Az antalli örökség

1995. december 18. HÉTFŐ VAS NÉPE

Az antalli örökség


Érték és irány, az antalli örökség címmel MDF-es konferenciát rendezték a hét végén Kecskeméten. A Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnökének személyiségét, eszméit fölidéző konferencián az előadók és a hallgatók arra keresték a választ, hogy Antall József tervei miként valósultak meg, és mi az, amivel követői még adósak a nemzetnek.

Für Lajos, a Magyar Demokrata Forum elnöke nyitóelőadásában szólt arról, hogy éppen előző napon járt egy kis baranyai faluban, ahol népes gyülekezet emlékezett szentmisén Antall Józsefre. Megítélése szerint az a tény, hogy egy ilyen kicsiny településen még mindig ilyen élő valakinek az emléke, jelzi: történelmünkben kivételes helyet készít elő az idő a jeles államférfi számára. A történelem nagy fordulói mindig megtalálják a megfelelő személyiséget, így találta meg a rendszerváltás időszaka a kiválasztottat: Antall Józsefet. Azt az embert, aki körültekintően, cselekvően, józan megfontolásokkal fogott az építkezéshez. Aki tudta, hogy elsőként az alapot, vagyis az ország demokratikus alkotmányát kell megteremtenünk.

Mérsékelt jobbközép

– Égető belpolitikai kérdés, mondhatni a nemzet sorskérdése is – fejtette ki Für Lajos –, hogy sikerül-e a mérsékelt jobbközép politikai erő megteremtése. Antall József tapasztalataiból is tudta, hogy az európai demokráciáknak kit alappillére van, a mérsékelt jobbközép és a mérsékelt balközép. Ez utóbbi az igazi, a valódi szociáldemokrata értékeket valló balközép megteremtése épp oly fontos, mint a mérsékelt jobbközépé – tette hozzá. Az MDF elnöke szerint a magyar nemzeti jövő, a politikai stabilitás múlik azon, hogy sikerül-e a mérsékelt jobbközép oldalon álló erők megerősödése és együttműködése.

Modernség

Andorka Rudolf egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora arról szólt, hogy Antall József rendkívül fontosnak tartotta a modernizációt, amit viszont kifejezetten az alkotmányos keretek között, demokratikusan kívánt végigvinni. Martonyi János ügyvéd, a Külügyminisztérium volt államtitkára arról szólt, hogy az antalli örökségnek egyik eleme a sokszínűség, a vélemények ütköztetése. Debreczeni József egyetemi adjunktus, publicista, volt országgyűlési képviselő Antall József politikai elveit elemezve rámutatott: nem tarthatja a nagy államférfi utódjának magát az, aki egyetlen antalli értékkel is szembefordul. A néhai miniszterelnököt idézve leszögezte: a nemzeti liberalizmus eszméjét nem szabad kisajátítani a magát ma liberálisnak nevező pártnak. Tölgyessy Péter országgyűlési képviselő, a Szabad Demokraták Szövetségének volt elnöke cáfolva azt a vádat, hogy Antall József – miközben a jogállamiság megteremtésével foglalkozott – a gazdasággal kevésbé törődött, leszögezte: a rendszerváltáskor a demokratikus berendezkedést kellett megteremteni, cselekvőképes, ellenőrzött államot létrehozni. Ez sikerült, talán legkevésbé sikeres eleme a magyar közjogi rendszemek az önkormányzati rendszer felépítése, óriási vívmánya viszont az ellenőrzött osztott demokratikus berendezkedés létrehozása.

Közelebb Európához

Granasztói György egyetemi docens, volt brüsszeli nagykövet az antalli külpolitika irányelveit elemezve, rámutatott: a kormányfőnek az a törekvése, hogy hazánk csatlakozzon az egységesülő Európához, nemzeti szuverenitását megőrizve, a polgári demokráciák útjára való visszatérést jelentette. Szabó Tamás országgyűlési képviselő, volt tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: az Antall-kormány felépítette az új rendszer vázát, többre nem maradt erő és idő.
Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Párt elnöke nem titkolta el, hogy 1990-94-bon elégedetlenek voltak az első kormány működésével. Most viszont, amikor – mondta – egy más társadalmi szerkezet irányába való törekvésnek vagyunk tanúi, még világosabban megmutatkozik, látni kell, hogy mi az értéke annak a kísérletnek, amit Antall József neve fémjelez. Szerinte a rendszerváltás kormánya a polgári Magyarország felépítésére, a középrétegek megerősítésére tett kísérletet, mégpedig a nemzeti értékek és a családok iránti elkötelezettség mellett. A polgári Magyarország miniszterelnöke – fejtette ki Orbán – a nemzeti össztermék szűkölése mellett sem nyúlt hozzá a családok juttatásaihoz. A következő esztendő – jövendölte – a magyar középosztály lefejezésének éve lesz.

Posztkommunisták

Magyarország a kislétszámú posztkommunista nagytőkések hazája lesz, ahol a pénztőke, a politikai hatalom is a médiahatalom összefonódásával szemben kiszolgáltatottá válik a társadalom döntő többsége – mondta Orbán