 |
    |
 |
Unokám Katica elsőáldozó Az emlékezet sorozatából, nem maradhat ki az elsőáldozási felkészület, azaz a felkészítés, Katica unokánk 1978. május 21-én járult első szent áldozáshoz, a Szalézi templomban, eszembe jutott akkori időkben lezajlott elsőáldozási ünnepség. Most minden a pap szorgoskodása, ügyeskedése, eredménye volt ennek napnak a szépsége, de akkoriban nem így volt ez. Mivel én tanítottam akkoriban az alsó tagozatosokat, s abban az időben, ha jól emlékszem, szintén a másodikasok, azaz tán a harmadikasok járulhattak első ízben a szent áldozáshoz. Nagy ünnep volt akkoriban ez a nap szintén, de minden gond az enyém volt és a szülőké. A pap teljesen kívül maradt ennek a napnak ünnepélyességének az előkészítésében, teljesen készre kapta a gyerekeket, na hittanra azért tanította, de semmi mást. Nagy szervezőmunkával elkészítettem a forgatókönyvet, ami bizony sok-sok gyakorlást kívánt, mire minden a maga precizitásáig eljutott. Ha látott már valaki egy katonai parádét, díszszázadot, országzászló felvonást, ott látható minden lépés, centi pontosan kimérve, kinek mit és hogyan kell végrehajtani a felvonuláskor. Magam is a párok összeállításától kezdve, ki hány centi, sorba felfejlődtetni a gyerekeket. A templomig való menés és főleg a templomban való felvonulás, hol kell megállni, hányan állnak egy sorban, egyszerre csak hat áldozó lehet egy vonalba… térdhajtás, a fogadalom tétel szövegének a teljes betanulása, a gyertya fogása, szájnyitás... stb.… nagyon sokszor gyakoroltattam ezt az ünnepi díszfelállást, annyira, hogy napján, én csak megálltam egy helyen és minden | |
