Részletek a hadsereg költségvetéséből

– Itt az alkalom, Kárpáti elvtárs: mire költ a honvédelmi tárca?
– Érzékeltetésképpen néhány tételt megemlítek. A hadsereg élelmezése az idén 2 milliárd 240 milliárd irányzott elő a költségvetés. (A hivatásosak fizetnek az étkezésért.) Ruházatra 1 milliárd 554 millió, katonai egészségügyre 1 milliárd 334 millió, katonai ingatlanok karbantartására, felújítására 2 milliárd 110 millió, ebből laktanyákra 1 milliárd 370 millió, illetményre (már bruttósítva) 9 milliárd 940 millió, középiskolai kollégiumainkra 230 millió forintot költhetünk. Hogy hány harckocsit, lokátort vagy légvédelmi rakétát vásárolunk, arra – úgy hiszem – még az Országgyűlés sem „kíváncsi”, mert ilyen részletességgel egyelőre még nem teregetik ki titkaikat világ hadseregei. Ami nem azt jelenti, hogy például az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága – az államtitok védelméről szóló törvény jegyében – nem kaphat az említetteknél még részletesebb tájékoztatást. Valószínűnek tartom, hogy a nemzetközi tárgyalások elvezetik a világot a még nagyobb nyilvánossághoz, ahhoz, hogy a fegyverzetek mennyisége, korszerűsítésének mértéke is a széles tájékoztatás része lesz.
– A közelmúltban az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatban olyan híreket röppentett fel a világsajtó, amelyek megtévesztették a nemzetközi közvéleményt, s mivel már nincsenek hírfalak, a hazait is. Ebből is látható, hogy a gondolat – miszerint egyszer nemzetközi megegyezés keretében sor kerül a külföldön állomásozó csapatok visszavonására – él. Van ennek valami realitása?
– A jelenlegi nemzetközi légkört kedvezőnek tartom arra, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a két katonai szövetség között a fegyverzetkorlátozásról, haderőcsökkentésről, a meglévő aszimmetriák felszámolásáról, s ennek részeként mindkét oldalon a külföldön állomásozó csapatok kivonásáról is. Csupán emlékeztetek arra, hogy Sevardnadze elvtárs az idén júniusban az ENSZ rendkívüli ülésszakán egyebek mellett javasolta, hogy 2000-ig szüntessenek meg minden külföldi katonai jelenlétet. A NATO erre eddig nem adott kedvező választ. A megadott időpontig, ugyebár, 12 év van hátra. Ami elég hosszúnak tűnik, de nem rajtunk múlik, hogy ezt közelebb hozzuk. Mi a kölcsönös csökkentéseket és kivonásokat kívánjuk.

KERTÉSZÖTLET

A szőlőbogyókat összerágó darazsakat jól távol tarthatjuk a fürtöktől, ha üvegcsapdákat helyezünk el a tökék közelében. Befőttes üvegbe öntsünk cukros vagy szörpös vizet és a méhek távol tartására egy-két csepp ecetet, majd kössük le műanyag fóliával, amelyre előzőleg lyukat készítettünk. A csapda nemcsak a darazsakat, de a különféle szőlő- és gyümölcsmolyokat is nagy számban összegyűjti, elpusztítja.
–szent-miklóssy–

Segít a só: néhány apró tanács

Az avas dió ismét friss lesz, ha a kifejtett dióbélre forró, nagyon sós vizet öntünk. Amikor már kihűlt a víz, kiveszzük belőle a dióbelet és leöblítjük, lecsöpögtetjük.
A szőnyegek visszanyerik élénk színüket, ha tömény sós vízzel keféljük át őket. Gyakoribb felfrissítés céljából söprögetés előtt nedves sóval hintsük be a szőnyeg felületét.
Könnyebb kimosni a zsebkendőket, ha kevés sót teszünk az áztatóvízbe.
A hagyma- és halszagot az evőeszközökről – és a kezünkről is – úgy távolíthatjuk el, ha nedves sóval bedörzsöljük és utána jól leöblítjük.
Az ablaktisztító szarvasbőr nem keményedik meg, ha használat után sós vízben mossuk ki.
A vesszőből font bútort a legkönnyebben sós vízbe mártott kefével tisztíthatjuk meg.
A barnás színű teafoltokat só és ecet keverékéből készített péppel távolíthatjuk el a porcelánedényről.
A sárgarézből készült tárgyakat nagyszerűen letisztíthatjuk ecettel áztatott sóval.
A tepsiket úgy szabadíthatjuk meg a rozsdafoltoktól, hogy még melegen olajos-sós papírossal töröljük át.
M.K.