 |
    |
 |
Mi történt 1919-ben Vas megyében? 1995. március 21., kedd FÓKUSZ Ha nem lett volna rendszerváltás, akkor tavaly, fényes külsőségek közepette ünnepli az ország a Tanácsköztársaság 75. évfordulóját. Ez az ünneplés elmaradt. Ezzel együtt elmaradt az is, hogy az iskolapadokban tanult – vezető történészeink szerint egyes elemeiben (például a szociáldemokraták szerepének aláértékelésében, vagy a jobbára konzervatív tisztikar anonimitásában, illetve bűnbakká tételében) – alaposan eltorzított kép a „dicsőséges” 133 napról közelítsen a történelmi hűséghez. Az az alig több mint négy hónap amúgy is sokat megélt az utókor tankönyveiben. A nyugdíjban lévő történelemtanárok az egyetemen meg azt tanulták a Tanácsköztársaságról, hogy „a társadalom tehetetlensége hozta reánk a bolsevizmus szégyenét, történetünk örök mélypontját”. (Hóman-Szekfű) Aki 1945 utáni néhány évben végzett az egyetemen, az már így olvashatta: „A Tanácsköztársaság a magyar nemzet, a magyar munkásosztály küzdelmeinek az 1945. április 4-i felszabadulásig a legkiemelkedőbb fejezete.” Akkoriban Kun Bélát súlyos felelősség terhelte, merthogy „összeszűrte a levet a trockista-bucharinista áruló bandával”. Ezek a torzítások később kikoptak ugyan az oktatásból, ám maradtak előírások, amelyek miatt az igazságok is féligazságokká váltak. A '90-es évek történésze, Hajdu Tibor szerint például „ha Kun nem hisz a világforradalomban – vagyis a csodában –, június végén lemondhatott volna a hatalomról. Mi történt volna másképp? Életben maradhatott volna néhány száz vöröskatona, akik júliusban estek el, és a román hadsereg talán nem vonul be Budapestre, távozásakor pedig nem visz magával mindent, ami keréken gurítható.” Vas megye 1919-éről a 60. évfordulón vaskos kötetet adott ki az MSZMP Vas Megyei Bizottsága. Csakhát azóta a proletárforradalom, a szocializmus történelmi zsákutcának bizonyult. Tavaly, a75. évfordulóról egy nagyon érdekes forrásközléssel emlékezett meg a Vasi Szemlében Feiszt György. Addig nem ismert nézőpontból, ha úgy tetszik, alulnézetből láttatja az eseményeket. Vasvármegye Tanfelügyelőjének iratanyagát tette közzé, azokat a bizalmas anyagokat, amelyeket községi tanítók, iskolaszéki elnökök írtak a Tanácsköztársaság helyi eseményeiről. A folyóirat napokban megjelent számában pedig Éhen Gyula elfeledett emlékiratából (A felfordult ország) ismerünk meg vasi szereplőket, epizódokat a korszakból. Ma 76 éve, hogy kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az említett két forrás felhasználásával a vasi falvakban és Kőszegen akkor történtekről az összeállítást készítette: NÉMETHY MÁRIA A VÖRÖSÖK ELLENI DÜH NÁDASDON Nádasd községben a kommunizmusnak erős talaja nem volt, mert lakói nagyrészt birtokosok. Ez nem tetszett a járási vezetőknek s iparkodtak őket behódoltatni, beléjük kötni. Erre alkalmul szolgált a május 5-én tartott búcsú alkalmából történt szesz kihágás. Ennek megbüntetésére másnap a politikai megbízott 50 vörössel jött ki, akiknek a jövetelét a félrevert harangok jelezték, hogy Nádasdot megfenyítsék. 50 embert el is hajtottak, akik éppen nem voltak bűnösek. Erre a többiek fegyverrel, botokkal, fejszével mentek Körmendre, hogy az elhajtottakat kiszabadítsák. De ezt a körmendiek elvégezték, akik szintén vörös ellenesek voltak. Ekkor a vörösek Körmenden 3 embert agyonlőttek. Másnap Nádasdon a felvonulás ismétlődött a vörösek ellen azon hiszemben, hogy ezek ki fognak jönni az első felvonulás megbosszulására, de nem jöttek. Csak csütörtökön, 9-en jöttek 3 oldalról a vörösek, összesen 650-en, mivel fegyver és töltény elegendő nem volt, a fiatalság nem vette fel a harcot, hanem kivonult az erdőbe, azok is, akik a felvonulást rendezték, az intelligencia. Három nap voltak kinn a vörösök. Mivel csak nőket és öregeket találtak a faluban, a fiatalság összefogdosására meghajtották az erdőt. Tervük nem sikerült. A plébános, jegyző és még három felvonulásrendező Fehringre lépett. A vendéglősöket pénzbírságra ítélték, melyet azonban nem fizettek le soha. A direktóriumi elnököt és alelnököt egy hónapig ültettek. PÁPOCON MEGIJEDTEK Virág Endre tanító szerint Pápocon semmi említésre méltó nem történt. Egyszer fordult elő, hogy Celldömölkről küldöttek érkeztek a faluba, eszméiket akarták terjeszteni. A celliek el sem merték mondani beszédüket, mint később bevallották azért, mert „megijesztette őket a pápociak régi „bicskás híre”. HADISARC SZEMENYÉNEK A proletárdiktatúra alatt községünk csendes volt. Június első napjaiban, mikor híre jött, hogy a sztrájkoló vasutasokat a vörösök üldözik és a rumi, illetőleg a haraszti erdőben vannak beszorítva, a községekből segítséget kérnek. Községünk férfi lakosságának legnagyobb része megindult Rum felé. Útközben Király vasvári járási népbiztossal találkozván azt, és vele lévő két vörös katonát, valamint a kámi 6 személyből álló csendőr különítményt lefegyverezvén visszatértek. Már másnap délután megérkeztek Szombathelyről a vörös katonák, illetőleg a munkáscsapatok gépfegyver és fegyveresen. A falu végén hamarosan elfogtak 2 férfit, kiktől semmit nem kérdezve vitték Szombathelyre. Olyant is levittek, ki beteg volt, csak akkor a nap melegére, a ház elé kiült, de azért vitték, két testvérével, kiket szintén otthon találtak. Egy heti szombathelyi tartózkodás után hazabocsátották őket, s még ma is emlegetik a szombathelyi terroristák durva tetteit... községünkre 160000-korona hadisarc lett kivetve... Szemenye, 1921. II. 18. Németh József tanító Mint fiatal gyerkőc, jól emlékszem ezekre a napokra... Vasváron laktunk. 1919 május elsejére készült a községnek akkori kommunista elvtársai, Rákosi Gyula suszter és ennek tagjai, mit értettem én ahhoz hogy mi is történik, a vonatok hozták a frontról a katonákat, kik elszórták már fegyvereiket, elég volt a háborúból, meg is jelent az új világnak apostola, Moszkva angyala KUN BÉLA névre hallgató agitátor /na tessék ez is zsidó/ nem csoda hogy mindenkinek elege volt. Négy éves harcokból, szenvedésekből. Jöjjön a szebb és boldogabb szebb kor, amikor nagy jelszavakkal kürtölték tele a világot: jöjjön az /egyenlőség, testvériség, szabadság!!!/ mi iskolás gyerekek is éltettük ezeket a jelszavakat, sőt éltünk is vele, pl. Bugovics bácsinak a kertjében igen szép cseresznyefa beérlelte a maga zamatos, ízletes, piros cseresznyéjét... az egyenlőség jelszavába ez is beletartozott, nekünk nincsen cseresznyénk, itt meg van a kertben, gyerünk fel a fára... igen ám Bugovics bácsi jött egy nagy karóval és mielőtt osztogatta volna a hátunkra a megérdemelt botütéseket, mi gyerkőcök uzsgyi, futás, ki érhetné el a mi gyorsan pergő lábainkat. Na aztán, enni is kellene valamit május elsején... hát felvirultak az elvtársak, piros szalag a kabát gomblyukában... rekriráltunk: lisztet, lekvárt... amit enni lehet és ezt mind az elvtársak május elsején a „Bélakertben” kondérokban étellé varázsolták, mint gyerekek éltettük az akkori jótevőinket.... emlékszem nagy májusfát is állítottak fel, megrakva sörrel, borral, kaláccsal... stb. amelyik gyerek fel tudott mászni a fára, az szedhetett le a sok-sok ajándékból. Nagy felvonulást is rendeztek... mi iskolás gyerekek felvonultunk... piros zászlókkal. Hangos dalokkal most visszaemlékezve, amit akkoriban nem értettem meg, hogy miért kellett Barabás Istvánt, mint az iskola igazgatóját /133/ na után bélistázni, azaz mint róm. kath iskolának az ottani domonkos papok voltak fenntartók, Barabás István valamit nem a papok szája íze szerint cselekedett, de én akkoriban ezt nem értettem meg, hiszen mit tudhat egy tíz eves gyermek? Végtelenül agilis és sokoldalú volt Barabás István igazgató, a jelenben márványtábla hirdeti nagyságát, tetteit, vérontásra nem emlékezem, csak annyit tudok, hogy 133 nap után a kommunisták megbuktak, menekültek mert nyomukban már itt voltak a fehér darutollas székely katonák, akik mint rendfenntartó szerepkört is betöltöttek. Akasztás, agyonlövésről nem tudok, ám úgy hallottam, hogy Gencsapáti környéken voltak összecsapások a fehér és vörösek között... Nádasd, 1921. II. 27-én Németh György plébános LOPÁSOK TÁPLÁNFÁN Heiner József táplánfai tanító arról számolt be, hogy 1919 májusában ellenforradalom volt a községben. Miközben Kajdon lóvizsgálatra gyűltek össze a Gyöngyös menti községekből a parasztok, rekvirálók jelentek meg Táplánfán, akik két szekér bútort útnak indítottak. Miután ennek hírét vették a Kajdon összegyűlt parasztok, a községbe özönlöttek és a direktórium tagjait ütötték, verték. Egyikük megszökött, Szombathelyről hozott segítséget. A falu elején sortűz alá vettek Táplánfát, majd a „vörösök házról házra jártak összeszedtek mindenkit, akire egy kis gyanú volt és azt beszállították Szombathelyre. A lopások napirenden voltak.” A faluban „nagy talaja volt a diktatúrának, mert a lakosságnak 98 százaléka cselédség, kik hamar bedültek a jó fizetésnek, a nem dolgozásnak”. NEMESKERESZTÚRON NEM VOLT ÜNNEP Nemeskeresztúron a proletárdiktatúra alatt az elégedetlenség napról-napra fokozódott... Május 1-jén a jánosházai proletárok a szomszédunkban levő karakói erdőn ünnepeltek, s amikor megtudták, hogy községünkben az emberek a szokásos módon végezték el a mezei munkát, a tanítók az iskolában a tanítást, bejöttek nagy csoportokban és kényszeríteni akarták őket munkáik abbahagyására, de az nem sikerült nekik s örülhettek, hogy egy-két arculcsapás és sok szidalmazással felpakolva kereket oldottak. A diktatúra bukásakor az öröm leírhatatlan volt. Az ifjúság legnagyobb része önként ajánlkozott katonának, s azonnal be is vonultak. Nemeskeresztúr, 1921. II. 15. Gyarmati Béla tanító ELLENFORRADALOM CSATÁRON Magdics Károly tanító jegyezte le, hogy 1919 márciusában Szücs nevű százados érkezett 10 vörös katonával a faluba. Júniusban ellenforradalom tört ki a faluban, lefegyverezték a vörös katonákat, ám parancsnokuk Jákról kért, kapott segítséget. Négy szakasz katona és egy gépfegyver érkezett a faluba, ahonnan Csajta felé indultak, de ellenállásba ütköztek, visszavonultak, üldözőbe vették őket. Szombathelyről kivezényeltek munkásszázad vonult a csajtaiak ellen, ám amikor ezt a csatáriak megtudták, vasvillákkal felfegyverkezve mentek segítségükre. A harcnak halottai, sebesültjei lettek, de megfutamították a vörösöket, akik az éj leple alatt körülzárták a falut, a férfi lakosság nagy részét 3 napig fogva tartották. Ezután zaklatták a csatáriakat, ám egy augusztusi éjszakán észrevétlenül eltűntek a községből. „A fenti ellenforradalomban részt vett Csajta, Felső és Alsó Csatár, Kis és Nagy Narda, Csém, Magyar és Németkeresztes, Csejke és Horvátlövő lakossága.” HADISARC KŐSZEGDOROSZLÓNAK Grastyán István tanító szerint a kőszegdoroszlóiak tartottak a bolseviki uralomtól. Amikor szárnyra kelt a hír, hogy bukóban van a proletárdiktatúra, mindenki sietett a faluból Kőszegre az ellenforradalom zászlaja alá. Pár nap múlva ezt használták fel ürügyként ellenük, amikor tekintélyes hadisarcot vetettek ki a falura. Ez „marhában, lisztben és húsban 48 órán belül volt beszolgáltatandó... némelyektől az utolsó betevő falatjokat is elvették. A lakosság ezután ökölbe szorult kezekkel, de néma ajakkal tűrte a proletárdiktatúra visszaéléseit”. Éhen Gyula emlékezik (Az alábbiakat Éhen Gyula emlékiratából közöljük. Szombathely egykor híres polgármesterét is letartóztatták, több társával túsz volt a tanácsköztársaság utolsó napjaiban.) HALÁSZ ELVTÁRS KŐSZEGEN A kommunista kormány kőszegi exponense dr. Halász József, az „Ébredés” páholy egyik oszlopa, járási, politikai megbízott volt. sima, mint a sikló háta, de merész viperamarása volt. úri külsője farizeus lelket takart… A vízgyógyintézet legszebb helyiségében rendezte be proletár lakását. Szombathely város bűnügyi osztályának éléről került Kőszegre járási politikai megbízottnak, s így ismerte a társadalomnak azt a salakját, amely leghivatottabb a kommunizmus testőrgárdáját éltetni. Kinyomozott és feljelentett tolvajokkal és betörőkkel vétette magát körül. Hogy többet ne említsek, Untenecker Jánost, alig hogy a fogházból kiszabadult, beosztotta saját fegyveres gárdájába. Ugyanez az Untenecker később Mies főhadnagy mellét lőtte keresztül. És még hány jobb sorsra érdemes fiatalember nevelődött dr. Halász érdemes környezetében lelketlen zsivánnyá, hóhérrá, arról csak boldogtalan szülők könnyei tudnának számot adni. Nos hát, dr. Halász elvtársnak jutott a nemes feladat, hogy Kőszeg tisztességes polgárainak lelkébe a földi üdvösség igéit elhintse. Munkáját azzal kezdte, hogy akik útjában voltak, egyszerűen eltávolította. Hivatalba 1épésének reggelen Kincs István apátplébánost, s dr. Marton Jenő ügyvédet a direktórium nevében letartóztatta és internáltatta... A hírhedt puccs következett. Kormánybukásról hozott hírt a távíró, s a lelkes kőszegi kommunisták rögtön kibontottak a fehér zászlót: a direktóriumot letartóztatták, s a karhatalmat kezdték megszervezni. – Közben dr. Halász elvtársat bottal kupán is találták... Az ellenforradalmat a kaszárnya hű árkászaival leverték és rögtön sürgönyileg hívták meg Kőszegre az országos vérebet, Szamuelyt és kezdetét vette a véres megtorlás. A hóhérokat már zsúfolt börtönök fogadták. Kőszeg polgárságának színe-java ott szorongott a szűk cellákban... A történelem legsötétebb korszakára emlékeztetnek a véres napok. Mert véresek voltak. Waisbecker századost a fönnálló rendeletek ellenére, katona létére rövid néhány percnyi kihallgatás után, Hersits György velemi gazdával a vesztőhelyre vitték. A temető mellett lelőtték és szuronyaikat mellébe mártva szívében megforgatták. A velemi gazda a temetőbe menekült, kézigránátokat dobáltak utána és mannlicherekkel vadásztak rá, mint valami nyúlra, s mikor leterítették, agyba-fejbe verték úgyannyira, hogy agyvelejét úgy kellett összeszedni. Ezen utóbbi legyilkolásában kőszegi hiénák is részt vettek. Az összes foglyokról nem szólunk, csak az agyonnyomorgatott falusiakról emlékezünk meg, kiket a pincében zsúfoltak össze s kihallgatás alkalmával össze-vissza vertek... Hogy hová került a sok rablott jószág, ki tudná megmondani. Hogy a millión felül Kőszeg város polgáraitól kipréselt sarc a direktórium kezén változott át értéktelen fehér bankóvá, azt ugyancsak a vizsgálat már megállapította. Szóval gyönyörű rablótársaság működött Kőszegen dr. Halász József banditavezér igazgatása alatt. Érdekes megfigyelni, majd mindenütt a tanítók voltak, akik vagy mellettük vagy ellenük vették fel a harcot, valószínű, hogy a falu hangulatát tudták a tanítók helyes mederbe terelni, a papság nem lengette a piros zászlókat, hiszen nekik volt mit veszteniök, hiszen legtöbb falusi pap egyben kisebb nagyobb földesúr is volt a plébánia vagyonán. Nekik volt mit veszteniők, de a tanítóknak nem volt mit veszteniök, már anyagiakat értek, az más, hogy elvileg nem roskadtak térdre az új eszme áramlat előtt, de voltak akik behódoltak és ez lett a vesztük a végén... Elmarad Krisztus utolsó megkísértése? Scorsese filmje sok országban kavart botrányt, de eddig csak Izraelben tiltottak be Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmje meggyalázása minden vallásos érzésnek, merénylet minden hitet szerető keresztény ellen – tiltakozik az MTV-hez írott nyílt levelében Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök a film csütörtöki televíziós bemutatása ellen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodájának vezetője lapunknak elmondta: valószínű, hogy a püspöki kar is csatlakozik Gyulay Endre tiltakozásához, a tévé egyik vezetője pedig sejtetni engedte, hogy a televízió eltekint a mű sugárzásától. MUNKATÁRSAINKTÓL Levelében a megyés püspök emlékeztet rá, hogy a fél világ tiltakozott a film vetítése ellen. Szerinte eredményes volt a tiltakozás, mert a szomszédos európai országokban levették műsorról a filmet. Gyulai Endre szerint minden keresztény ember Krisztusban „eszményét, életútjának iránymutatóját látja. Hány millió megkeresztelt, Krisztus hívő él ez országban? És most ezek elé állítja e film Jézust, mint ocsmány paráznát, mint akire nem felnézni, hanem megvetni, akit nem követni, hanem elítélni kell” – áll a nyílt levélben, amely szerint a bemutatás kimeríti a Btk.-nak a vallásos meggyőződésűek ellen vétőkről szóló paragrafusát. „Nem tudom, meg lehetett volna ezt írni és leadnánk, mint Göncz Árpád vagy Horn Gyula utolsó megkísértése címen és szerepben? Pedig ekkor csak a magyar nép elleni, erkölcsöt és jó ízlést sértő merénylet lenne, így pedig a világon minden Krisztusban hívő elleni” – fejti ki a püspök, aki egyházmegyéje híveinek nevében tiltakozik, és kéri a film műsorról való levételét. Lukács László, a Magyar Püspöki Kar sajtóirodájának vezetője lapunknak elmondta: a szeged-csanádi megyés püspöknek sem ideje, sem módja nem volt arra, hogy konzultáljon a püspöki kar többi tagjával. Jelen pillanatban tehát Gyulay püspök személyes állásfoglalásáról van szó. Lukács ugyanakkor hozzátette: feltehetően a püspöki kar is csatlakozni fog a tiltakozáshoz, s mindent elkövet a műnek a közszolgálati tévében való sugárzása ellen. Tegnap este telefonon elértük a tévé vezetőit, akik egyelőre nem kívántak nyilatkozni a tiltakozásról. Holnap tárgyalják meg, hogy karácsony előtt szerencsés-e sugározni a filmet. Egyikük sejtetni engedte, hogy Scorsese filmjének csütörtöki tv-bemutatója várhatóan elmarad. Olaszországban az Odeon-tv merte bemutatni – késő este RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A film olaszországi mozi- és tévébemutatóját egyaránt rendkívül éles vita előzte meg. Végül is a rendező és a filmet látni kívánó nagyközönség akarata érvényesült. A Krisztus utolsó megkísértését vágás nélkül – igaz, 14 éven felülieknek ajánlva – mutatták be az olasz mozikban. Az előadások alatt azonban az ország több helyén katolikus érzelmű tűntetők protestáltak a film műsorra tűzése ellen. A televíziós bemutatóra az újabb ideologikus jellegű támadások miatt egészen 1993. december 1-jéig várni kellett. A tévébemutató jogát eredetileg a Fininvest – a jelenlegi miniszterelnök, Silvio Berlusconi cége – vásárolta meg kétmilliárd líráért. Az olasz püspöki konferencia (CEI) ellenállasa miatt azonban két éven át dobozban tartotta, majd lemondott a bemutatás jogáról, s azt az Odeon nevű, szintén országos sugárzású tévéállomásnak adta el. A CEI ugyanis kinyilvánította: álláspontja szerint a film televíziós bemutatása sértené a nézők jelentős részének vallásos érzületét. A nyilatkozat szerint az alkotás vulgáris, morálisan elfogadhatatlan, s bemutatása kizárólag üzleti célokat szolgál. Az Odeon végül is vágás nélkül, de késő este, 22.30-kor mutatta be a filmet csaknem pontosan egy évvel ezelőtt. Az itáliai rendelkezések értelmében ugyanis a mozikban 18 éven felülieknek nyilvánított alkotásokat a televízió csak az inkriminált részek elhagyásával sugározhatja. A 14 éven felüli filmek teljes egészében, de csak késő esti időpontban vetíthetők. Az Odeon csak annyit válaszolt a kritikákra: Itáliában 1945 óta nem létezik a cenzúra. Martin Scorsese filmje, már a bemutató előtt botrányt kavart az Egyesült Államokban, mert a film kétségekkel teli, élvezetre és gyűlöletre képes emberkent ábrázolja Jézust. A tiltakozó tiszteletesek, lelkészek és a hivők két hónapon át éjjel-nappal szervezett rendben hívták a gyártó Universel Pictures telefonszámait, sőt egy szervezet tízmillió dollárt ajánlott a filmért, hogy megsemmisíthesse. Antiszemita támadások érték a stúdió vezetőit, hogy „a film zsidó támadás Jézus ellen”. Holott a rendező, a forgatókönyvíró, az alapmű írója keresztény. Filmes szakmai szervezetek és neves művészek szálltak harcba a művészi szólásszabadság védelmében. A forgalmazók a tiltakozó kampány ellenére előrehozták a bemutatót – 1988. augusztus 12-re – és a mű óriási üzleti sikert aratott. Jó reklám volt az előzetes botrány. A bemutató után is folytatódott a sajtókampány, a gyártó stúdiók előtt 25 ezres tömeg tűntetett. Egy hollywoodi mozit vandál módon szétvertek. Akadt, ahol ellopták és megsemmisítették a film kópiáját. A film bemutatóit is sorozatos botrányok követték. A brazíliai Sao Paulóban vécéik higiénés állapota miatt bezáratták azokat a mozikat, ahol be kívánták mutatni. Európában mások mellett az olasz püspöki konferencia, a párizsi, a lyoni, a dublini, a klagenfurti püspök ítélte el a Scorsese-film bemutatóját. Franciaországban gyújtogatás, könny- és bűzbomba-támadások, verekedések törtek ki. 13 rendőr megsérült. A párizsi bíboros érsek elítélte a filmet és az ellene erőszakot alkalmazókat is. A botrányok ellenére sehol sem sikerült betiltani a filmet. Kivéve Izraelben, ahol a cenzúra kimondta: sérti a keresztények vallási érzékenységét. Vas Népe, 1994. november 14. Beszéljen helyettem a sajtó, igen kár üzleti fogást látni ilyen témának a filmesítése... Nem szabad a tiszta tavat felkorbácsolni, mert a zavaros vízben a halaknak nagy része elpusztul... mire jó, ezt a témát feszegetni, miért kell a vallási érzékenységet vérzékennyé tenni. Természetes: üzlet.... biznic... a pénz hatalom… | |
