 |
    |
 |
Tihanyi Ödönről A történelem malmain mindig megőröltek sok-sok reformizálás sokrétű gabonáját, amiben benne volt egy reformáció, inkvizíció, történelmi korszakok lebukása, újaknak felemelése, de ami ország vagy egy földrésznek átfogó eszmék jövetelével változást hozott a régivel szemben, valamiképpen ez kicsiben zajlott le Rábakovácsiban is. Pintér plébános utódjaként Dr. Székely László még valamiképpen méltó utódként tölthette be a plébánia méltóságát, a püspökvár hatalma, a falu uraságai nagyon szemfülesen figyeltek a megüresedett plébániai széknek elfoglalására, utódlására. Nem is tudtak dönteni a méltóságok, hogy ki is legyen e gazdag plébánia elnyerése, ezért átmenetileg csak adminisztrációs papok székeltek rövidebb, hosszabb ideig. Így volt itt Tihanyi Ödön tiszti tanár, pap, aki valaha katonai papként szolgálta az Istent, katonai, tiszti körökben, hiszen a pap szerves része volt a katonaságnak, megfelelő tiszti ranggal szolgált a hadseregben. Roppant humoros, kalandozó természetű, de tán még jobb mulatós pap volt Ödön főtisztelendő úr, aki saját bevallása szerint, ha hétfőn elkezdett mulatni, csak vasárnap reggel ért véget, vagy megtörtént vele, egy alkalommal annyira ittas volt valahogyan, betért egy idegen házba, annak egyik szobájába és formálisan lefeküdt. S amikor meg jött a tulajdonos, rémülten megijedt, ki fekszik az ágyába? Keltegetni kezdte Ödön bácsit, aki kikérte magának, miért háborgatják álmában. Botrány nem lett belőle, hiszen békés szándékkal pihente ki a mulatozásnak mámoros állapotát. | |
