|
|
|
|
Czeglédy Gyula igazgatói megbízatása
Járási Tanács VB. Művelődésügyi Osztály
Szombathely, Hollán E. u. 1.
Telefon: 11-00-219 mellék
Tárgy: Czeglédy Gyula igazgatói megbízatása
Czeglédy Gyula igazgató
Söpte
Megbízom Önt 1965. szeptember hó 1-i hatállyal a Söptei Általános Iskola igazgatásával.
Ennek megfelelően egyidejűleg intézkedem új besorolásáról, mely a 10/1956/X.X.5./ MM. Sz. utasításban foglaltak szerint történik.
Szombathely, 1965. augusztus 22.
Székely Erzsébet
műv. osztályvezető
Erről értesítést kap:
1. Címzett
2. Pénzügyi Osztály H.
3. Általános Iskola Söpte
4. Irattár H.
Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya
Szombathely, Kőszegi u. 23. sz.
Telefon: 12-599
20.241/1970
Tárgy: Czeglédy Gyula tanító nyugdíjazási kérelme
Czeglédy Gyula tanító
Szombathely
Petőfi-telepi általános iskola
Osztályunkhoz címzett kérelmére értesítem, hogy munkaviszonyának egy évvel történő meghosszabbítását engedélyezni nem áll módunkban. Ugyanis a korábbi beszélgetésünk során Ön kérte nyugdíjazását – elfogadható érvekkel alátámasztva – melyet mi munkaerő-gazdálkodási megbeszélésünkön a személyi problémák megtárgyalásakor figyelembe vettünk, s a város munkaerő szükségletét aszerint terveztük.
Munkaviszonyának 1970. szeptember 1-el történő megszüntetése iránt a későbbiek során fogok határozatilag intézkedni.
Szombathely, 1970. március 20.
Milkó István
osztályvezető
Járási Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya
Szombathely, Hollán u. 1. sz.
Telefon: 11-00-109 mellékí/i>
Tárgy: Czeglédy Gyula söptei általános iskolai igazgató leváltásának ügye
H.sz.: 51/1967. M.T.V.B.
Melléklet: egy db.
Dr. Gonda György Megyei Tanács V.B. Elnökének
Szombathely
Fenti szám alatt 1967. március hó 20-án kézhez vett Határozat végrehajtásával kapcsolatban az alábbi jelentést adom:
Czeglédy Gyula söptei általános iskolai igazgató leváltásáról és egyben Szombathelyre történő áthelyezéséről 1967. március hó 21-én a mellékelt határozatot kiadtam. Nevezettel a kapott utasításnak megfelelően szóban közöltem a leváltás indoklását.
Czeglédy Gyula a leváltás tényét és annak indoklását tudomásul vett, - bár értesülésem szerint panaszát be fogja nyújtani, - ellenben Szombathelyre történő áthelyezését nem. Az volt a kérése, hogy Söptén dolgozhasson tovább, mert hosszú időt jelentene számára az új légkör, más munkahely megszokása. Ezzel a kéréssel felkeresett megyei és járási Vezető Elvtársakat is. Tekintettel életkorára, a kérelmet mindenki egyetértőleg tudomásul vette, így áthelyezését hatálytalanítjuk. A létszámkeret probléma megoldása miatt más nevelő kerül helyette Szombathelyre.
Czeglédy Gyula utóda az MSzMP. Járási Bizottsága javaslata alapján: Kovács Frigyes szaktanító, a Vasvári Járási Pártbizottság munkatársa lesz.
Szombathely, 1970. március 20
Székely Erzsébet
műv. osztályvezető
Kovács Frigyes, a pedagógus
28 évig igazgatta a toronyi iskolát
Nem, a fényképről nem Hofi Géza tekint ránk, mégha első pillantásra az ő vonásait véljük is felfedezni a mosoly mögött. Habár akik ismerik, azt mondják, jó humora van, tehát ebbéli tulajdonságában sem áll távol a hasonmásától. Még abban is hasonlítanak, hogy ő is szeretett odamondogatni vezetőinek. Ám ezt sosem öncélúan, mindig valakiért, valamiért tett. Legfőképp az iskolája, a tanítványai érdekében. Ám Kovács Frigyes toronyi iskolaigazgató – mert róla van szó – 41 éves pedagógusi pályafutása alatt sosem érezte, hogy a kollégák unnák a mondókáját: egyrészt, mert mindig igyekezett röviden, lényegre törően beszélni, másfelől a már említett humorérzékét is mindig megvillantotta. Előfordult, hogy sokaknak nem tetszett a kritikája, de szókimondásáért nyíltan sosem érte hátrány. A tantestületben sem tűrte meg a hízelgőket. Határozott, következetes egyéniségének köszönheti a toronyi iskolaigazgatói székben egyfolytában eltöltött 28 évet. Innét vonul nyugállományba az idén, a múlt heti tanévzárón búcsúztatták a kollégái, a tanítványai, az önkormányzatok vezetői. Budapesten született, Gersekaráton gyerekeskedett, majd pedagógusi pályáját 1954-ben Csényében kezdte. 22 éves volt, amikor kinevezték a telekesi iskola igazgatójának. Azóta egyfolytában a vezetői székben ül, 1967 óta Toronyban.
– Amióta az eszemet tudom, mindig a pedagógusi pályára készültem. Igen jó emlékeim vannak a tanítóimról, a falu legtiszteletreméltóbb embereinek őket tartottam. Gyerekként arról ábrándoztam, hogy egyszer én lépjek a helyükbe, rám is úgy nézzenek föl, ahogy én csodáltam őket. Végül is a 41 évből úgy 33 az, ami szép volt, kellemes élményekkel teli. Az utolsó esztendők nagyon meggyötörtek. A bizonytalanság az oktatás területén, hogy hosszú idő óta nincs nemzeti alaptantervünk, hogy a pedagóguspálya teljesen elveszítette a presztízsét, nincs meg a tanítók iránti tisztelet, már messze nem a „falu lámpásai”. Mások a gyerekek, más a tanulási morál, nincs szakmai ellenőrzés, központi szakmai irányítás. A nagy önállóság a munka ellaposodásához vezethet. Olyan emberek kezdték ki a pedagógusokat, akik nem értenek a szakmához. Ma már nem kötelező óravázlatot írni, a gyerekekről feljegyzést készíteni. Amikor én kezdtem tanítani, máshogy el sem tudtuk képzelni az életünket, minthogy együtt éljünk és dolgozzunk a faluval. Kovács Frigyes nem hazudtolja meg önmagát, hiszen a nyugdíjazás nem jelenti egyben a véleménynyilvánítás tartalékra állítását is. Az agilis ember azt mondja, munkabírása már nem a régi, a küzdelem aláásta az egészségét. Jóllehet megbízatása még egy évre szól, a számtalan marasztaló szó ellenére sem vállalja tovább az iskola vezetését. Úgy érzi, megtette, amire pályája elején hitet tett. Olyan iskolát teremtett, ahonnét kikerülve a gyerekek megállják a helyüket a felsőbb iskolákban, hazafias érzelmeiket nem tagadják el. A takarítónőtől az igazgatóhelyettesig olyan gárdát sikerült összekovácsolnia, akik hosszú ideje együtt és egymásért dolgoznak. Az oktatás tárgyi feltételeit fokozatosan megteremtve a 6 tantermes iskola a duplájára bővült. Évtizede az elsők között alakították ki a számítástechnikai gépparkot, tornatermet, bitumenes sportpályákat építettek. A megyében elsőként Toronyban hozták létre az Általános Művelődési Központot, ez a rendszerváltás után nem szakmai, inkább politikai okokból szűnt meg. Visszagondolva az eltelt évekre úgy látja, ma sem csinálná másképp. Mindegy, milyen az a rendszer, amelyben él, dolgozik csak az ember számít. Mert „embernek lenni nagyon nehéz, de másnak nem érdemes”. Mindig ezt az Albert Schweitzer-i gondolatot tartotta szem előtt, s a kollégától, utódjától kapott fényképalbum is ennek jegyében készült. A búcsúztatón kapott legkedvesebb ajándékban mindenkit megörökítettek, akivel a toronyi 28 év során együtt dolgozott.
Simon E.
Ami a krónikából kimaradt, a cikkhez sem hozzátenni, sem elvenni nem tudok. Magam részéről Isten éltesse sokáig, a nyugdíjaskor legmagasabb fokáig. Na miről is van szó. Simon E. ha tudta is, vagy ha nem tudta, akkor meg elfogadható, hogy elhallgatta a tényeket. Ugyanis Kovács Frigyes a volt ”pártunk és kormányunk” dédelgetett fia volt, kipárnázott utakon járt, nagy volt a szava, hiszen a ”Pártunk” szava és ezzel az előnnyel tudta magát mindenkor az élvonalban tartani. Akár volt rá érdeme, akár nem, akkor is élvonalba került más és kiválóbb kartársai mellett. Én nem ismertem őt, nevével először is 1967 telén hallottam Bertók Lacitól – aki Vasszécsenyben tanított és valami atyafiság volt köztük – ő említette: Kovács Frigyes lesz a söptei igazgató. Hogyhogy? Én a jelenben még igazgató vagyok. Igen ám Kovács Frigyes a vasvári járás pártbizottságnak volt tagja, harcos munkatársa, aki pedig ezen a pályán evez, az révbe nem kerülhet, zátonyra nem juthat. Amikor 1967-ben valami politikai átszervezés folytán a vasvári járás pártbizottsága megszűnt létezni, jött a gond: a hűséges párttagokat hová lehet elhelyezni? Mindenesetben csak hatalmuknak, tekintélyüknek, főleg a párthoz való hűségüknek jutalmául, csak érdembeli munkához lehet őket alkalmazni. Így Kovács Frigyesnek mint tanítónak, csak egy iskolaigazgatói munkakör volna a folytatása. De hol? De hol? Hová lehetne Kovács Fricit igazgatónak kinevezni a szombathelyi járásban? A magas ”Pártszékházban” ülőkkel egyetemben, na meg a Székely Erzsébetben – ebben a bestiában -, isteni szikra gyanánt kipattanta jövő szivárványképe. Melyik iskolai igazgatót lehetne seggbe rúgni? Kit lehetne meneszteni? Könnyű volt a választás: A söptei igazgató, Czeglédy Gyula, aki volt börtönben, internáló táborokban, akit ugyan ők neveztek ki mindezek tudatában igazgatónak. Őt kell kirúgni és már van is egy üres igazgatói szék, bele kell ültetni Kovács Frigyest a párt hűséges tagját, mert hogyan is lehetne ő csak egy beosztott tanító valamelyik tantestületben – ott dolgozni kell. Ez a hírhullám valahogyan végig száguldott már a titkos berkekben, sőt Fejes Imre söptei paraszt ezt már tudta, valahonnan értesült az eljövendő változásokról. Engem borzalmasan meglepett ez az erkölcstelen és jellemtelen álláspontja a járási pártbizottságnak, Barnák János járási főmuftinak, nem is szólva a járási művelődésügyi osztály Székely Erzsébetnek vérszopó bestiának a magatartásához, aki a végletekig tagadta ennek a hírnek a valódiságát. Szóval hazudott mindenki, a járási művelődésügyi osztály, a járási pártbizottság, Barnák János vezérletével. Annak idején, amikor Bozzai Miklós, Gugu Gusztáv, Keibinger Lajos igazgatók után engem méltattak az igazgatói székbe – tiltakoztam ellene, hiszen börtön, internáló tábor, nem lehetek igazgató… erkölcsi bizonyítvány – nem, nem fogadták el a tiltakozásomat, megkaptam a megbízatást. Érdekes az emberek gondolatvilága, sokan csalódottak bennem, hogy elfogadtam az igazgatói megbízatást. Nekem piros könyv nélkül is tekintélyem, szavam volt. Hát akkor mi van. És ez a jellemtelen pribék banda volt az, aki ma magasztalt, de ha kellett holnap akasztat is. Részemről úgy érzem jó igazgató voltam. Hibák lehettek, de a faluban volt élet. Megérkezett Kovács Frigyes az új igazgató. Kiss Manci ez a bestia spicli örült a változásnak. Kovács Fricire nem tudok haragudni, ő nem tehet arról, hogy ez a gazember jellemtelen pocsék banda, őtet tette meg igazgatónak. Ő ebben nem bűnös, nem is tudok rá haragudni. Úgy vitték bele a táncba, mint Katót. Tán ami érdekes, hogy aztán 1967-ben aztán már ment is Toronyba. Nagyobb iskola, több járandóság… Nem maradt meg Söptén. Egyébként 9. kötetemnek 148. lapjától visszaidézem ezen időszakot. Nagyon sajnáltam Söptét, ekkor volt a ”Dolgozók esti iskolája”, a 8. osztály kezdődött. Az új állomáshelyem pedig Sorok major ”Petőfi telep” lett, innen mentem nyugdíjba 1970-ben. Nagyon megszerettem ezt a kis települést. Hát szóval ”Párt gyermeke” nem veszhet el, ha kell hazudunk, ölünk, de nekik a felszínen kell maradni, ha kell mások bukásán vagy halálán keresztül. Kovács Frici toronyi életéről sohasem érdeklődtem, biztosan ott is érvényesült a párt szava, akarata. Ezek a gondolatok csak az újságcikk látására születtek meg bennem. Szóval nem a tudás, képesség, szakmabeli készség tett valakit magaslatra. A ”Piros könyv” hatalma mindenek felett győzött.
1991. november 3. Vonaton utazom Vasvárra, megyek a temetőbe Szüleim sírjához
Őszi falevelek hullása,
Festi az avart sárgára.
Hullanak le naponta,
Egy sem marad másnapra.
Örök természeti törvény, fogamzás, élet, születés,
Egy életen át csak küzdés, semmiből az örök felejtés.
Nyolcvanegyet elütött az éltem órája,
Hatvan éven át viszem a virágot szüleim sírjára.
Vajon, ha én is ködbe vészek, gyullad-e gyertya éltem hamvára,
Ki tesz majd egy szál virágot, küzdő, szenvedő édesapára?
Amíg emlékeznek rám, addig nem halok meg,
De ha már a szívekben sem élek, akkor halok meg igazán.
Ha a vasvári temetőt járom, barát szomszéd, mennyi ismerős!
Örök álmukat alusszák, bút, harcot hagytak ránk,
Olvasgatom a sok-sok rideg márványtáblát.
Nevük, éltük hossza aranybetűkkel bámulnak rám,
De ha tovább nézem… nézem… szinte felébrednek egy pillanatra,
Dialógus támad köztünk, igen… igen már emlékszem.
A Zsidóföldi utca ide költözött, ajkukat lepecsételte a halál,
Nekem kell beszélni, s ők csak hallgatnak némán.
Molnárék, Dömötörék, Kőrisék, Baráték,
Az egész család ismét együtt van,
Naponta láttam őket, mint palatáblás iskolás,
De a kertjüket is jól térképeztem, mily édes volt a ”Hőbér körte!”
Amely Baráték kertjében érett aranysárgára,
Öblöm, zsebem jól megrakva, indultam a tehenek mellé az ”Áncslikba”
Ha mégis néha-néha megkergettek, ki az aki versenyezhetne velem?
Zerge, kenguru ugrásokkal uzsgyi a sövényeken át.
Már nem vagyok versenyképes, futni, fára mászni nem tudok,
Csak döcögök, csoszogok, mások futnak helyettem.
Történelmi Igazságtétel Bizottság
Észak-Dunántúli Területi Szervezete
Központ: 9021 Győr, Árpád u. 2.
Telefon: 06/96/11997
Meghívó
Tisztelt Czeglédy Gyula főhadnagy Bajtárs!
Győr-Sopron, Komárom, Vas megye régiójában a Tartalékos Katonák Országos Egyesületének megalakulási ülésére tisztelettel meghívja Önt a HM részéről a szervezéssel megbízott Fehérváry Zoltán TIB. ÉDTSZ-nek elnöke.
A Magyar Köztársaság Parlamentje Honvédelmi Bizottsága 1992 év elején hozott határozata alapján az a döntés született, hogy alakuljon meg a Tartalékos Katonák Országos Egyesülete.
Országunk védelmi készségeinek fokozása érdekében kérjük, hogy személyes részvételével gyarapítsa azon hazafiak sorait, akik már eddig is bizonyították magyar nemzetünk iránti felelősségérzetüket.
Egyesületünk alakuló ülése: 1993. február 19-én 15 órakor /péntek/
Helye: Győr 9021. Árpád u. 2. sz. /volt Pártok Háza/ IV. em. ülésterem.
Megjelenésükre feltétlen számítunk és bajtársi szeretettel várjuk.
Győr, 1993. február 10-én
Szervezési feladattal megbízott
Fehérváry Zoltán
TIB. ÉDTSZ elnöke
| |
|