Öreg Horváth bácsi tettei, orosz kapitány sorsa

ugrani kell, de nagyot, színt kell ismét változtatni, zöldből pirosat kell varázsolni.
Ekkor még szava volt ebben a zűrzavaros időkben az Öreg Horváth Károly bácsinak, aki ugyan később maga is bajba jutott fiaival együtt, mert egy orosz tisztet a mezőn, aki lóval ment a comaházi határban, gyerekeivel agyonütötték a kapitányt. Elásták, lovát pedig telekkönyvezték, de idők folytán a szél csak elhordta port a holttestről, csak-csak beszélgették, amíg egykor vallatás után kinyomozták Károly bácsi tettét, számon kérték a gyilkosságot, a halált. Hiszen a kapitány családja várta haza és bizony börtön lett a vége. Na, ismétlem a kezdetben az ilyen lumpenproletárnak még döntő szava volt, és most Polgár segélykiáltását meghallva, Károly bácsi azonnal közbe lépett a vízbefuldoklónak a kimentésére. Párttagsági könyvet dobtak Jenőnek mentőövként, aki boldogan ölelte magához, ismét szabad, megmenekült a zsidók zaklatása alól. Sőt ezzel a mentőövvel, piros könyvvel ismételten nagyobb vizekre evezett, újságban valótlan támadásokat végzett Szombaht József plébános ellen, akinél több alkalommal evett, ivott, majd amikor elérkezett a vágyálmok szigetére, azaz hajójára, tanulmányi felügyelőség magas polcán tündökölhetett, nem röstellte volt kollégáit megfenyegetni, állásától megfosztani, miért jár templomba, miért és miért?... Vasárnaponként megbújt, pl. Rumban és leste a kollégáit, ki merészel a templomba menni. Nem is szólva, ha valaki még kántorizálni is, mert volna.
Bizonyítani kellett Polgárnak a hűségért, a teljes meggyőződéséért, mások hátán keresztül, ha kellett, csak ő maradjon felül.

Varga Laci gyűlölete Polgár iránt

A faluban sikerült a teljes utálatosság és a jellemtelenség nagy oklevelét elnyerni. A sok közül csak egyet.
Kb. az 1965-ös idők táján, nyáron az iskolás gyerekekkel
jött ki az országházból. Amint rendezem a sorokat, egy fiatalember nagyon figyel és néz, és csak néz. Magam is észreveszem ezt a szemmeltartást, na ismételten valamelyik ÁVOS" tán, valamit akar velem… gondolván így magamban.... Sok idő tellett el, amikor már a teljes rend kialakult, a fiatalember közeledik felém, és kérdi: Czeglédy tanító úrhoz van szerencsém? Kissé meglepett ez a kérdés, Budapesten, a nagyvárosban, ismer engem itt valaki? Pillanatra minden összefutott, kuszálódott bennem, magamat csak nem tagadom meg, lesz, ami lesz. Igen. Én vagyok az -feleltem.
Ahogyan a válasz elhangzott, nyakamba borul és csókolgat… most meg a Júdás csók jutott eszembe, csókkal árulják el az embert? Kérdi: Nem ismer meg? Nem emlékszik a Varga Lacira? Papszegben ti voltatok nyolcan testvérek? Igen, édesapád a dr. Tulok főbíró vadőre, téged itatott meg a jó nagyanyád mákgubó teával, mert nagyon rosszak voltatok? Szó szót ért és amint a gyerekek is látták ezt a kedves együttlétet, mindjárt kérdezik is tőlem, rokon, testvér, ismerős? Tanítványom volt valamikor Rábakocsiban.
Nagy boldogan ajánlotta fel Laci a kalauzolást, hiszen ő már régen itt lakik Bpesten. Ismerte minden zugát. Nagyon köszöntem, de Lacikám most még csak délelőtt van, neked dolgozni kell, tiltakozott, nem nagyon boldog, hogy velem találkozhatott, nem is megy sehová sem, jön velünk és tényleg jött is, egész nap.

A következőket mesélte el nekem. Úgy tudja, hogy Polgár is itt van valahol Budapesten, igazgató valamelyik iskolában, de ne találkozzanak, mert nyílt utcán fogja felpofozni, és csak áradt belőle a gyűlölet lávája, én csak hallgattam. Hát mi történt? Laci meséli élet történetét. Szhelyen járt a kereskedelmi, akkoriban gimnáziumszerűség volt. Na Polgár, mint a szívgárdisták, vagy a mostani úttörők, kapják a jó pontokat, és ha már van a jó pontból vagy tíz, akkor kapnak érte valami ajándékot, vagy egy jó jegyet.
Jenő állandóan résen állt a jó pontok szerzésében, hogy aztán az kinek fájdalmas, vagy kellemetlen, neki mindenesetre mint a lesi puskásnak jó a puskavégre beszalad egy vad. Így szaladt be Laci is. Mint ahogyan abban az időben vasárnapi templomba járás, a múltnak teljes folytatásában zajlott le, igen ám, de Polgár nagyon jegyezte és nézegette kinek, hol van az Achilles sarka, kit lehet elnyírni, ha kell kinyírni. Nem is volt rest, mondja Laci, Szhelyen az iskola igazgatóját értesítette és követelte, hogy a klerikális beállítású Varga Lacit azonnal zárja ki az iskolából, ez évközben volt. Melyik igazgató merte volna nem végrehajtani, ilyen nagy bűnnel párosult parancsot, és bizony szegény Laci panaszolja, kicsapták a keriből. Most itt vagyok állásban, de hiányzik az
Iskolám, amiért nem tudok teljes ember lenni, naponta érzem Polgár aljas, ocsmány tettét és még egyszer szeretném pár pofonnal meghálálni-

Jenő, mint kis Néró

Több ilyen szomorú bosszút forralt ki békés emberek ellen, pl. amit Pásti Pisti beszélt el, hogyan bánt el az apjával, hányszor kellett elszenvednie ütlegelést, éjszakai rendőrkísértetét. Nem is mer visszamenni a saját falujába, az egyéni bosszúállások és meghurcoltatások élő szeme elé nem mer jönni.
Amikor már így összeszedett annyi jó cselekedeti pontot, ami már valami többre érdemesíti, akkor tették meg Vasvárra a volt apácazárdába igazgatónak, majd tanulmányi felügyelőnek.
Ekkor írtam neki egy kérő levelet, amelyben kértem, hogy adjon pár sort arról, hogy én a faluban sohasem tettem olyat, hogy a zsidókat, azaz a zsidók ellen uszítottam volna, hiszen nagyon is nagy tiszteletben tartottam őket, védtem mindig őket.
Jenő még csak válaszra sem érdemesített, üzente nekem, hogy neki ez nagyon kellemetlen volna, nem teheti meg. Most aztán jött a pálfordulás, Rozumberger Gyuszi megmenekült a hóhérok körmei közül, és próbált Polgár ellen vádpontokat összegyűjteni, na és ekkor kért fel engem egyes dolguknak a tanúsítására. Voltam akkora jóakaró, hogy erre nem vállalkoztam, nem tanúskodom, még ha valaki Polgár is volt, legyen tanú más.
Még nagyon sokan élnek a kollégák közül, akik történeket tudnak mesélni Polgárról, Nérói cselekedéseiről, de nekem ez nem feladatom, feleljen rá a történelem.
Talán csak befejezésül még annyit, ahogyan Hajnau hóhérságát is megsokallta az uralkodóház, így került szintén sorsfordultába Jenő, de mit lehet vele tenni?- Hát érdemeinek elismeréséül

Budapestre helyezték fel, valamelyik iskolához, igazgatónak.
Próbált családot alapítani, azaz ettől a munkától is mentesítette már valaki, mert elvett egy óvónőt, négy gyerekkel,. És a hírek szerint nem kisebbek a kínjai, mint Edward királynak, aki a sok-sok kivégzések folytán, megzavarodott.
Erről tanúskodik saját sógora itt Csehiben, akivel nemrég kérdeztem, búcsú volt a faluban, Na, mi van a Jenővel?
Hülyének mondta saját sógorát, aki csak fekszik, figyeli állandóan önmagát, beteg a teste, de legjobban a lelke.
Talán, most visszaidéződik, visszajárnak a kibuktatott jó barátok, az üldözöttek, a kárvallottak, akikkel oly kajánul elbánt a hatalom csúcspontján, nincsen senki sem, aki most azt kérdezné meg, hát te, jó pajtás, hogy vagy? A zsarnokok jutalma a gyűlölet, a megvetés, ha saját sógora, húga megvetik és úgy beszélnek róla, persze én ezen nagyon megbotránkoztam, de ha valaki a szívéből csak keserűséget tudott egy életen át sok ártatlan embernek kisugározni, elevenen akarta a sírjukba dobni, kajánul röhögött egy elbuktatottan, ki nem ölelte magához az elesetteket, most teljes erővel visszavágnak a rettegtetett nagyúrnak. Még megtörténhet, ahogyan a vad Csepiga Pap Károly, aki hatalmának a csúcspontján meggyalázta az összes múltban történt szent emléket, papot hivatott a halálos ágyához Fóton.