 |
    |
 |
Meghívó, levelek MEGHÍVÓ A szombathelyi HONVÉD HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET tisztelettel és szeretettel meghívja ÖNT, családját, barátait, ismerőseit Czeglédy Gyula vasdiplomás tanító, t. honv. százados Kőszegtől – Brjanszk erdő–, partizán fészek – Belgorod, Don kanyar, tábornoki csók című II. világháborús ÉLMÉNYBESZÁMOLÓJÁRA Előadás helye: Szombathely HEMO székház Ideje: 1998. január 30. péntek délután 15,00 óra (három óra) Bízva bízunk személyes megjelenésükre. Tisztelettel: a rendezőség Járási Tanács VB. Művelődésügyi Osztály, Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: 11-00 19-es mellék Tárgy: Czeglédy Gyula igazgatói megbízatása Czeglédy Gyula igazgató Söpte Megbízom Önt 1965. szeptember hó 1-jei hatállyal a Söptei Általános Iskola igazgatásával. Ennek megfelelően egyidejűleg intézkedem új besorolásáról, mely a 10/1959/M.K.5./MM. sz. utasításban foglaltak szerint történik. Szombathely, 1965. augusztus 22. /Székely Erzsébet/ műv.oszt.vezető Erről értesítést kap: 1. Címzett 2. Pénzügyi Osztály 3. Ált. Iskola Söpte 4. Irattár H. Czeglédy Gyula Szombathely Ungarn Balogh Gyula u. 15. H 9700 Kedves Meta és Zoli!!! Na aztán már régen nem írtam... de rengeteg sok-sok baj jött közbe. Elsősorban megöregedtünk, én 88 Jahresring van rajtam… de azért ezzel még megbirkóznék, ha nem jönne közbe más és más. A legnagyobb bajom, hogy Erzsi elesett és Handelenk, eltörött a csuklója… borzalmasan fájt. Rettunngs autó, Arzt Spital...gipszkötést kapott... nem tudott dolgozni, sem főzni, sem takarítani... borzalmas csapás nekünk, igen rossz állapot. Közben le akarták venni a gipszkötést, de a röntgenkép még nem egészen forrott össze jól... ismét újra begipszelték. Most vették le a gipszkötést, de a keze nagyon fáj es ist tutweh... Handgelenk... Van aki segített neki, volt aki takarított, majd hozott ennivalót… szóval nagyon rossz napjaink voltak és vannak... Nagyon sok az Unglück, azután nagyon szédülünk mindketten, mir sehwindelt der Kopf mitbeide... hát persze mindez sok-sok pénzbe is került... hiszen semmit sem lehet kapni pénz nélkül... Az orvos, a Spital, Rettunksautó... unsow. Tán a legnehezebb az, hogy mindketten megöregedtünk... elmúlt szép fiatalság... vége van életünk tavaszának, itt a tél. Mellékelek egy újságcikket, mely szerint egy előadást tartok. Van egy Klub... ahol idős katonai nyugdíjasok jönnek össze minden hónap utolsó péntekén... itt tartottam egy beszámolót, hogyan vittem ki 165 Stäfling, Häfling ki a Don harctérre. Ugyanis ezek mind a börtönben voltak de önként vállalták, hogy kimennek a harctérre és ott harcolnak. Na ez az út igen veszélyes volt... hiszen a Brianszki erdőn át ment a vonatunk állandóan aknákkal volt a vasút megrakva, nagyon sok vonatot felrobbantottuk, sikerült nekem élve megmaradni. Az előadásomat kb. 130 hallgató figyelte igen nagy élvezettel hallgatták a beszédemet... Újságírók, költők, orvosok, pedagógusok és még sokan. Igen elfáradtam, hiszen igen nagy előadás az én koromban már igen nagy teljesítmény. Örültem, hogy ilyen jól sikerült az előadásom. Azután, most meg az unokámat operáltak meg, orrmanduláját vették ki... és igen fájt neki. Szóval mindennapra van valami rossz. Sokat gondoltunk Rátok... de írni nem tudtam, mert igen szomorú voltam, nem a betegség. Hát Ti hogy vagytok???? Meta nem beteg? Nem fáztok? Most nálunk igen hideg lett, sokat kell fűteni... mindennek a felemelték az árát... a villany, a gáz, a víz nagyon drága lett 20-40 %-al emelkedett az áruk. Nehéz a megélhetés. Te is jól vagy? Ha majd lesz egy kis időd, akkor írjál pár sort. Métával egyetemben sok-sok szeretettel csókolunk és ölelünk, ne feledkezzetek meg rólunk, Ti még fiatalok vagytok. Majd még írok, ha Erzsi egészséges lesz. Szombathely, 1998. febr. 2. Czeglédy Gyula Szombathely, Balogh Gy. u. 15. 9700 1996. dec. 7. Kedves Nusi és ÁRPI! Jó az Isten azon rendelkezése, hogy hat napi szorgos, verejtékes nap után hagyja abba az alkotó munkát, pihenjen, élvezze teremtő munkájának a gyümölcsét, legyen szünnap. És mily bölcs rendelkezés, legyen egy nap amikor az ember a napi forgatagos ténykedése után visszatekint az elmúlt időkre, visszaemlékezik örömteljes sikereire, vagy tán sikertelenségeire, bukására, hiszen ahol fény van, ott árnyék is van. Hát most amikor a naptár a sok-sok névnap után ismét Árpád nevét csillogtatja, feltétlen ezt nevet körülövezi sok-sok baráti emlék, körülövezik szeretettel, mint ahogyan az éj sötétségében körül rajozzák az éjjeli lepkék, bogarak, csillognak, villognak fáradhatatlanul, szórakoznak a fény körül. Egy ilyen fény vagy most Árpi, akinek a neve napján jönnek a képeslapok jókívánságokkal teleírva, kívánnak nagyon boldog, egészségtől duzzadó névnapot. Ezen a napon pihen a kapa, seprű, mosógép, porszívó, ők is ünnepelnek. Kell is, jó is, ha van az évnek egy ilyen stációja, amikor előtűnik az életnek szivárványos színű gazdagsága, jön az emlékezés, emlékeztetés, jobban ver a szívünk, forróbb az ölelés és nagyobbat cuppan a névnapi csók, konyak, sör, bor, pálinka, de talán még pezsgő is nagyobbat durran, hiszen a Kedves Árpi Névnapja van... Nagy kár, hogy az időbeli, térbeli távolság folytán már csak a levél, vagy a sürgönydróton át hoz össze bennünket, pedig összecsengő pohár, csengő hallatán minden emlék felelevenedik, megszépül, jobban kimélyíti a barátságnak örömteljes harmóniáját. Mindenesetre máskor is elhangzik nevetek, de ezen a napon tan még jobban beszáll a szív közepébe. Barátságunk legyen továbbra is tiszta, szeplőtelen. Magunkról is valamit. Ahogyan nőnek évek multával a naptárak sokasága, azoknak arányában folynak testi es lelki erők, őszi színekbe burkolódzva legyőzzük a hétköznapok terheit, örülni is tudunk néha-néha. Gyerekeink sínen vannak, ha kell segítenek öregségünk bajaiban. Ne haragudjatok, hogy ismét a betűk, sorok sokaságát halmoztam elétek. Magam is így vagyok, írom-írom a sorokat, amíg csak bírom. Sok-sok szeretettel ölelve Benneteket, mint szép emléket megőrizve. Csókol: Gyula, Erzsi | |
