 |
    |
 |
Kedves Nusi és Árpi /Búcsúvers/ Kedves Nusi és Árpi Búcsú ebédet temetjük, Múlt emléket nyergeljük. E baráti kör foghíjas lesz, Nusi, Árpi tőlünk búcsút vesz. Évtizedek barátságában éltünk, Ha öröm, ha bánat volt Azt mindig kitárgyaltuk, Egymásban baráti segítséget találtunk. Hiányos lesz ez a kis baráti kör, Amelyben sohasem volt pör, Szív és lelek uralkodott benne, Örömben éltünk e nyájas körben. Kellemes és jó volt a barátságunk, Sok-sok szép órát átduruzsoltunk, Ezért titeket nem felejtünk. Ahogyan útra kelnek a vándormadarak, Nusi és Árpim új otthonba vándorolnak, Habár mélyre ereszkedtek éltetek gyökerei Nem lesz könnyű plántálódni Debrecenbe. Ne legyen Rátok nézve igaz a költő jóslata, " Hosszú hervadás emészti azt a fát. Amelyet nagy korán ültetnek más földbe át! " Búcsúztatásban, koccintásban sűrűn volt részed, Volt izgalom, szívdobbanás, Magas kitüntetést tűztek kebledre, Jó munkád, emberséged gyümölcse. Mindezt örömmel mi is nyugtáztuk, Ehhez őszinte szívvel gratulálunk. Hogy mi ily értékes érdemérmet adni nem tudunk, Szeretetünk, szívünk melegével érd be kedves Árpi barátunk. Ezer szónak is egy a vége, Jussunk sokszor eszetekbe, Mi sem felejtünk el titeket, amíg élünk emlegetünk Benneteket. Emeljük fel poharunkat, Pecsételjük meg barátságunkat Igyunk jót a föld véréből S legyen egyben ez vérszerződés Hogy lesz meg egyszer kétszer, Vasi földre visszatérés! Ámen!!! Úgy legyen!!! Szombathely, 1985. március 24. Czeglédy Gyula | |
