Aladdin lámpám csodája

Mivel is telt el az időm? …
Az első katonai évek eltelte után ténylegesen otthont igyekeztem kialakítani a magam kis portáján. Villany ebben az időben teljesen ismeretlen fogalom volt, habár Ikervár tőlünk hat
km-re volt– de ez a hat km legalább több ezret jelentett, hiszen a villany elhozatala legalább fejenként egy- egy tehén árát jelentené –mert azért érdeklődtünk e lehetőségekről. Ez nagy összeget, megterhelést jelentett volna gazdák felé, így bizony ebbéli jóakaratunkat félre tettük.
Hogy mégis legyen világosság a szobámban, ekkor vettem meg részletre az „Aladin” csodalámpát –a petrolt gázosította és egy azbeszt harisnya izzása adta a nagyszerű fényt. A papnak volt elsőben ilyen lámpája, majd nekem. Gyönyörű opál burája volt –amiért is mutatós volt– az alja teljes rézből állott. Egyre kellett figyelni, hogy ne kormozódjon be, mert akkor bizony a petrolgáz és a füst vegyüléke árasztotta be a szobát. Egy alkalommal, szokásomhoz híven nagyon jól tudtam aludni lámpafény mellett, és arra ébredek, hogy nem szennyel az orrom, füstszag és egész homályosság van a szobában, majd egy kis szikrafény árad a
Lámpa felől–jé!– csupa korom az ágynemű, az egész szoba, igen elaludtam és a lámpám bekormozódott –az orrom lyuka tiszta korom, jó hogy nem fulladtam meg. Ritkán fordult elő ilyen helyzet, de előfordult már máskor is, amikor bekormozódott a lámpám. A kis nyolcas és tízes -beles lámpák fénye mellett főúri fényt árasztott az Aladin –kb.-lehetett 80-100 Watt erősségű.
Nagyszerűen világította meg az asztalom munkaterületét –nem fárasztotta a szememet a fénye, egészséges napfényt adott.