 |
    |
 |
A temetés reggelén Ma temetnek Esztergomban. Egyházi esemény ez, s egyben országos is. Nemcsak azért, mert dr. Antall József részt vesz ezen a gyászeseményen, s beszédet mond - a katolikus egyház az egész országra kiterjedő eseménnyé tette Mindszenty József végső nyughelyre temetését. Olyan esemény ez, amely messze túlhangzik az egyház és a hívők körén, nem zárhatják ki magukat hatása alól a nem katolikusok, a vallástalanok, a tudatos ateisták sem. A Mindszenty-temetés ugyanis több egyszerű - bármi nagy jelentőségű is az - történelmi igazságszolgáltatásnál. Mindszenty bíboros életútjának, személyiségének elemzései köteteket töltenek meg. Józan ellenfelei is elismerték, hogy a főpap nagy akaratú ember, hitének, egyházának melyen elkötelezett, szilárd eszmények szerint élő férfiú volt. Ez a jellem ütközött össze végzetesen az akkori hatalommal, később saját egyházi vezetésével, s láthatóan a történelemmel is. Azzal, hogy most az esztergomi bazilikában a prímások sírboltjába kerül, a magyar katolikus egyház rendezi viszonyát egykori prímásával. A laikus társadalomnak is megnyugvást hozhat ez az aktus, hiszen ez a hívők közösségének lelki szükséglete. A temetés, az egyházi ünnepségek állami segédlettel, politikusi részvétellel, az egyházias hangvételű tv-riportok azonban - okkal, ok nélkül - nagyon sok emberben szorongató érzéseket keltenek. Nem azokra gondolok, akik a „múlt rendszer ideológiai kedvezményezettei” voltak. Azt hiszem, hogy aki az „ateista államegyházat” hivatalból szolgálta, könnyedén köpönyeget fordít. A félelem vagy inkább a furcsa szorongás azoknál jelentkezik, akik a mindenféle államegyháziságtól való megszabadulást várták a rendszerváltástól, lelkiismereti szabadságot garantáló világi államot, oktatást, világnézeti sokféleséget reméltek. A politikai frazeológiában, a zsurnálpublicisztikában manapság előkerül a „kurzus” szó. A koalíciós kormányt, a többségi pártokat is illetik ezzel a jelzővel - nem bizonyítottan. A keresztény-konzervatív restaurációs törekvés eddig - eltekintve a szimbólumoktól, néhány epizódtól - nem volt igazolható. De biztos, hogy egyre több jele van annak, hogy elképzelhető ilyen törekvés: iskolák kisajátítása, a Bibó szakkollégium és az Egyetemi Színpad ugye a legutóbbi néhány példa. Illő-e erről szólni akkor, amikor ez a temetés rengeteg ember számára felemelő lelki esemény? Talán igen. Az országot ugyanis ma rengeteg ellentét, pártoskodás szabdalja darabokra. Baj lenne, ha újabb fájdalmas frontvonalak keletkeznének: a védekezők és a revánsra számítók között, ha a szabadgondolkodás hívei éreznek úgy, hogy ismét túl nagy világi befolyást kíván magának a triumfáló egyház. A halottak eltemetése az európai kultúrában a dolgok elrendezését, tisztázását is jelenti. A temetés felold és felszabadít, emberi történetet zár le. Ma Mindszenty József bíboros prímást temetik el. Miklós Gábor Magyar földre érkeztek Mindszenty hamvai A Mindszenty József l bíboros földi maradványait szállító gyászmenet pénteken a kora délutáni órákban érkezett Magyarországra. A hegyeshalmi határállomáson a hamvakat egyházi, világi és társadalmi szertartás keretében adták át. A kegyeletes ünnepségen Alois Mock osztrák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a hamvak átadásának szimbolikus értéke van: elsősorban Európa, valamint a katolikus egyház nagy fiának szól, ugyanakkor tisztelettel kell megemlékezni azokról is, akik a békés és a szabad jövő érdekében vállalták a harcot. Az esemény azt sugallja, hogy a magyar és az osztrák nép együtt küzdjön a békés Európáért. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a szabaddá lett Magyarország, a magyar nép és a kormány nevében köszöntötte a küldöttséget. Major utalt rá: nem először fordul elő a magyar történelemben, hogy népünk legjobbjai csak holtukban térhetnek haza, abba az országba, amelyikért életüket áldozták. Így várta az ország egykor Rákóczi fejedelem hamvait, Kossuth Lajosét és Bartók Béláét is. Mindannyiunknak végső kívánsága volt, hogy magyar földben nyugodjanak. A hercegprímásnak is így szólt a végakarata. Az ünnepség végén a konvoj Mosonmagyaróvár, Győr, Komárom útvonalon haladt Esztergomba. Magyarok a Magyar Úton 1993. FEBRUÁR 15. Idegenek ne vigyék el a zsíros falatokat! Kezdés előtt egy órával a Dózsa György úti szakszervezeti székház szocreál monstruma már megtelt. Az előadói pulpitus mögött hatalmas transzparens: nemzeti színű zászlók között a Kárpát-medence térképe határok nélkül, rajta a felirat: RENDÜLETLENÜL! Már csak az elnökség - vagyis ahogy a meghívón is szerepel: a tisztikar - hiányzik. Aztán úgy háromnegyed órás késessel megjelennek a szónokok és kíséretük: Kósa Csaba, Stefka István, Király B. Izabella, Püski Sándor, Horváth Béla, Dénes János, Nagy Feró, Zétényi Zsolt, és természetesen az alapító Csurka István. (Folytatás a 3. oldalon) 1991. május 6., -hétfő NÉPSZABADSÁG Eltemették Mindszenty Józsefet (Munkatársunktól.) Szombaton az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában végső nyugalomra helyezték Mindszenty József földi maradványait. Eszel teljesült Magyarország utolsó hercegprímásának írott végakarata: hamvai hazatértek az ausztriai Mariazell kegytemplomából. Az újratemetés napján már a kora reggeli órákban hívek tízezrei érkeztek az érseki székhelyre. A székesegyház előtti téren röviddel a gyászszertartás kezdetét megelőzően foglalták el helyüket a külföldi és hazai díszvendégek, köztük Alois Mock osztrák külügyminiszter, Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Antall József miniszterelnök és a magyar kormány több tagja. A fél 11-kor kezdődött gyászmise főcelebránsa, II. János Pál pápa személyes képviselője, a vatikáni Opilio Rossi bíboros volt. A szertartás után világi megemlékezések következtek. Elsőként a kormányfő méltató szavai hangzottak el. - Mindszenty József hercegprímás a magyar történelem egyik olyan történelmi személyiségévé vált - mondotta egyebek között Antall József -, aki saját áldozatos tevékenységével hívta fel a figyelmet az egész kelet-közép Európai térséget fenyegető veszélyekre. Mindszenty József politikai nézeteivel, alkotmányjogi felfogásával lehetnek vitái a történetíróknak, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb erkölcsi erőt adó példaképe ő. A miniszterelnök utalt arra is, hogy bár a bíboros rugalmasságának hiánya talán megakadályozta néhány egyházi intézmény megmentését, de jellembeli szilárdsága örök etikai érték. - Hajthatatlanságát nem valamiféle korlátoltság vagy kompromisszumokra való képtelenség sugallta, ahogy ellenfelei nem egyszer hirdették - jelentette ki a kormányfő. A második szónok, Habsburg Ottó, a hercegprímás hősiességet Szent László, Hunyadi János és Zrínyi Miklós történelmi példájához hasonlította. - Nemet mert mondani mind a hitleri, mind pedig a kommunista zsarnokságnak. Védte a kereszténységet, a hazát és a népet, félelem nélkül teljesítette egyházi feladatait, és viselte közjogi méltóságát - hangsúlyozta az Európa Parlament tagja. Miklósházy Attila, a külföldön elő magyar katolikusok püspöke, „a magyar nép hű pásztorára és atyjára” emlékezett, aki emigrációjának éveiben hitében és magyarságában megerősítette a világban szétszórt honfitársait. Száműzetése így ajándék volt a külföldi magyarságnak, halála után pedig mariazelli sírja lett az emigráció jelképes központja. - Most ez a mágneses erőközpont - mondotta a püspök - visszakerült Magyarországra. A beszédek befejeztével gyászmenet kísérte Mindszenty József koporsóját a bazilika előtti oszlopcsarnokból a prímások sírkápolnájába, ahol Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte be a sírhelyet. Az esztergomi kórusok este hangversenyt adtak az immár hazájában nyugvó Mindszenty József emlékére. Bártfai Gergely Nemzetközi sajtóvisszhang A francia Liberation kommentárja szerint a Mindszenty temetés hivatalosan ugyan a katolikus egyház belügye, de ez senkit sem téveszt meg: a szocializmus utáni Magyarország még egyetlen temetésnek sem adott ilyen fontosságot, azt állami rangra emelte. A lap úgy véli, hogy a katolikus egyház, amelynek befolyása most, -a kereszténydemokrata párt koalíciós tagságával csúcspontján van, belső valóságot él át. Egyes erők az egyház vezetőit azzal vádolják, hogy együttműködtek a kommunistákkal. A katolikus egyház számára azonban a temetés alapvető fontosságú, mert eltörli a múltat, és módot ad arra, hogy visszanyerje érintetlenséget, mégpedig, akkor, amikor a katolikus lobby erőteljesen gyökeret vert a konzervatív kormányban. Az olasz L'Unitá hangsúlyozza, hogy a temetés nem csupán egyházi esemény volt, hanem erős politikai töltésű megnyilvánulás: a visszaszerzett függetlenség, a szabadság és demokrácia, az új Magyarország építésének hangsúlyaival. Ugyanakkor a Vatikán képviselője, Opilio Rossi bíboros gondosan ügyelt arra - jegyzi meg a lap -, nehogy a beszédek mélyebben kifejtsék az elhunyt hercegprímás vallási és politikai nézeteit, amelyek aligha állnak összhangban a pápa és az egyház mai felfogásával. Mindszenty megmaradt így a hidegháború mártírjának, jelképet szolgáltatva az új Magyarországnak, amelynek jelképekre van szüksége új önazonossága kiépítéséhez. Ez a jelkép azonban elnagyolt és csonka maradt: értékelést és méltatást kapott a főpap helytállása és makacs ellenállása, igyekeztek azonban elhallgatni, már amennyire lehetett, Mindszenty negatív vonásait, a világ realitásait érzékelni képtelen nacionalizmusát, a királypártiságot, az állam egyházi befolyásolására való törekvést, általában mindazt, ami szembeállt nála a modernizáció igényeivel állapítja meg a L'Unitá.(MTI) Hívők tízezrei gyűltek össze szombaton Esztergomban az érseki székhelyen, ahol ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések kíséretében a bazilikában, a prímások sírkápolnájában végső nyughelyre helyezték Mindszenty József bíboros, hercegprímás Mariazellből hazatért hamvait. Vas Népe 1991. május 23. Csütörtök Premontrei öregdiákok találkoznak Mindszenty-emléktáblát avatnak Mindszenty József bíboros hercegprímás esztergomi érsek emlékének megörökítésére emléktáblát helyez el május 25-én, szombaton 12 órakor Szombathelyen, a Nagy Lajos (a volt premontrei rendi Szent Norbert) Gimnázium bejárati oldalán a Kereszténydemokrata Néppárt Vas Megyei – és szombathelyi Szervezete. A mártír sorsú bíboros ebben az iskolában folytatta középiskolai tanulmányait, itt érettségizett 1911-ben, s innen került a szombathelyi papneveldébe. Az emléktáblát Csinger Péter szombathelyi kőfaragó mester (a városi képviselőtestület KDNP-s képviselője) készítette el és adományozta. A tábla leleplezésekor dr. Kovács Árpád, a KDNP megyei szervezetének elnökségi tagja emlékezik a bíboros hercegprímásra, majd dr. Konkoly István megyéspüspök megáldja azt. A párt megyei és városi szervezete hívja és várja Szombathely lakosságát kegyeletét leróni a hercegprímás életpéldája előtt. Ugyancsak ezen a napon gyűlnek össze a volt premontrei diákok Szombathelyen. A szervezők – a Szombathelyi Premontrei Diákszövetség – és az egybegyűltek délelőtt fél 11-től szentmisén vesznek részt a Székesegyházban. Ezt dr. Horváth Lóránt Ödön csornai premontrei apát celebrálja, s szerepel a Mindszenty-emléktábla avatáson résztvevők programjában is. Az egykori diákok, családtagjaik a gimnázium előkertjében ünnepélyesen megemlékeznek a háborúkban, vagy üldözöttként elesett iskolatársaikról. A felújított hősök szobrát dr. Horváth Lóránt Ödön áldja meg újra. - thy E sorok elolvasása után, rögtön megérlelődött bennem az elhatározás, igen erre az ünnepélyre, találkozóra magam is elmegyek, habár nem voltam premontrei diák, de mint öregdiákok időben és korban, gondolkodásban érzésekben párhuzamos nyomtávolságban élünk és haladunk a végállomás felé, a végzetnek utolsó állomása felé. Az öreg diákoknak egy a gondolatjuk, egy a vallomásuk, visszaemlékezés azon időkre, amikor még a csontok és az izmok nem ismerik a „jujt”- a csúzt, a reumát, szédülést, a csontoknak a ropogását. Amikor könnyed fájdalommentesen tudja a napi cselekvését elvégezni, amikor még elég a két lábra való támaszkodás, nem kell egy besegítő bot, vagy egy fiatalabbnak a nyújtott karja, hogy helyét tudja változtatni. Nekem roppantul tetszik egy ilyen találkozás, ahol összejön egy agytröszt, bölcsek és okosoknak sokasága, persze akad és akadt eltévelygett öregdiák, de ezekből pedig kevés jelenik meg pont egy ilyen találkozón, mert nem találna visszamosolygó tekintetre, legfeljebb csak megvetésre és szánalomra volna szánva. Szóval, ez a nagy találkozás a Székesegyházban, szent misével kezdődik, azokkal a volt, azaz megöregedett premontrei papok misét celebrálókkal, akik valaha tényleges paptanárként éltek, tanítottak a szombathelyi premontrei - a jelenben /Nagy Lajos Gimnáziumban - eredetileg Szent Norbert volt a neve, ennek az intézménynek. Ahogyan érkeztem a püspöki templom terére, zsúfoltan megrakva autókkal, már ez a jelenség is jelezte a napnak ékességét, fényét, nagyságát, majd betérek a templom hajójába, feltűnnek a szép fehér k „Krizantém” fejek, amik arról tanúskodnak, nem ifjak, legénykék, serdülők ülnek a templom széksorain, gyönyörű látvány ily hirtelen, őszbehajló korban és időben begyökeresedett, főleg férfiak tündökölnek ily ünnepi ruhában. Megérett a volt kis premontrei diák, hiszen 1948-ban az akkori rákosista rendszer oszlatta fel a rendet, azaz száműzték a papokat az iskolából. | |
