 |
    |
 |
Házszentelés /vers/ Házszentelés / 1982 / Téglát, téglára rakva. Felépült Teréz, szegény Gyula háza / lakja / Büszkén emelkedik a magasba, Így lett Zsdánov utcai palota. Hogy ma itt mi összegyűltünk, Nincs ebben semmi vétkünk, Dolgos kezek nagy küzdelme E szép sarokházat építette. Mit is érne a szép sarokház? Ha nem lenne benne nótázás. Sarkon épült Teréz, Gyula büszkesége, Ma van a családi ház, házszentelése. Ahogy a kályhában pattog a szikra, Van is Teréznek itt sok-sok gondja, Fel is sóhajt közben szegény Gyula Ma elfogy minden jó bora. A kisgyereket vízzel keresztelik, S még ettől is megelevenedik, Mi pedig ma borral szentelünk, S ettől lesz ma jó kedvünk. E házszentelés öröm ünnepén, Mit is kívánhatnék szerényen én? Egészség, boldogság, szeretet költözzön ide, Ez lesz a család nagy Öröme. Csengjen össze a sok boros pohár, Mosolytól, daltól legyen hangos a határ, Családi fészketekbe éljen a boldog melegség, S akkor már nincs is többre szükség. Emeljük poharunk e ház hőseire, Nagyot igyunk az ők egészségére! Na meg e gyönyörű ház felszentelésére!!! Czeglédy Gyula | |
