 |
    |
 |
Rövid önéletrajz dátumokkal 1., 1910. május 5-én születtem Szombathelyen, Kisfaludy Sándor utcában. 2., Édesanyám porpáci születésű, paraszt család gyermeke. Heten voltak testvérek. Károly, János, Imre, Jóska, Ferenc, Gizella, Etel 3., Édesapám Bögötön született, paraszti család sarjadéka 4., Édesanyám háztartást vezettet, édesapám vasúti hordár, majd raktáros volt a volt Délipálya Vasútnál. /Kadnár méltóságos úr volt a Déli vasút vezérigazgatója/ 5., Négyen vagyunk testvérek: Ilona, János, Gyula, Gizella 6., Szombathelyről Nagykanizsára kerültünk, de már 1914-15-ben Vasvárra helyezték át édesapámat, vasúti váltókezelőnek, raktárosnak. 7., Az első világháborúba szállító vonatokat szemléltük végig, főleg, akiket Szerbia felé Trebenye-Fiume felé vitt a vonat. 8., A vasút mention őriztem a teheneket. Jókedvű, nótás katonai szerelvények mentek el Oszkó felé. 9., Jött az első sebesülteket szállító vonat, fájdalom, siralom, keserv az ajkakon. 1914-1918 Oszkó felől. Siralmas volt a vonat látványa. 10., Elszórt lőszereket robogattunk, tűzbe raktuk őket. 11., Vége lett az első világháborúnak, sebesültek, rokkantak mindenfelé. 12., Jött a proletárdiktatúra- Kun Béla vezetésével. 13., Az első szabad május 14., A vörös katonák rekvirálták élelmet, a május elsejét nagy felvonulással ünnepeltük meg. A Béla kertben főzték a finom gulyást, ettünk-ittunk. Nagy volt a riadalom, félelem. 15.,113 napig élt a vörös terror, jöttek a fehérgárdisták, a székely katonák, darutollas sapkával. Szamueli menekülése, páncélvonattal. 16., Molnárfi szds. parancsa. 17., Szomorú Trianon, az ország szetdarabolása, Ausztria-Magyarország, mint monarchia megszűnt, IV. Károly király trónvesztése, Horthy kormányzósága. 18., Elemi iskoláimat Vasváron végeztem, Barabás István igazgatósága idején. Zseniális egyéniség volt a maga korában. 19., Vasváron a 71-es őrházban laktunk, remek hely volt. 20., Itt kezdtem hegedülni tanulni, magyar nótákat. Pillig Lajos cigányprímás tanított. 21., Már tudtam szájmuzsikán nótákat fújni. 22., 1921-ben megnyílt Vass József címén a polgári iskola. 5. elemi után mentem első polgáriba. 23., Tanulás mellett sok elfoglaltságom volt. A tehenek etetése, favágás, szecskavágás. 24., Korrepetáltam Lovi Gyuszit, tej-vaj kereskedő fiát. Fizetség vajas kenyér volt kakaóval. 25., A nyári szünetekben Eckstein rőföskereskedőnél dolgoztam, roletta üzeme volt, majd a boltban és vásárokon segédkeztem, egy nagykabát árat mindig megkerestem. Nagyon szerettem a kereskedői szakmát. 26., Kereskedő vagy tanító leszek? Édesanyám döntött, tanító legyek... mert a kereskedőnek sokat kell hazudni, keresztény ember pedig nem hazudhat. 27., 1925-ben felvettek a pápai áll. tanítóképzőbe. Nehezen szoktam meg. 28., A diákévek szépségei maradandóak. Az első években hegedültem, majd zongorázni és orgonálni tanultam.1928-ban már Vasváron a templomban orgonáltam /Virág Endre volt a nagy orgonamester, fia orgonaművész lett /Endre/ 29., Életem legszomorúbb napja: 1927. jún. Péter-Pál napja. Édesanyám hosszú szenvedés után meghalt. 30., Nagybácsim: Gerencsér Ferenc taníttatott tovább, édesapám újra nősült. Szomorú és ínséges időkben éltem. 31., 1930-ban végeztem, azaz nyertem diplomát a pápai Áll. Tanitóképzőben s egyben kántortanítói diplomát. 32., Dr. Tulok József vasvári járás főszolgabirója, Rábakovácsi templom kegyurának a története. 33., Rábakovácsiba pályáztam, Feri bácsi kísért el az utamra, 54-en pályáztunk erre az egy állásra, nagy örömök közepette nyertes lettem. 34., Bámulatos siker volt ekkor állásba jutni. A plébános Pintér József főtisztelendő és nagyságos plébános úr volt. 35., Egyszobás tanítói lakást kaptam, ódivatú roncs bútorokkal berendezve. 36., A szükséges holmik beszerzése: ágynemű, seprű, ruházat, törülköző stb. Minden üzletvezető segített, Lövinger Márton rőfös kereskedő, Novák Vegyes Szövetkezet vezetője, hitelbe vásároltam be mindent... 37., Epellei Tóni bácsi egy lovas szekerén indultunk el Rábakovácsiba, de elébb a temetőben búcsúztam édesanyámtól, szomorú órák. 38., Megérkeztem a falumba, és most hogyan tovább... csend, magány, elhagyatottság, könnyek hullatása... 39., Megjött a kis tanító úr… 40., Percek, órák, napok, hónapok teltek... sok öröm az iskolai életben... 41., Tanulás, önképzés, sok a lemaradás. Az élet beindult. 42., A német nyelvet kezdtem tovább tanulgatni. 43., 1933. nyara tanulmányi útra indultam Ausztriába, Grazban töltöttem 44., 1935. Romába utaztam, Szerb Antallal voltam, sok élményben volt részem. 45., 1932-ben besoroztak katonának. Körmendre kerültem a távbeszélő századhoz, karpaszományos honvéd. Leszereltem, mint őrvezető. 46., Ismét Austria, 1934. Bécsben voltam amikor Dolfus kancellárt meggyilkolták. 47., Többször voltam katona /1936-ban hadapródmester lettem, szép rang./ 48., 1947. Németország, München volt az utam. 49., Rabakovácsi-Balozsameggyes leventék főoltalmazója lettem. Illemtudó, fegyelmezett ifjúság... 50., Nagy népszerűségre tettem szert, hetenként Rumban találkoztunk a tekepályán. Nagyszerű klub volt. 51., Udvarolni kezdtem: Répceszentgyörgy: Kozák Erzsébetnek /1940/ 52., 1940. Zaszlós lettem, készültünk Erdély bevonulására, Nagygencsre telepedett ki az 5/I-zászlóalj, én távbeszélő parancsnok voltam, lovasítottan, nagyszerű lovam volt. 53., 1940 nyarán Komádiba telepedtünk le, itt vártuk a parancsot, hogy lövéssel, vagy lövés nélkül vonulni be Erdélybe. Felejthetetlen napok: erdélyi élmények, Nagyvárad, Kolozsvár... 54., 1940. szept. visszajöttünk Szombathelyre, és a Szilli János u. távbeszélő laktanyába.... elsült a pisztolyom… 55., Nősülés, nagy lakodalom- Rábakovácsiban kaptunk egy különálló házat. /Bugovicséktól/ Gyönyörű berendezést hozott a feleségem. 56., Méray Puch motorkerékpárt vettem már 1940-ben ikerhengeres nagy motor volt, azon utazgattunk édes párommal. 57., 1942. telén munkaszolgálatos pk. kettő hétig Kőszegen. A zsidók plakát hirdetés alapján vonultak be munkaszolgálatra. 58., 1942. okt. havában, Kőszegen táborozó fegyenc századot vittem ki a Donhoz. Fegyenc század regényes élete, vegyes összetétele, Briászki erdő gyilkos órái. 56 fő megszokott útközben. 59., Találkozás Mészáros József táplánszentkereszti kollégával, majd Zeteleki vek. vezérkari százados fenyegetése, hadbíróság. 60., Nagy családi ünnep, fiam született, Endre. 61., Tábornoki csók a Donnál. 62., 1942.karácsonyára visszajöttem a frontról 63., Rábakovácsiból Alsószelestére mentünk, ott lettem kántortanító, majd három falunak levente főoktatója. 64., 1943 leventezászló avatás /Korponai Endre országgy. képviselő tartotta a felavató beszédet. Szele Györgyné 11 gyerekes nénike lett a zászló anya. 65., Nagy méhészetem lett Szelestén... sokat segített Kondor Ferencné, akinek 120 család méhészete volt. 66., Mozgalmas és tartalmas munka Szelestén... levente élet, színdarabok különböző tanfolyamok. 67., Találkozás báró Baich Mihállyal, az itteni földesúrral... jó kapcsolat alakult ki. 67., Markó József és társa összetörték Preszing bíró csillárját. 68., Harc Kóbor István ölbői plébánossal, sok borsot törtünk egymás orra alá. 69., A plébános jelentései, Szakos Gyula püspöki titkárral való beszélgetés, majd Kovács püspök intelme hozzám. 70., 1944. Sopronban majd Jutason főtiszti tanfolyamra vezényeltek. Vitéz Markóczy v. őrn. pedagógiai bölcsességei. 71., 1944. nyarán indulás a frontra, mint zlj. segédtiszti beosztásban. Az Alföldön találkoztam a zászlóaljjal, Szirmai szds. volt a zlj. pk. Gátér tanyán. 72., Temesvárig meneteltünk, Temesvártól tervszerű visszavonulás Szegeden át, majd dunaföldvári vasúti híd biztosítása, később Szeged mellett Algyőn a tüzérek mellett voltam, Algyői vasúti híd felrobbantása. 73., Csanádi Pópa története, majd egy hdgy-ból hogyan lett gúlás? 74., 1944. szept. vége aug. eleje találkozás a zászlóaljammal, már kettő segédtisztet kilőttek én leszek a harmadik... Dr. Bánsági István vasvári ügyvéd volt a második áldozat. 75. 1944. aug.15. Horty parancsa... nagy zűrzavar... lőjünk, ne lőjünk... az oroszra, vagy a németre...??? Kómár József lelkész volt velem. 76., Németh János a legényem az algyői híd felrobbantása után megszökött... 77., Jöttek a borzalmas harcok: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Lajosmizse... Erről van térkepem /majd vonulás Bpest felé, Fót... gyülekezés a Károly király laktanyában. Összeállított csapattal vonultunk Sárbogárd, Cece harcterére... Puskaropogás, ágyútűz, aknavető, Sztálin orgona, katyuska szimfonikus dübörgésének zenéje mellett. A halál torkában voltam minden pillanatban. Nagysimonyi harcok alatt találkoztam Csoknyai /volt levente pk./ ezredessel. Futás-futás és tervszerű visszavonulás állandóan. 78., A megmaradt katonai foszlányokat most Várpalotán gyűjtötték össze, innen Fekete szds. zlj. pk. alatt vonultunk fel Újdörödre, én mint zlj segédtiszt, fhdgy rangban. Újdörögd, Nyírád mellett van. 79., Újdörögdi katonai élet... szép hátaslovam volt. Édesanyú meglátogatott 1944. kb. márc. havában. Kis pónilovaknak csikói lettek. 80., 1944. márc. végefelé: balatoni harcok, borzalmas repülő támadások. 81., Sodródtunk a nyugati határhoz, Fekete szds. volt a zlj. parancsnok. 82., Borzalmas torlódások az országutakon, menekülés gyalog, szekéren, traktoron, kerékpáron, közben egy-egy repülőtámadás tizedelte a népet. 83., Találkozás Dr. Szollár Lászlóval, keszthelyi ügyvéd. 84., Elérkeztünk a nyugati határhoz /Farkasfa/ elég volt, nincs tovább én befejeztem a háborút, előkészítettem az átállas lehetőségét. 85., Átállás története, az első találkozás az orosz parancsnoksággal. Játszottam az életemmel, fejbelövést is kaphattam volna. 86., Kiábrándultság az orosz parancsnoksággal, megfosztottak emberi méltóságomtól. 87., A kezdő hadifogság gyötrelmei, mint a birkanyájat hajtottak bennünket. Egy orosz, de ez is részeg volt, ez nem hazudott... nem hazamegyünk, Szibéria robotyi... 88., Gyűjtőhely: Intapuszta Dr. Benedek István ideggyógyintézete... A tábori élet embertelensége /de ezeket már megírtam a hadifogoly kötetemben/. Latrinai élet. 89., 1945. ápr. vége... jött a bevagonérozás, ledrótozott ablakok, lelakatolt ajtók, ehség, szomjúság, bűz, hőség.... vagonérozás előtti zabrálások. 90., Hazugság, becsapás az egész idő alatt, nem kell félni, adnak egy levelet, piszáty, ezzel az igazolólappal aztán mehetünk haza... már utólag tudom, ez mind csak hazugság volt... ámítás... 91., Útvonal: Bpest, Szeged... a többi már bizonytalan, Temesvárra nem vihettek bennünk, mert a „tifusz” megtizedelte az ottani lágert /Princz Gyula egyetemi földrajzos tanár próbált irányt szimatolni, hová is visznek bennünket. 92., Az utazásnak embertelenségei, WC 20*20-as lyukon át... 93., Romániában kötöttünk ki Foksányiban, ez nagy gyűjtőhely volt kb. 25-30 ezer ember /magyar, német, olasz, román stb./ Ennek gyűjtőhelynek a történelmét szintén már leírtam... a nép hullott, mint ősszel a légy… hőség, szomjúság, zsúfoltság, bűz, szaharai homok, WC papír ismeretlen... stb-stb... 94., Ismét bevagonérozás, 94 ember egy vagonban, állati sors, tetű, éhség, szomjúság, de hová is visznek? Két hétig ment a vonat velünk Szvedrlovszk /valaha Jekatirinburg, Katalin cárnőnek volt a medvevadász a tábora./ Szökésről szó sem lehetett, a vonatszerelvény tetején-elől és hátul géppisztolyos davajok őrködtek. 95., Megérkezés, dobáltak, csúfoltak bennünket az oroszok, főleg a gyerekek... nyemci... nyemci és egy nagyot köptek ránk... de mi menni sem igen tudtunk, elgémberedett a lábunk... Egy erdőbe hajtottak bennünket, amerikai sátortábor volt kb. júl. aug. hónap, majd szept. eleje... 96., Erőltetett munka, kubikolás, erdőirtás, az emberi erő fogyott, az étkezés minimális, köleskása... vitaminhiány... naponta 4-9 halott.... 97., Szeptember már nagyon hideg, fáztunk, fogytunk, elszállítottak bennünket földbevájt barakkokba. Poloskák, tetűk lakmároztak belőlünk. 98., Örökös éhség, testsúlyom fogyott, okás és dísztrófeás lettem... 99., Hol és mit dolgoztattak velem és velünk... Voltam szobafestő, villanyszerelő, kőműves, kőfejtő, útépítő, csatornaásó, szarmerő, útkarbantartó, oroszőrség szobáinak takarítója, kenyér-felvételező, erdőirtó, vasúti töltés építő, hótakarító, mindezekről részletesen írtam a hadifogoly emlékiratomba. 100., Első levelezőlap hazulról 1946. aug. 30. 101., A tél nagyon hideg és tartós mínusz 50 fokig, általában mínusz 30 fok körül volt a hőmérséklet. 102., Sok a halott, hová temették el őket tavasszal, mert télen itt nem lehet temetni, lehetetlen sírt ásni... ki tartja őket már nyilván?...Nem volt halotti nyilvántartás, a hadifogságban többen meghaltak, mint a háború alatt. 103., Szóval, hat ezer Km-re kellett elutazni, hogy megkapjuk a „piszatyot” az igazoló levelet. 104., 1947. júl 18-án érkeztünk haza az orosz hadifogságból, 40-45 kilóval. Lerongyolódva, vitaminhiánnyal, fekete foltokkal érkeztem. Máramaros és Debrecen volt a főbb állomás. 105., Itthoni fogadtatás öröme, diós és mákos bejgli története. 106., 1947. júl. 18-tól Alsószelestén voltam kántortanító. 107., 1947. dec. karácsony előtt jött értem a rendőr, majd ez többször következett be, mindig a szombathelyi AVÓ-ra kísértek a volt Király u. 14. sz. alá, itt székelt az AVÓ. Szomorú napok következtek. 108., Klein Lajos /Koltai-ra magyarosított/ sugallatára Hajós Vilmos rendőrkapitány leinternáltatott /Buda déli internáló táborba/ Hajós a jelenben mind nyug. alezredes élvezi a megérdemelt magas nyugdíjat, rőfös kereskedősegédből léptettek elő rendőrkapitánnyá. 109., 1948. júl. 2-án Népbírósági ítélet /a népbíróság zsidókból és párttagokból állt/ ezek voltak a nép szócsövei, elitélt nyolc hónapi börtönre. A véghatározat olvasható az emlékirataimban. A bíróság elbocsátott, én Szelestére mentem, egy hét után, mint szökevényt kerestek, jött megint a rendőr... zörgették hajnalban az ablakot. 110., Budaörsi internálótáborban való élet, szinten részletesen olvasható az emlékirataimban. Kb. 15 ezer volt az internáltak száma. Papok, zsidók, értelmiségek, munkások, itt volt Beresztóczi Miklós pap is, aki egy szép napon eltűnt és lett esztergomi prímás... Az internálótábor sanyarúsága, annak kegyetlen parancsnoka, aki sírásóból lett alezredes, egy lábbal, mankóval járt, és ezzel verte az embereket. 111., Budaörsi internáló táborból elvittek Kistarcsára, embertelen körülmények uralkodtak itt. Szintén olvasható.... emlékirataimban. 112., 1949. május 4-én megszüntették az internálásomat /hat hónaponként volt a felülvizsgálat... júniusban véglegesen szabadultam Kistarcsáról. 113., Hazajöttem Alsószelestére, de 1949. május 31.-vel rendőrségi REF alá helyeztek, hetenként kellett a községi bírónál jelentkezni, okmány van róla. 114., 1949. június 2-vel meghozták a fegyelmi határozatot, tanítói állasomból elbocsátottak, mint kántor továbbműködtem Szelestén és Ölbőn. 115., Tanítói lakásból is kitettek „Kis-kastélyba” költöztünk fel. 116., 1949.nov. 23-án megszűntették a REF-t 117., 1950 nyarán Sárvárra kerültem a Magtisztító Vállalathoz, mint munkás, három műszakba, naponta kerékpároztam Sárvárra, télen-nyáron, esőben és hóban. Első napon, amikor a vállamra tették az egy mázsás lóheremagot, a zsák súlya alatt összecsukódtam, mint a colostok... Nehéz időszak volt. 118., 1952. júl. 4. a szombathelyi Tanács VB. Műv. Oszt. visszavett tanítónak, de a sárvári járásból az akkori járási párttitkár kitiltott, így kerültem a szombathelyi járásba, Söptére. Itt dolgoztam nagy kedvvel, szeretettel, voltam kultúrigazgató, könyvtáros, úttörővezető, HNF. titkár... stb. közben iskolai igazgató is voltam, de csak addig, amíg egy párttag kollégának nem kellett átadnom a helyet, mert párttag lehet csak igazgató. /Kovács Frici a jelenben, Toronyban székel./ 119., 1960-ban a pécsi főiskolára felvételit nyertem, irodalom és zene terén. l20., 1967-ben kerültem Sorok majorba, Petőfi telepre, volt püspöki uradalom iskolájába, remek helyem volt. 121., 1970. szept. nyugdíjba mentem, a nyugdíjam 2100 Ft volt, ez akkoriban jó nyugdíj volt, a benzin ára 3 Ft volt... 122., 1960-ban házat építettünk Szombathelyen és azóta itt lakunk. A nyugdíjas éveim nagyon változatosak voltak... többféle munkát folytattam: Padlóváza díszítés, majd portás, majd korrepetáltam sokat, főleg matekból, irodalomból, a jelenben pedig németből. 123., Sokat utazgattunk anyuval, 1973-ban lett egy Zasztava autónk, levizsgáztam vezetésből bel és külföldön kocsikáztunk, Jugó, Olasz, Felvidék, Erdély, Lengyel... Ausztria... sok kellemes élményünk volt. 124., Emlékeim 1970-ig vannak meg 7 kötetben, ha majd lesz erőm, és kedvem igyekszem majd folytatni. 125., A nyugdíjamat 1930-tól számították be, tehát lenne 40 évi szolgálati időm, de az internálási időt, kettő évet nem vettek figyelembe a nyugdíjam megállapításánál, tehát majd 4 %-kal kevesebb a nyugdíjam a törvényesnél. Koholt vádak gyümölcse. Ez a rövid vázlatos életrajzom a részletes és elemzett éltem útja hét kötetben megtalálható a könyvespolcomon. 126., 1960-61-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán, irodalom, ének-zene szakon felvételit nyertem /ily öreg fejjel/ 127., Megyei Műv. Miniszteri kitűntetéseket kaptam „megbocsásson méltóságtok, nem érzek rá méltóságot” Arany J. 128., 1965-ben /mint pártonkívüli/ Söptén kineveztek ált. isk. igazgatójának 129., 1990. jún. 13-án a Honv. Minisztérium /Für Lajos Honv. Min./ rehabilitáltak, az elrabolt, megfosztott katonai rendfokozatomat visszaadtákt főhadnagyi rangomat. 130., Internálást, börtönt összesen majd 18 hónap volt, alaptalan vádak és annak minden igazságtalansága alól felmentettek /koncepciós perek/ 1989. aug. óta kapok 500 Ft nyugdíj-kiegészítést.... Pontosan megvan, hogy hány évet, hónapot, napot raboltak el életemből. 131., A Kárpótlási Hivatal egy összegben állapította meg a szabadságom elvesztését, és egy összegben fizette ki a végösszeget /nem hónapokra/ nyugdíjba kértem 84 éves ember /1993/ mit remélhet még?... ezt az összeget Kárpótlásjegyben meg is kaptam 1993. jún-júl. havában. Ebből vásároltunk színes TV-t, mikrosütőt, mosógépet, kombináltat/. 132., 1990. szept. 8-án kaptam meg a „Gyémánt diplomát” az ünnepi beszédet én mondtam a Sport palotában... /nagy öröm volt/ 133., 1993. júl. a Honv. Min. úr „Századosi” rendfokozatba léptetett elő. 134., A jelenben 1993. aug. 2. irogatom a 10. azaz 11. kötetemet, ennek a címe: „Történelmi események képekben”- szöveggel kiegészítve. | |
