 |
    |
 |
A BÍBOROS HAZATÉR Székvárosául Mindszenty 1945-ben kapta Esztergomot. Három évbe sem telt, és elhurcolták onnét. Csak most tér vissza az ősi városba. Földi maradványait az ausztriai Mariazellből hozzák haza. Május 4-én temetik az esztergomi bazilika érseki sírboltjában. A hír 1948-ban éjszaka érkezett Romába. A szolgálattevő kamarás azonnal a pápához, XII. Piushoz sietett. - Szentséges atyánk! - jelentette. -Szeretett testvérünket, Mindszenty Józsefet, a római szentegyház bíborosát, Esztergom érsekét december 26-án este prímási palotájában letartóztatták, székéből elhurcolták. Szélvihar tombolt Esztergomban 1945. október 6-án, amikor édesanyjával Mindszenty József, az újonnan kinevezett érsek a prímási palotába érkezett. Az ablakok kitörtek a háborúban. - Micsoda érkezés! Szeppent meg az édesanya. A fiú lehajtotta fejét. - Inkább elindulás! - mondja. Ez az a hely, ahol Szent István is született és megkoronáztatott. Másnap az új érsek a bazilikában emelte föl a szavát: - Kedves híveim! – szólt székfoglaló beszédében. – Legyünk most az imádság nemzete. Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat meríteni. Két hónappal később – 1945 decemberében – személyesen is kifejezte hódolatát XII. Piusnak Rómában. A következő év februárjában ismét találkoztak. A pápa a vatikáni nyilvános konzisztóriumon nyújtotta át Mindszenty Józsefnek a bíbornoki kalapot. A magyar bíboros itthon egy fővárosi ájtatosságon bepillantást engedett legbensőbb gondolataiba: - Nemcsak a külső világot, házakat, hidakat, utakat és huzalokat kell újjáépítenünk, hanem belső világunkat is!- mondotta szentbeszédében, nem sokkal a háború után, romok között. Amikor kilépett a templomból, kint is tömeg üdvözölte, ünnepelte. De néhányan így kiáltottak: - Éljen Szálasi! A rádió pedig azt jelentette országnak-világnak, hogy ájtatosság ürügyén Mindszenty a nyilatkozat… A jelből érteni lehetett. Szentgotthárdon 1947. május 4-én 15 ezer zarándok gyűlt össze. - Csodálatos erős vár a család! - jelentette ki előttük Mindszenty. - Ha küszöbe összenyílik a templom és a katolikus iskola megszentelt világával! Támadások középpontjába került a kötelező hitoktatás. Püspökkari körlevélben figyelmeztetett a bíboros: - Vannak, akik a „haladás” nevében kívánják a kötelező hitoktatás eltörlését. Nem lepődünk majd meg, ha nemsokára ugyanazon „haladás” nevében a hitoktatás eltörlését fogják kívánni. Kezdődtek az államosítások. Nem maradtak ki az iskolák sem. Az állami iskolákból aztán kiszorult a hittan. Felerősödött az egyházak - közöttük a római katolikus egyház - háttérbe szorítása is. Mindszenty bíborosra 1949. február 8-án kimondták az ítéletet: - Életfogytig tartó fegyház! * 1975. május 6-án délután 2 óra 15 perckor hunyt el Bécsben. Másnap Rómában VI. Pál ezzel kezdte az általános kihallgatást: - A halál kioltott a földön egy fáklyát! A pápa alighanem a rab Mindszenty szenvedéseire, megaláztatásaira gondolt. Aztán arra a napra, amikor 1956-ban Felsőpetényben a szolgálatra beosztott plébános lélekszakadva rohant Mindszentyhez a hírrel: - Pesten kitört a forradalom! A magyar bíboros ezután 4 teljesen szabad napot töltött Budapesten és a szabadság elképzelt jövőjét formálgatta magában. És 15 év következett félfogságban a budapesti amerikai követségen. A magyar egyházfő reménye töretlen maradt. Amnesztiát akkor sem fogadott el, amikor pedig ez már az Egyesült Államok és Magyarország számára is kedvező lett volna. Csak 1971. szeptember 28-án jelenthette az MTI: Mindszenty József bíboros véglegesen elhagyta Magyarország területét és Rómába utazott. Halála után tizenhat évvel ham… Egy kis falusi fiú, mint ér-patakocska, eljut a főpapi méltóságba csodálatos életfutam, szegényes falusi házikó /Csehimindszent/ ringatta a bölcsőjét. Magába szívta a szittya magyar /Pem tán sváb/ küzdő, harcos génjeit, amiből élt és táplálkozott a megaláztatás korában. Kemény kiállású pap lett a Józsikából, nem ismert megalkuvást önmagával, de paptársaival szemben sem. Talán ezen szívós és harcos modor sokszor a renyhe paptársaiban ellenszenvet váltott ki... nem örvendezett nagy szeretet, nagy tisztelet övezte körül, inkább féltek tőle, túl tisztelték csak kijáró megbecsülés ösvényén mozgott. Nagy szigorban nevelte a kispapokat, káplánokat, akadályt nem ismert... Ezzel a természettel, nem alkudott még sem a kommunistákkal, sem Rákosival... még a pápával is volt szembe találása. Megvetette a „BÉKE” papokat, akik meghajtották a gerincüket a kommunista ideológia mellett, hogy megvédjék magukat az esetleges meghurcoltatásoktól. Most utólag elbírálni, mi volt a jobb? – csökönyös, görcsös ragaszkodás a múlthoz? – vagy valami „kettőt hátra és egyet előre lépni”? – nehéz helyzetek alakultak ki, börtönök, internáló táborok megteltek a kommunista párt diktatúrája, jellemtelen pribékjeinek embertelen intézkedései miatt. Megalázni, meggyalázni egy embert, aki védtelen a megkínzóitól, óriási lelkierő kell annak az elviselésére. Nem az a legény aki adja, hanem aki állja… ő állta minden megaláztatást, nem tudták megtörni, térdre kényszeríteni, méltó arra, hogy szülőfalujában ércszobra emlékeztessen és az élők emlékezzenek a főpásztorra. Új koporsóba helyezték és felravatalozták Mindszenty József holtestét Mariazellben a Szent László kápolnába. Czika László kollégánk elsőként készített felvételt a ravatalról, amikor az osztrák csendőrök már elvitték a helyszínről a bíboros hazahozatala ellen tiltakozó egykori munkatársait. Vas Népe 1991. május 3. péntek A temetés reggelén Ma temetnek Esztergomban. Egyházi esemény ez, s egyben országos is. Nemcsak azért, mert dr. Antall József részt vesz ezen a gyászeseményen, s beszédet mond - a katolikus egyház az egész országra kiterjedő eseménnyé tette Mindszenty József végső nyughelyre temetését. Olyan esemény ez, amely messze túlhangzik az egyház és a hívők körén, nem zárhatják ki magukat hatása alól a nem katolikusok, a vallástalanok, a tudatos ateisták sem. A Mindszenty-temetés ugyanis több egyszerű - bármi nagy jelentőségű is az - történelmi igazságszolgáltatásnál. Mindszenty bíboros életútjának, személyiségének elemzései köteteket töltenek meg. Józan ellenfelei is elismerték, hogy a főpap nagy akaratú ember, hitének, egyházának melyen elkötelezett, szilárd eszmények szerint élő férfiú volt. Ez a jellem ütközött össze végzetesen az akkori hatalommal, később saját egyházi vezetésével, s láthatóan a történelemmel is. Azzal, hogy most az esztergomi bazilikában a prímások sírboltjába kerül, a magyar katolikus egyház rendezi viszonyát egykori prímásával. A laikus társadalomnak is megnyugvást hozhat ez az aktus, hiszen ez a hívők közösségének lelki szükséglete. A temetés, az egyházi ünnepségek állami segédlettel, politikusi részvétellel, az egyházias hangvételű tv-riportok azonban - okkal, ok nélkül - nagyon sok emberben szorongató érzéseket keltenek. Nem azokra gondolok, akik a „múlt rendszer ideológiai kedvezményezettei” voltak. Azt hiszem, hogy aki az „ateista államegyházat” hivatalból szolgálta, könnyedén köpönyeget fordít. A félelem vagy inkább a furcsa szorongás azoknál jelentkezik, akik a mindenféle államegyháziságtól való megszabadulást várták a rendszerváltástól, lelkiismereti szabadságot garantáló világi államot, oktatást, világnézeti sokféleséget reméltek. A politikai frazeológiában, a zsurnálpublicisztikában manapság előkerül a „kurzus” szó. A koalíciós kormányt, a többségi pártokat is illetik ezzel a jelzővel - nem bizonyítottan. A keresztény-konzervatív restaurációs törekvés eddig - eltekintve a szimbólumoktól, néhány epizódtól - nem volt igazolható. De biztos, hogy egyre több jele van annak, hogy elképzelhető ilyen törekvés: iskolák kisajátítása, a Bibó szakkollégium és az Egyetemi Színpad ugye a legutóbbi néhány példa. Illő-e erről szólni akkor, amikor ez a temetés rengeteg ember számára felemelő lelki esemény? Talán igen. Az országot ugyanis ma rengeteg ellentét, pártoskodás szabdalja darabokra. Baj lenne, ha újabb fájdalmas frontvonalak keletkeznének: a védekezők és a revánsra számítók között, ha a szabadgondolkodás hívei éreznek úgy, hogy ismét túl nagy világi befolyást kíván magának a triumfáló egyház. A halottak eltemetése az európai kultúrában a dolgok elrendezését, tisztázását is jelenti. A temetés felold és felszabadít, emberi történetet zár le. Ma Mindszenty József bíboros prímást temetik el. Miklós Gábor „Ha majd egyszer felszabadul az ország, a szovjet csapatok visszatérnek hazájukba, akkor hozzanak szent magyar földbe, Hazába” - volt a végrendelete a hercegprímásnak. Sok-sok akadályt állítottak fel ellenfelei. Még élnek akik kéjelegtek a főpap megaláztatásában, Péter Gábor a fő ÁVÓS… Magyar földre érkeztek Mindszenty hamvai A Mindszenty József l bíboros földi maradványait szállító gyászmenet pénteken a kora délutáni órákban érkezett Magyarországra. A hegyeshalmi határállomáson a hamvakat egyházi, világi és társadalmi szertartás keretében adták át. A kegyeletes ünnepségen Alois Mock osztrák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a hamvak átadásának szimbolikus értéke van: elsősorban Európa, valamint a katolikus egyház nagy fiának szól, ugyanakkor tisztelettel kell megemlékezni azokról is, akik a békés és a szabad jövő érdekében vállalták a harcot. Az esemény azt sugallja, hogy a magyar és az osztrák nép együtt küzdjön a békés Európáért. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a szabaddá lett Magyarország, a magyar nép és a kormány nevében köszöntötte a küldöttséget. Major utalt rá: nem először fordul elő a magyar történelemben, hogy népünk legjobbjai csak holtukban térhetnek haza, abba az országba, amelyikért életüket áldozták. Így várta az ország egykor Rákóczi fejedelem hamvait, Kossuth Lajosét és Bartók Béláét is. Mindannyiunknak végső kívánsága volt, hogy magyar földben nyugodjanak. A hercegprímásnak is így szólt a végakarata. Az ünnepség végén a konvoj Mosonmagyaróvár, Győr, Komárom útvonalon haladt Esztergomba. Félt a bosszúállástól? – lehetséges - habár a bíboros vallotta: „…és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek” nem marxi brosúrákon nőtt fel. Anyuval voltunk Nagymáriacellben a bíboros sírjánál, kb. 1980 körül virágkoszorú fedte a sírját a templom kriptájában, senki sem gondolta, hogy tíz éven belül teljesülhet a kívánsága. | |
