Anyu ünnepi beszédet mond a REMIX üzemben, 1983. dec.

"Mindennap megszűnik valami,
Amiért az ember szomorkodik,
De mindig születik valami, amiért
Érdemes élni és küzdeni."

Ennek a gondolatnak a jegyében köszöntöm és Üdvözlöm az üzem Vezetőségét, minden aktív dolgozóját, valamint az itt összegyűlt nyugdíjas társaimat, hallgatóimat.
Hamarosan búcsúztatjuk az ó esztendőt és pohár összecsengésének kellemes melódiája közben köszöntjük az újesztendőt, az 1984-es évet.
Az év uto1só napjaiban szokásos, hogy számadást, visszapillantást készítsünk az évnek sikereiről, nehézségeiről, esetleges sikertelenségeiről s egyben igazítani kell mindenkinek önmagát a soron lévő feladatokhoz, főleg olyan év után, amilyen az idei év volt. Ennek az évnek mostohasága csökkentette a várható jövedelmeket, népgazdasági bevételeinket s ennek következtében a nyereséget is.
Üzemünk Vezetősége mégis módot talált ismét megrendezze a nyugdíjasainak a találkozóját, hogy fehér asztal mellett elbeszélgessenek a múltnak emlékei fölött, ami már múlt, de csak nekünk, s egyben betekintést nyerjünk a jelen erőfeszítésekről.
Nagy hiba volna, ha a súlyos eredmény romlás tényénél megtorpanna az üzem vezetősége és dolgozói, ha nem tekintenénk előre, s nem lenne elegendő reményük a jövőben. Nem hagyhatják cserben azt az üzemet, amely majd kettőezer dolgozójának, jólétének a kútforrása.
A nyugdíjasok előtt is ismeretesek azok a gondok, amikkel az ország küzd, igyekezik minden erő latba vetésével az életszínvonalat egyensúlyban tartani. Ez a nehéz gazdasági, pénzügyi hullám bizony bekopogtatott a mi háztartásunk ajtaján is, érezzük napról-napra, amikor bevásárlás után indulunk hazafelé a boltból, mit és mennyiért hozunk haza valamit a szatyorban... Főleg a kis nyugdíjjal rendelkezők érzik ezt a dinamikus árrendezést, változást.
Mennyivel nehezebb egy üzemi háztartás vitele, amikor küzd az importexport mérlegének a kiegyensúlyozottságára, ami néha rajta kívül álló okok miatt nem mindig harmonizál.
Behozatalra a múltban is, a jelenben is, sőt a jövőben is szükség lesz, hiszen sohasem volt hazánk önellátó helyzetben. Ezért kell nagyobb gondot fordítani import gépjeink állagának megóvására, mert azoknak alkatrészekkel való ellátása súlyos valutába kerül.
A szombathelyi REMIX-nek ez ideig sikerült, reméljük a jövőben is sikerül az import-export mérlegét fenntartani, ami köszönhető a jó vezetésnek, jó munkahelyi légkör megalapozásának.

Ez majd természetes is, hiszen a vezetés színvonala és a munkahelyi légkörnek nagyon sok szerteágazó feltételei vannak, mint pl. személyes tekintéllyel rendelkező vezető népszerű a dolgozók körében, bizalommal fordulnak hozzá, tiszteleik, becsülik és szeretik, osztoznak a problémáiban és így sorolhatnám tovább.
Fontos, hogy a munka jellegéből kifolyólag a képességek szerinti munka biztosítása. Helyes munkaszervezés, a rend és fegyelem mellett senki se hárítsa át másra a munkában rá eső részét.
Minden dolgozó a munkahelyén biztonságban otthonosan, jó közérzettel gátlástalanul dolgozhasson, s ebben nagy feladatot kell vállalni a Pártszervezetnek, valamint a szakszervezetnek a jó munkahelyi közérzet kialakításában, ami ez ideig is érezhető volt.
A mában élő, de holnapba tekintő előrelátó és gondolkodó munkásstílus meghonosításának kulcskérdése mellett a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a minőség és a munkakultúra javítása kifejlesztése mellett növelhessék a termelés jövedelemszerűséget és vele együtt a versenyképesség fokozását, amiknek megvalósítása mellett hittel reméljük, hogy a következő esztendő nagyobb eredményekkel kecsegtet. Ezen tényezők megvalósítását, elősegíti a politikai közszellem, közérzet előfeltétele, a kollektív bölcsesség, amely minden értékes, alkotó gondolatot a felszínre hoz.
Már csak pár nap választ el bennünket a bensőséges ünnepi napoktól, már úton, útfélen szemünkbe ragyognak a karácsonyi hangulatot ébresztő kirakatoknak a fénye, pompája, gazdagsága, amikor is megindulnak az örökzöld fenyők városokba, falvakba és azoknak szobáikba, hogy újra erőt adjanak a napi élet megpróbáltatásainak legyőzésében. Örvendezzünk a csillogó szemű unokáink ragyogásában, hogy békében élünk és élhessünk a jövőben is.
A csillagszóró ezernyi kis szikrájának fényében az összes nyugdíjasaink nevében köszönetet mondok, hogy ezt a szép napot ismételten megrendezni voltak szívesek, áldoztak ránk, nem felejtettek el bennünket.
Kívánok mindnyájuknak nagyon boldog és megelégedett ünnepkört, s majd az aktív dolgozók, vezetőknek munkájához sok sikert, egyéni életükben sok-sok boldogságot,
Erőt! Egészséget!

Szombathely, 1983. dec.