 |
    |
 |
Az első búcsú a faluban A katonai pályafutásomat majd később írom meg, a jelenben csak annyit, hogy a közöségi életben – a közösségben, a katoáéknál szerzett tapasztalataimat, ismereteimet gazdagon tudtam kamatoztatni. Mégis csak visszatérek a hétköznapok munkájába, hiszen amikor leszerel tem, mint önkéntes őrvezető, ismételten a falum, az iskolám lett a munkám fókusza– ahol teljes erő bevetéssel dolgoztam. Magáról az iskoláról, az iskolai életről kell majd még beszélni. Valamiképpen nem is lehet egy napon a kettő időszakról beszélni, az akkori iskolai életről –a tanulók magatartásáról– a szülők és az iskola kapcsolatáról. Ez 1933 idejében teljesen eltért a maitól. Szóval 1933. tanévet már ismét tanítottam, alsó tagozatban. Jó volt akkor tanítani, a tanító és a tanítvány közt kialakult egy bensőséges – igazi baráti és mégis nagy tekintélyt becsülő magatartás, amiért is könnyebb volt a vezetés. Megtanítottam a gyerekeket hogyan kell járni, beszélni, ajtót betenni, óra előtt és alatt viselkedni, és főleg hogy kell köszönteni stb. Emlékszem az első búcsú alkalmával nagyon felkészítettem a tanítványaimat, hogyan kell a vásári sátrak előtt viselkedni, hogyan kell kérni? – nem szabad lopni– ne tolakodj! –. a sátor előtt álljál meg legalább fél méterre– és bizony ezt gyakoroltuk szemléletesen búcsú előtt az iskolában, egyszóval milyennek kell lenni a vevőnek? –milyen tisztelettel kell viselkedni az eladóval szemben. Nagyon vártuk a búcsú napját–hiszen ekkor még a búcsú az igazi idegenforgalom volt –Coptourist– amikor évenként legalább egyszer találkozhatott a rokon-rokonnal testvér-a testvérrel. Nemcsak a gyerekek várták lázasan a búcsú napját, a község is készült külsőleg és belsőleg, e nevezetes napra. Legalább erre az alkalomra tartottak nagytakarítást, lemeszelték a: ház utcai frontját –esetleg belülről is minden helyiséget– ki-ki beszerzett magának új ruhát, cipőt, szóval nagyon kiemelkedő nap volt a többi mellett. Na visszatérve az én gyerekeimre –mondottam nekik, hogy mise előtt nincsen vásárlás, sem ringis –teljes távolmaradás a forgalomtól. Majd a mise után lehet vásárolni, mindenki a pénze arányában. Tényleg ki, ki néztem mise előtt a paptérre –nem lehetett ott látni egy gyereket sem, mintha eltűntek volna valahová. Rendben van ezideig. Mise után aztán –ami de.10 órakor volt– megindult az áradat a búcsús sátra felé és ismételten figyeltem távolból, mennyire tudják magukat fegyelmezi a kis vevők. A koronát a fejemre a búcsús sátrak tulajdonosai tették fel estefelé, amikor arra sétálgattam, a gyerekek ragyogó szemmel mutogatták a megvásárolt különböző játékokat –na és hangosan köszöngettek felém– majd az eladók amikor felismerték bennem a tanítót, nagy gratulációval mondogatták –na még ilyen fegyelmezett és nagy tisztességtudó gyerekekkel nem találkoztak sehol. Nem hullott rossz talajba a bevetett mag. A búcsú szept. végén van Szt. Kozma-Dömjén napkor, mert ezek a szentek a templom védőszentjei. Sokan szoktak ezen a napon megjönni a faluba –még a plebános is legtöbbször egy idegen és jó szónokú papot szokott hozatni– erre a napra. Ez egymagában nagy vonzó erő volt a misére való menetelre. Ma is van búcsú, de már elvesztette a misztikumát.–autók sokaságával jönnek az egykori tanítványaimnak a gyerekei haza, akik ilyenkor a gazdagon meg terített búcsúi asztalnál... | |
