 |
    |
 |
JEGYZETEK A hadtörténelmi közlemények szakértőbizottsága részéről l., Kéri Kálmán vezérkari ezredes 1944.junius 9-től aug. 9.ig a VI. hadtest majd okt.17-ig az l. magyar hadsereg vezérkari főnöke volt. 1944. okt. 16-án parancsnokával Miklós Béla vezérkari ezredessel, a fegyverszünet, az átállás és az együttműködés kérdésének megbeszélése végett a 4. Ukrán Front parancsnokságra majd Moszkvában a magyar fegyverszüneti bizottsághoz került. 1945-ben a néphadsereg egyik szervezője volt. 2., Ezt az ígéretet Guderia az 1944. augusztus 30-31 budapesti tárgyaláson tette 3., A hadifogoly tisztek memorandumát lásd: Csima János Ada1ékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához 1938-1945. 248.old. A levél keltezése 1944. szept.16-án, lásd erre vonatkozólag Szentkirályi Frigyes: Fordulópont életemben. Hk. 1974/4 Szerk. A bemutatott személy Nemes József festőművész volt. Ő vitte Fraghó altábornagy kérésére Moszkvába a fegyverszünet aláírásához szükséges államfői meghatalmazást. 5., Lásd erre vonatkozólag: Nemes József: Küldetésben. Új írás 1974 12. sz. Szerk. 6., Vörös János vezérezredes akinek a tájékoztatást okt. 14-én /1944/ az 1. és 2. hadsereg parancsnokainak meg kellett volna tartani a 14-én reggel, mintha távol akarta volna tartani magát az eseményektől Balatonfüredre ment a hadiiskola záróvizsgájára. Távozásáról a katonai irodának nem volt tudomása, külön kellett intézkedni, hogy azonnal térjen vissza. Ezért maradt el a fegyverszünet katonai végrehajtásának egyik legdöntőbb lépése. Ha a két szóbanforgó hadsereg parancsnokai 14-én megkapják az intézkedést, hogy a kormányzói proklamáció után azonnal cselekedjenek az események minden bizonnyal más fordulatot vesznek. 7., a 2. hadsereg parancsnoka a titkos jelszó átvételére Cseréb László alezredest küldte Vattayhoz. Nevezett első dolga volt a jelmondatot elárulni a németeknek. „Az 1920-évi III. l. számú rendeletem érvénybe lép” kiadására Vörös János vezérezredes kapott parancsot. Ő a vezérkar illetékeseire bízta, akik a jelmondatot nem továbbították, tudatosan visszatartották. Szerk. 8., 1944.okt. 15-én a kormányzói proklamáció elhangzása után a Vezérkar a harc tovább folytatására két utasítást adott ki. Az elsőt 14 óra 50 perckor. A rádióban elhangzott fegyverletétel kifejezés nem jelenti azt, hogy mindenki eldobja a fegyverét. A harc beszüntetésére parancs nem ment, csak fegyverszüneti kérelem van. A másodikat 17 óra 20 perckor: „A Kormányzó Úr rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mindezideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele még bizonytalan, ezért minden magyar katona egység változatlan erővel folytassa a harcot.” A dokumentumokat közli Ölvedi Ignác: A budai vár és debreceni csata c. művében. Zrínyi Katonai Kiadó 1975. 181-182.old. /Szerk./ ezekre utal Kéri Kálmán. 9. Erről az esetről Szentkirályi Frigyes alezredes is említést tesz visszaemlékezésében. 10., dokumentumot közli: Csira János i, n. 249. old. 11., A kiáltvány fakszimilijét közli Ölvedi Ignác: a Budai vár és a debreceni csata Zrínyi Kiadó. 1975. 208-209. old. 12., Moszkvában október 11-én 1944-ben Horthy képviselői nem az „ideiglenes fegyverszünetet” írták alá, hanem az „előzetes fegyverszüneti feltételeket”. Ezek végrehajtása után következett volna csak a fegyverszünet. Lásd erre vonatkozólag Ölvedi Ignác: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások és Horthy sikertelen leválási kísérlete HK. 1975/l. sz. Szerk./ | |
