba még csukva volt, siettem kicsukni neki, de már ezt megelőzte egy óriási rúgás az ajtóra, a szentségét, miért nem nyitotta már ki... Csak ilyen nőiesen. Hatalomnak hatalmasa volt, nagy érdemeket szerezhetett a suszterszékben, amiért is méltó volt, hogy betöltse a járási hivatalt, amit valaha csak jogot végzettek kerülhettek be ebbe a pozícióba, ugyanis ezeket nevezték valaha főszolgabírónak.

A volt uradalmi cselédeknek könnyű volt a belépés a Tsz-be...

Jóska bácsi könnyű volt belépés a tsz-be? Kérem szépen, nekem és hasonló volt cselédeknek könnyű volt a belépés, hiszen nekünk nem volt mit veszteni való. Nekünk nem volt földünk, mi csak kaphatunk.

Egy kis idézet az élet fináléjában /1981. nyara/

Az életem regényében elértem az 1960-as évet, amit Söptén értem meg, tán itt meg kell említeni, hogy életünkben nagy változás állott be, mert a sok igaztalan és rágalom hadjáratában, főleg az anyu elhatározta, engem pedig, nem fognak ezután se ide, se oda helyezgetni, építkezni kezdek Szombathelyen.

1960-ban beköltöztünk az új házunkba...

Minden nehézség dacára, ha lefogyva is, testileg és lelkileg is, a ház megépült, állt a síkon, a mező közepében. Tény, szegény anyu annyira kimerült az építkezésnek kiszámíthatatlan labirintusában, való botorkálásban, hogy alig lehetett lábra állítani, lefogyott, beteg lett, sok-sok injekció és gyógykezelés után szedte magát össze.

Hogyan gyújtotta meg Gergely a Hodászi Imre szalmakazlát...1951-ben

56-os események folytán Balázs Feri köpködött, azzal vádoltak, hogy a tsz-t én vertem szét... Vállat emeltem azokra, akik nem akarták a felbomlást..., ez csak rágalom, hiszen nekem papírom volt a kilépésre. Hogyan volt a Hodászi-féle szalmakazalnak a felgyújtása...

Tsz megalakulás utáni élet a közösben... /1960/

Beverték a falu lakosságának majd 99%-t a tsz-be, és kezdetben úgy nézett ki az életrendnek az óriási szögfordulata, hogy a kényszernek minden átka, terhe csak türelmetlenséget, szitkot, átkot, és nagyon sok könnyet termett a kezdeti fokon.

1960- tanulószoba létesítése...

Jönnek az 1960-tó1 jövő események sorozata. Tanulószoba létesítése 1960-ban....

Főiskolára felvettek /1961/

Ahogyan már írtam korábban, irodalmat, fizikát és éneket tanítottam a felső négy osztályban. Mint ahogyan mindenben, így itt is voltak nehézségeim a tanításban, de rendkívüli módon fejlesztettem magamban a készséget, arra, hogy mettől jobban, megmaradandóban élménydúsabban tudjam az óráimat telítetté tenni.

Kulturális /első klub bemutatása Németh Istvánnak/ pártnap...

Körülbelül még van mondanivaló az 1960-as időkből, hiszen az iskolán kívül már az iskolai tantermen kívül volt egy nagy tantermem, aminek az egyik oldala kezdődött a falunak az északi végétől és tartott a falunak a déli végéig, egyfolytában.