Kéri Kálmán élménybeszámolója - mellékletek

1. sz. melléklet.

Kiáltvány

Mint a magyar királyi Honvédség rangban legidősebb tényleges tagja, minden magyar katonának az alábbiakat hozom a tudomására:
1./ Vitéz nagybányai Horthy Miklós-t, Magyarország Főméltóságú Kormányzóját a németek a leggaládabb módon orvul megtámadták, és őrizetbe vették. Ettől a pillanattól kezdve a hitleri Német Birodalom nem szövetségesünk, hanem ellenségünk.
Magyarország Kormányzója az utolsó pillanatban még kiadta a parancsot, hogy a magyar haderő a németek ellen támadásba menjen át és Budapestet a német megszállás alól mentse fel.
2./ A magyar haderő a németekkel a teljes siker jegyében veszi fel a harcot, mert az orosz – angol - amerikai haderő teljes támogatásában fog részesülni.
Tudniillik Magyarország Főméltóságú Kormányzója, hogy a magyar népet a további felesleges vérontástól megóvja, az Orosz Tanácsköztársaság, az Egyesült Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat vezetett, hogy a szerencsétlen háborút mielőbb befejezze és Hazánknak, népünknek a jobb jövő biztosítására kínálkozó utolsó lehetőséget megragadja.
Az előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat Moszkvában vitéz Faragho Gábor magyar királyi vezérezredes vezetésével egy magyar bizottság befejezte a következő három megállapodással:
a./ Magyarország önálló, független állam marad és belügyeibe más állam, nem avatkozik bele.
b./ A Magyar Királyi Honvédség megtartja fegyvereit, hogy azokat a még Magyarországon tartózkodó megszálló, vagy harcoló német csapatok ellen fogja fordítani.
c./ A magyar haderő az orosz hadseregekkel együtt a német haderőt megtámadja.
A magyar hadsereg az 1937. évi december 31.-i határok mögé vonul, a határok végleges meghúzása csak a béketárgyalások befejezése után fog megtörténni.
Felszólítok ezért minden jóérzésű magyar katonát, aki az eskü szentségével tisztában van, hogy csak azoknak az elöljáróknak engedelmeskedjen, aki a német fegyveres alakulatok ellen vezeti őket.
Ne feledjétek el az 1944. III.19.-ének szégyenfoltját, bosszuljátok meg a Legfelsőbb Hadúrunkon ejtett gyalázatot.
Ütött a visszafizetés órája.

vitéz Miklós vezérezredes

2. sz. melléklet.

Magyar királyi I. hadsereg parancsnokság

INTÉZKEDÉS

Az orosz hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére és a német hadsereg elleni harc megindítására.

1./ Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország Főméltóságú Kormányzója az Orosz Tanácsköztársaság, az Egyesült Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat vezetett, hogy a szerencsétlen háborút mielőbb befejezze és Hazánknak, népünknek a jobb jövő biztosítására kínálkozó utolsó lehetőséget megragadja.
Az előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat Moszkvában vitéz Faragó Gábor magyar királyi altábornagy vezetésével egy magyar bizottság befejezte, az alábbi megállapodásokkal:
a./ Magyarország önálló, független állam marad és belügyeibe más állam, nem avatkozik bele.
b./ A Magyar Királyi Honvédség megtartja fegyvereit, hogy azokat a még Magyarországon tartózkodó, megszálló, vagy harcoló német csapatok ellen fogja fordítani.
2./ A fentiek okmányszerű ismeretében, mint a magyar királyi I. hadseregnek a Legfelsőbb hadúr által kinevezett parancsnoka az alábbiakat rendelem el:
a./ A magyar csapatok az orosz csapatokkal való ellenségeskedést haladéktalanul, de legkésőbb folyó hó 19.-én 6 órakor beszüntetik és ezen időponttól kezdve, az orosz csapatokkal együtt küzdenek a német ellen. Az orosz csapatok az ellenségeskedést a fenti időpontban ugyancsak beszüntetik.
b./ Az arcvonalban lévő erők folyó hó 19.-én 10 órakor kezdjék meg az arcvonalból való kivonást a c./ és d./ pontokban foglaltak szerint. Minden útba eső német csapatot meg kell semmisíteni. Ehhez az orosz hadsereg segédkezet nyújt.
Amennyiben az orosz gépesített és páncélos csapatok a fenti visszavétel alatt a főútvonalakon előnyomulnak, úgy részükre az út szabaddá teendő.
c./ A ”Vasváry-csoport” az elrendelt visszavételeket Huszt irányába folytassa.
d./ A 13. hadosztály Munkács, a 6. hadosztály Szerdnye-Ungvár, a 2. hegyi dandár Ungvár-Szobránc, az 1. hegyi dandárnak a Tiszánál be nem vetett részei Királyhelmec-Csap körzetében tökéletes rendben és teljes anyagukkal gyülekezzenek.
A fegyelmezett visszavonulás és az értékes hadianyag teljes mérvű visszahozása elsőrendű érdek.
3./ A történelmi felelősség e pillanatában, amikor Édes Hazánk léte, vagy pusztulása forog kockán, személyében teszem parancsom átvevőit felelőssé az általam elrendeltek foganatosításáért.
4./ Törzsszállás: egyelőre Alsóverecke.
5./ Kapják: Vasváry vezérőrnagy, V. és III. hadsereg parancsnokság. 24. hadosztály, 13. hadosztály, és 13. gyalogos parancsnokság, 2. hegyi dandárparancsnokságok.

Ideiglenes Törzsszállás, 1944. október hó 17.-én

Vitéz Miklós vezérezredes s. k.

3. sz. melléklet.

I.

A második világháború alatt Magyarország függetlenségét három fokozatban vesztette el:
1./ 1941. április 3.-án gróf Teleki Pál miniszterelnök tragikus halála pillanatában;
2./ 1944. március 19.-én, amikor a németek Magyarország Kormányzóját galádul kicsalták Németországba, és ott addig tartották, amíg Magyarországot megszállták; és
3./ 1944. október 16.-án, amikor a németek alávaló árulással Magyarország kormányzóját fogságba hurcolták.
Miután Magyarország függetlenségét a fentiekből láthatóan elvesztette, a Magyarországon azóta történtek nem feleltek meg sem Magyarország Kormányzója, sem pedig a nép óhajának és akaratának.

II.

A németek háromszori árulása következtében Magyarország és a hitleri német birodalom között megszűnt a baráti szövetséges viszony és október 16.-tól kezdődőleg a hadiállapot a két ország között automatikusan beállt.
Magyarország kormányzója – aki az elmúlt három esztendőben teljesen tisztába jött a nácik aljas eszközeivel – előre felkészült a nácik minden cselszövéseivel szemben. Ezért még elfogatása előtt jóval Veress Lajos vezérezredest a 2. hadsereg parancsnokát magyar királyi miniszterelnökké kinevezte arra az esetre, ha őt, Magyarország Kormányzóját és Magyarország törvényes kormányát / a Lakatos Géza-féle kormány / a nácik letartóztatnák, vagy a helyükről eltávolítanák.
Magyarország Kormányzójának eme előrelátó, bölcs intézkedései következtében Magyarország jelenlegi törvényes kormánya Veress Lajos miniszterelnök elnöklete alatt működő kabinet.
Magyarország kormányzója előrelátta azt a helyzetet is, hogy a németek újabb árulása következtében csakis fegyveres erővel lehet a magyar törvényes tényezők mozgási és intézkedési szabadságát biztosítani. Erre való tekintettel Magyarország Kormányzója 1944. október 15.-én parancsot adott ki a magyar királyi honvédség részére, hogy az ellenállást a németekkel szemben, a főváros felszabadítása érdekében, pedig a Budapestre való előnyomulást haladéktalanul kezdje meg.
A németek és egyes árulók intézkedései következtében Magyarország Kormányzójának parancsai nem érkeztek el mindenhová és a legtöbb helyre is csak nagy késéssel. Ezért – és a felesleges magyar vérpazarlás elkerülése érdekében is – a törvényes magyar katonai ellenállási akció egyelőre csak a Miklós Béla vezérezredes parancsnoksága alatt álló I. magyar hadseregnél kezdődött meg.

III.

Magyarország a második világháborúba kizárólag német nyomás és néhány rendkívül hiú és nagyravágyó magyar politikus rövidlátó politikája következtében sodródott be. Magyarországnak, a magyar népnek soha semmiféle ellentéte, vagy követelése nem volt Szovjet Oroszországgal, a Brit Birodalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal, vagy azok szövetségeseivel – mint például Lengyelország, Franciaország, Belgium, Hollandia, stb. – szemben. Világos tehát, hogy a második világháború folyamán kiontott vér kizárólag német érdeket szolgált, mert azok a területi gyarapodások, amelyeket Magyarország 1938-ban, 1939 és 1940-ben elért, nemzetközi konferenciák határozatai alapján jöttek létre, minden vérontás nélkül.
A magyar közvélemény éppen ezért a háborúból már rég ki akart válni: ebben kizárólag a német megszállás és ellenőrzés akadályozta meg. Magyarország Kormányzója, hogy a magyar népet a további felesleges vérontástól megóvja, ezért az Orosz Tanácsköztársaság, az Egyesült Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat folytatott. E célból vitéz FARAGÓ GÁBOR magyar királyi vezérezredes vezetése alatt küldöttséget indított útnak. Ez az úgynevezett Moszkvai Magyar Küldöttség az előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat befejezte és a fent említett három nagyhatalommal a következő megállapodáshoz jutott:
Magyarország önálló, független állam marad és belügyeibe más állam nem avatkozik be, a magyar hadsereg az 1937. évi december 31.-i határok mögé vonul. A határok végleges meghúzása csak a béketárgyalások befejezése után fog megtörténni; a magyar királyi honvédség megtartja fegyverét és azt a még Magyarországon tartózkodó, megszálló, vagy harcoló német csapatok ellen fogja fordítani; a magyar haderő ezen működését a Szövetséges Hatalmak mindenben teljes erejükből fogják támogatni;
A fentiekből kitűnőleg az előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat a közeljövőben fegyverszüneti tárgyalások, és fegyverszünet megkötése fogja követni; béketárgyalásokra csak hosszabb idő – esetleg egy-két év – elteltével fog sor kerülni.

IV.

Magyarország törvényes kormánya a Moszkvai Magyar Küldöttség és az I. magyar hadsereg között az érintkezés felvétetett.
A fentiekből kitűnőleg a jelenlegi helyzet a következő:
1/ Magyarország alkotmányos kormánya a Veress Lajos vezérezredes elnöklete alatt működő kabinet; Magyarország valamennyi polgári és katonai hatósága kizárólag ennek a törvényes kormánynak a parancsait és utasításait köteles végrehajtani. Ebből kifolyólag a Budapesten megalakult ”Szálasi Kormány” semmiféle jogalappal nem bír; Magyarország egyetlen polgári vagy katonai hatósága nem köteles tehát ennek a kormánynak az utasításait és parancsait végrehajtani.
2/ Magyarország és a hitleri Németország között beállt a hadi állapot.
3/ Arra való tekintettel, hogy Magyarországnak úgyszólván teljes területe hadszíntérré vált, a magyar polgári és katonai hatóságok addig, amíg a kérdéses területeken a magyar polgári közigazgatás normális menete újból nem biztosítható, tartoznak a németek elleni hadműveleteket irányító Miklós Béla magyar királyi titkos tanácsos, vezérezredes utasításait és parancsait végrehajtani.
4/ Magyarország területének a náci uralom alól való felszabadítása érdekében a magyar királyi honvédség szövetségesi katonai együttműködésben van a Szövetséges Hatalmakkal.
Ezért a Szovjet Orosz, angol, és amerikai haderő, illetve annak tagjai barátságosan fogadandók. A súrlódások elkerülése végett, a súrlódásra okot szolgáltató események és tények úgy a Szövetséges Hatalmak katonai parancsnokságainak, mint a magyar királyi honvédség parancsnokainak tudomására hozandók.

3. a. sz. melléklet.

KIÁLTVÁNY!

Horthy Miklós-t Magyarország Főméltóságú Kormányzóját a németek a leggaládabb módon megtámadták és letartóztatták: ezen alávaló lépésük következtében Magyarország és a hitleri Német Birodalom közt beállt az ellenséges viszony.
Magyarország Kormányzója az utolsó pillanatban még parancsot adott ki, melyben a magyar haderőt felszólítja, hogy a német hadsereget megtámadja és Budapestet a német megszállás alól felmentse.
A magyar haderő a német hadsereg ellen a harcot a siker teljes jegyében veszi fel, mert az orosz, angol és amerikai haderők teljes támogatásában részesül. Magyarország Főméltóságú Kormányzója tudniillik, hogy a magyar népet a további felesleges vérontástól megóvja, az Orosz Tanács Köztársaság, az Egyesült Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat vezetett, hogy a szerencsétlen háborút mielőbb befejezze és Hazánknak, népünknek a jobb jövő biztosítására kínálkozó utolsó lehetőséget megragadja.
Az előzetes fegyverszüneti tárgyalásokat Moszkvában a vitéz Faragó Gábor magyar királyi vezérezredes vezetése alatt álló Moszkvai Magyar Küldöttség befejezte a következő három megállapodással:
A./ Magyarország önálló, független állam marad és belügyeibe más állam, nem avatkozik bele.
B./ A Magyar Királyi Honvédség megtartja fegyvereit, és azt a még Magyarországon tartózkodó megszálló, vagy harcoló német csapatok ellen fogja fordítani. A magyar haderő az orosz hadseregekkel együtt fogja a német haderőt megtámadni.
C./ A magyar hadsereg az 1937. évi december 31.-i határok mögé vonul, a határok végleges meghúzása csak a béketárgyalások befejezése után fog megtörténni.
A Moszkvai Magyar Küldöttség Magyarország Főméltóságú Kormányzójának megbízásából közli Magyarország lakosságával az alábbiakat:
1./ Magyarország és Németország között beállt a hadiállapot.
2./ A budapesti, úgynevezett Szálasi Kormány alkotmányellenes, az általa kiadott rendeletek nem hajtandók végre. A Magyar Honvédség tagjai az úgynevezett Szálasi Kormány által kinevezett honvédelmi miniszter és vezérkari főnök László Dessö és Major Jenő altábornagyok parancsainak nem tartoznak engedelmeskedni.
3./ Valamennyi magyar csapat vegye fel haladéktalanul az érintkezést a vitéz Miklós Béla vezérezredes parancsnoksága alatt álló I. Magyar Hadsereggel és hajtsák végre Miklós vezérezredes parancsait és utasításait.
4./ Ahol magyar csapatok németek közé vannak ékelve, s így a németek megtámadása esetleg sikerrel nem kecsegtet, ott az illető csapatok – kötelékekben, vagy egyenként, - menjenek át az orosz erőkhöz, és ott kérjék Miklós Béla vezérezredeshez való irányításukat.
5./ Magyarország Főméltóságú Kormányzójának parancsa értelmében az összes magyar katonai és polgári hatóságok és Magyarország valamennyi lakosa, minden erőből és rendelkezésére álló minden eszközzel segítse elő a vitéz Miklós Béla vezérezredes parancsnoksága alatt álló erők intézkedéseit és műveleteit.

Vitéz Miklós vezérezredes s. k.

4. sz. melléklet.

MEGHATALMAZÁS.

Gyulay Mihály 49. gyalogezredbeli hivatásos százados részére, a 2. ukrán arcvonal parancsnokságával való összeköttetés felvételére és fenntartására.
Megbízom egyben az összes kapcsolatok felvételére és megfelelő összekötő tisztek kirendelésére mindazon szervekhez, amelyekkel az együttműködést a helyszínen szükségesnek tartja.
Feladata egyben mindenütt, minden alkalommal és minden eszközzel a három szövetséges főhatalommal való együttműködés hasznos voltát hirdetni és hirdettetni.

Törzsszállás, 1944. október 19.

Vitéz Miklós Béla vezérezredes s. k.


P.H.

5. sz. melléklet.

TEENDŐK.

1./ A csatolt tájékoztató alapján ismertetni a jelenlegi helyzetet a magyar katonai és polgári hatóságok vezetőivel.
Szükség esetén a Tájékoztató sokszorosítandó.
2./ A magyar katonai hatóságok utasítandók, hogy Miklós Béla magyar királyi titkos tanácsos, vezérezredesnél – egyelőre, míg a közvetlen összeköttetés helyre nincs állítva – az orosz összeköttetéseken keresztül haladéktalanul jelentkezzenek.
3./ Megállapítani, hogy az illető magyar területen milyen magyar politikusok, közéleti és prominens magyar emberek tartózkodnak. Ezeknek neve és címe haladéktalanul jelentendő úgy Miklós Béla magyar királyi titkos tanácsos, vezérezredesnek, mint a Moszkvai Magyar Küldöttségnek. A Miklós vezérezredes részére felterjesztendő jegyzék két példányban csatolandó.
4./ A tényeket meghamisító náci és nyilas propaganda ellensúlyozása.
5./ Egyébként minden fontosabb eseményről jelentés terjesztendő fel a fenti módon.
6./ Minden súrlódásra alkalmas ok, vagy esemény azonnal jelentendő, hogy úgy a Moszkvai Magyar Küldöttség diplomáciai úton, mint Miklós Béla magyar királyi titkos tanácsos, vezérezredes katonai vonalon a megfelelő lépéseket megtehesse.

6. sz. melléklet.

Az I. Honvéd Hadsereg tisztjeihez és katonáihoz!

A MAGYAR FEGYVERES ERŐ MINDEN TAGJÁHOZ!

Tudomásotokra hozom, hogy Magyarország Főméltóságú Kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós előzetes fegyverszüneti megállapodást kötött a Szovjetunió, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival. E megállapodás célja: megmenteni a magyar népet attól, hogy elvérezzék a német világhódító tervekért és visszaszerezni az ország függetlenségét, kiűzve hazánk területéről a német megszállókat.
Válaszul a bölcs és hazafias elhatározásra a magyar nép ősi ellensége a német, Magyarország kormányzóját Horthy Miklós-t hitszegő módon elfogta, és fogva tartja. A magyar honvédség vezérkari főnöke Vörös János vezérezredes életét csak úgy tudta megmenteni a náci pribékektől, hogy Magyarország területéről elmenekült.
Budapestet megszállta a német haderő. A magyar fővárosban a Gestapo főnöke minden idők legvéresebb kezű hóhéra Himler garázdálkodik, minden becsületes magyart hóhérbárddal fenyegetve.
MAGYAR TISZTEK ÉS KATONÁK!
A TI kötelességetek megmenteni Magyarországot, a magyar népet!
A Kormányzó Úr hadat üzent Németországnak. E háborúban támogatnak minket Oroszország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok győztes seregei. Én, a magyar hadsereg rangban legidősebb tábornoka, a német fogságban sínylődő Kormányzó rendelkezése értelmében megparancsolom, hogy haladéktalanul vegyétek fel a harcot a német megszállók és Hitler magyarországi ügynöke, a magát miniszterelnöknek nevező, hazaáruló Szálasi Ferenc pribékjei ellen. Én, a Magyar Fegyveres Erők főparancsnoka elrendelem, hogy minden magyar tiszt és katona, minden rendelkezésre álló eszközzel a hazához, a magyar néphez és a Legfőbb Hadúrhoz való törhetetlen ragaszkodással harcoljon a Magyarországot megszálló, kirabló és meggyalázó német gyilkosok és azok hazaáruló magyar ügynökei ellen. Megparancsolom, hogy azokat a hazaárulókat, akiket a német ügynök Szálasi, mint parancsnokokat akar a magyar hadseregre rákényszeríteni, úgy fogadjátok, ahogy a hazaárulókat fogadni kötelesség. Könyörtelenül számoljatok le a német zsoldban álló hitszegőkkel. Ahol nincs lehetőség nyílt harcra, ott oszoljatok kisebb csoportokra és kezdjetek partizánharcot a német banditák ellen.
Ha erre nyílik lehetőség: szervezetten, századokban, zászlóaljakban, ezredekben menjetek át az oroszok által felszabadított magyar területre, hogy vezetésem alatt, az orosz hadsereggel együtt, harcoljunk Magyarország létéért, függetlenségéért és becsületéért.

Vitéz Miklós vezérezredes s. k.

7. sz. melléklet.

1944. október 20.
Vezérezredes Úr!

Utalással a folyó hó 18.-án lefolyt tárgyalásunkra van szerencsém az alábbiakat szíves tudomására hozni.
A németellenes orosz-magyar akció sikere és különösképpen gyorsasága a megfelelően megszervezett és irányított propagandától is függ. A modern propagandának egyik legerősebb fegyvere a rádió lévén, van szerencsém vezérezredes úr állásfoglalását kérni, vajon csak magyar nyelvű leadásokra szolgáló, s lehetőleg Miklós vezérezredes úr közelében felállítandó rádióállomásnak rendelkezésünkre bocsátására rövid időn belül van-e lehetőség. Ezen állomáson úgy a Magyar Hadsereg, mint a megalakuló magyar kormány rendszeres leadásokat tartana, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy a magyar közvélemény rövid időn belül tájékoztatva legyen a jelenlegi helyzetről. A magyar rádióleadások helyes kihasználása révén remélni lehet, hogy a magyar haderő a lehető legrövidebb időn belül Miklós vezérezredes úr parancsnoksága alá helyezi magát, illetve átjön, vagy megtámadja a németeket.
A fent vázolt lehetőségek bekövetkezése esetében a Kelet-Középeurópa-i hadjárat ideje lényegesen meg volna rövidíthető és a Vörös Hadsereg még a télidő beállta előtt, német területen folytathatná előrenyomulását.
Feltétlenül szükséges volna, hogy a rádióleadásokat a magyar hadsereg területéről adjuk le, hogy kétségtelen legyen a hallgatóság előtt, hogy itt független magyar akcióról van szó.
Rendkívül fontos volna az is, hogy Miklós vezérezredes úr beszédet és felszólítást intézhessen úgy az első hadsereghez, mint a Magyar Királyi Honvédséghez általában. A beszédet és felszólítást úgy rádiónk, mint hangszórós kocsi útján leadnánk, e célból szükséges volna a vezérezredes úr beszédeit viaszlemezre felvenni.
Maradok, vezérezredes úrnak
Nagyrabecsülésem nyilvánításával

/Szent-Iványi Domokos/
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter

Mechlis Lázár vezérezredes úrnak,
helyben.

8. sz. melléklet.

MAGYAR KATONÁK!

Kéri Kálmán vezérkari ezredes, az I. hadsereg vezérkari főnöke szól hozzátok és a hadsereg parancsnok úr kiáltványát közli veletek: /szöveg 1. számú melléklet szerint/
KATONÁK! Hallottátok a hadsereg parancsnok úr kiáltványát. Most már tudjátok, hogy fegyverszünet van.
Engedjétek át az orosz csapatokat, azután pedig rendben és fegyelmezetten, teljes anyagotokkal gyülekezzetek a völgyekben és vonuljatok Beregszászra, Munkácsra és Ungvárra.
PARANCSNOKOK! Vezessétek katonáitokat a megadott helyekre, hogy az I. magyar hadsereget a jövőnek megmentsük. A németeknek, pedig ne engedelmeskedjetek. Támadjátok meg őket, ott, ahol találjátok őket. Magyarország nagyobbik fele már felszabadult a német megszállás alól. A Tiszántúl és a Duna-Tisza-köze már a miénk. Titeket a németek utóvédként akarnak felhasználni.
Ne a németeknek és bérenceiknek, hanem Miklós vezérezredesnek, hadseregparancsnokotoknak engedelmeskedjetek, aki fegyverszüneti tárgyalások miatt jött ide és innen szólt most hozzátok.

8/a. sz. melléklet.

Hadseregtábornok Úr!

Ma, azaz folyó évi november elsején négy órakor vett kérdései kapcsán van szerencsém az alábbiakban válaszolni:
1/ Tartózkodási helyemül kérem egyelőre Munkácsot kijelölni, hogy egyrészt Hadseregtábornok Úr és Mechlis vezérezredes úr működési helyéhez, másrészt a moszkvai távbeszélő összeköttetéshez közel lehessek.
Munkácsról mielőbb Debrecenbe, vagy Szegedre szándékozom távozni, a 2. pontban részletezett feladatok végrehajtására.
2/ További működésemre vonatkozólag az alábbi javaslatot szándékozom tenni a Moszkvai Magyar Bizottságnak:
a. az orosz hadsereg által már felszabadított magyar területen a katonai közigazgatás megteremtése és a belrend fenttartása az orosz hadsereg vezetőségével és az esetleg már megalakult magyar kormánnyal egyetértésben.
b. a már felszabadított területen egy a németek elleni harcra hivatott magyar hadsereg megszervezése az orosz hadsereg támogatásával.
c. a hadifogságba esett magyar katonákból harci egységek megszervezése ugyancsak a németek elleni küzdelemre.
d. a ma még német oldalon küzdő magyar csapatok parancsnokaival az érintkezés keresése és őket, avagy csapataik egy részét a németek elleni harcra megnyerni.
3/ A Hadseregtábornok Úrral való mielőbbi találkozást igen fontosnak tartom a fentiek részletes megbeszélése végett.
Miután úgy érzem, hogy közös harcunk és a magyar hazám érdekében az elmúlt napok elvesztése után is, még sok teendőm volna, teszem a 2. pont alatti javaslataimat, melyek elfogadása esetén kérem személyemnek és törzsemnek a 2. ukrán arcvonal területén működésemet szabályszerűen megkezdhessem.
Hadseregtábornok Úr eddigi kitüntető figyelmét köszönve, maradok tisztelő híve:

Alsóverecke, 1944. november 1.

XI.1.
Miklós s. k.

8/b. sz. melléklet.

Alsóverecke, 1944. november 1.

MOSZKVAI MAGYAR KÜLDÖTTSÉGNEK.

Petrow hadseregtábornok úrnak küldött levelemet szíves tudomásul van szerencsém megküldeni azzal, hogy a Küldöttséggel való távbeszélő érintkezést Szent-Iványi Domokos magyar királyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter úrnak Lyskoból való eltávozása óta, állandóan megkíséreltem, azonban eredménytelenül. Kérem, a jövőben a Küldöttség forszírozza az összeköttetést velem.
Sem Veress Lajos magyar királyi Vezérezredes, sem Bánffy Dániel báró, magyar királyi titkos tanácsos hollétéről és működéséről tájékozással nem bírok. Tudomásom szerint Gyulay százados sem hagyta el még Lyskot.
Vezérkari főnökömnek az I. hadsereggel való közvetlen érintkezés felvételét nap-nap után szorgalmaztam, ugyancsak eredménytelenül.

Alsóverecke, 1944. november 1.

XI/1. Miklós vezérezredes s. k.

9. sz. melléklet.

A Vezérezredes Úr Őnagyméltóságának!

Jelentem, hogy a 2. hegyi vadász dandár a magyar nemzet jövőjének érdekében késznek nyilatkozik Nagyméltóságodnak alárendelni magát. Kérem Nagyméltóságodat, hogy az én kiküldöttemnek adja át azon feltételeket és biztosítékokat, amelyek az átállás alapját képezik.
A 2. hegyi vadász dandár a következő feltételek mellett rendeli alá magát Nagyméltóságodnak:
1/ A 2. hegyi vadász dandár az átállásával Nagyméltóságod alá rendeli magát.
2/ A dandár megtartja teljes fegyverzetét, állományát, felszerelését és vonatát.
3/ A dandár biztosítékot kér arra nézve, hogy beosztottjai ellen semminemű eljárás nem indul meg az utóbbi időben vívott harcait és tevékenységét illetően.
4/ A dandár kéri, hogy beosztottjai személyes szabadsága biztosítassék.
5/ A dandár Magyarország területén marad. Legcélszerűbb, mint megszálló erőket alkalmazni.
6/ Az eljárás megszüntetése a helyi lakossággal szemben, továbbá az erőszakosságok beszüntetése feleségeinkkel szemben a Szovjet csapatok által megszállt magyar területen.
7/ A 2. hegyi vadász dandár minden tagjának garantáltasson, hogy a kiürítés elrendelése miatt magukkal hozni kényszerült családtagjaik /feleségek, gyerekek/ továbbra is a csapatokkal maradhassanak.
8/ A fenti feltételek biztosítása esetére a hegyi vadász dandár teljes fegyverzetével, felszerelésével, teljes vonatával és intézeteivel, stb. Nagyméltóságod parancsnoksága alá veti magát.
A feltételek elfogadása esetén a részletek megbeszélése céljából a megjelölt időben és a megjelölt helyre a dandár Nagyméltóságodhoz egy vezérkari tisztet fog kiküldeni.
Mi tudjuk, és meg vagyunk győződve arról, hogy Nagyméltóságod vezetése alatt megtaláljuk végre azon utat, amelyik a háború befejezéséhez és olyan békéhez vezet, ami a Trianonnal nem lesz azonos.
Mi tudjuk és hisszük, hogy megkapjuk mindazon lehetőségeket, amelyek a szétrombolt és megsemmisített hazánk helyreállításához vezetnek.
Kérem Nagyméltóságodat, hogy a magyar szívéből eredő őszinte választ adni szíveskedjék.
Nagyméltóságú Vezérezredes Úrnak volt alárendeltje

Vitéz Hadváry Pál
vezérkari őrnagy

10. sz. melléklet.

Magyar I. hadsereg parancsnokság.

Vezérezredes Úr!

A Vezérezredes Úrral a tegnapi napon folytatott szóbeli megbeszélés és a 2. hegyi dandár felterjesztése orosz fordításának szószerinti ismeretében kérem a 4. ukrán arcvonal parancsnokság útján a 2. hegyi dandár vezérkari főnöke kezeihez a mellékelt parancsomat eljuttatni.
Parancsom sürgős átadását és vezérkari főnökömnek a 2. hegyi dandár egyik vezérkari tisztjével, avagy más tiszti meghatalmazottjával való közvetlen érintkezést azért tartom szükségesnek, mert idővel a dandár jelenlegi parancsnoka és vezérkari főnöke a németek által felváltásra kerülhet, avagy hadműveleti szempontok szükségessé tehetik, a támadásnak Nagymihályon át való mielőbbi folytatását, mely támadás éppen a hegyi dandár arcvonalát érné és az átállást megnehezíteni.
További részletek megbeszélése céljából kérem Vezérezredes Urat, hogy vezérkari főnököm kíséretében a mai napon még felkereshessem, továbbá, hogy vezérkari főnököm a holnapi napon Munkácsra, avagy annak technikai nehézségei esetén Stryj-be repülhessen és onnan gépkocsin folytathassa útját a 4. ukrán arcvonal parancsnokságához.
A 2. hegyi dandár biztos és rendben való átállását csak vezérkari főnökömnek a dandár vezérkari tisztjével, avagy más tiszti megbízottjával való személyes érintkezés esetén látom biztosítva. Vezérkari főnököm a dandár parancsnokát, vezérkari főnökét és tisztikarának nagy részét személyesen ismeri. Őt részletes utasításokkal és külön meghatalmazással elláttam.
Vezérezredes Úrhoz intézett ezen átiratomról a Moszkvai Magyar Küldöttség tájékoztatva van, és annak tartalmával egyetért.

Moszkva, 1944. november hó 12.-én.

Maradok Vezérezredes Úrnak nagyrabecsülésem
kifejezése mellett:

Miklós s. k.
vezérezredes

11. sz. melléklet.

Magyar Királyi I. Honvéd Hadsereg Parancsnokság.

Vitéz Hadváry Pál magyar királyi vezérkari őrnagy úrnak,
a magyar királyi 2. hegyi dandár vezérkari főnökének,
Nagymihály.


Őrnagy úr jelentését tudomásul vettem. Megbízott összekötő tisztjét a Kovács hadnagy úr által megjelölt helyre sürgősen indítsa útba, ahol Kéri ezredesnél, a hadsereg vezérkari főnökénél jelentkezzen.
A 2. hegyi dandár jelenlegi állományával, teljes felszerelésével és fegyverzetével együtt marad és parancsnokságom alá lép. Beosztottjai ellen semminemű eljárás nem indul meg az utóbbi időben vívott harcokért és tevékenységeikért, mivel kényszer hatása alatt cselekedtek. Beosztottjainak személyes szabadsága biztosítva van. A dandár ama tagjai, akik most parancsnokságom alá nem lépnek, a jövőben háborús bűnösként kezeltetnek.
A 2. hegyi dandár Magyarország területén kerül alkalmazásra éspedig a Kormányzó Úr által jóváhagyott előzetes fegyverszüneti feltételeknek megfelelően.
A dandár beosztottjainak hozzátartozóival szemben a Vörös Hadsereg nem erőszakoskodik. A lakossággal való megfelelő eljárásra a Vörös Hadseregnél szigorú rendszabályok vannak érvényben. /A német propaganda célja kézenfekvő, épp ezért annak nem szabad hitelt adni./
A kiürítés elrendelése folytán a dandárnál lévő családtagok mindaddig a dandárnál maradnak, amíg részükre Magyarországon megfelelő és biztos elhelyezés nem biztosítható.

Moszkva, 1944. november hó 12.-én.

Vitéz Miklós vezérezredes s. k.


12. sz. melléklet.

Magyar Királyi I. honvéd hadsereg parancsnokság.

Meghatalmazás

Kéri Kálmán vezérkari ezredes részére, a 2. hegyi dandárparancsnoksággal való érintkezés vételre és vele az általam kiadott irányelvek szerinti rendelkezésre.

Moszkva, 1944. november hó 12.-én.

Vitéz Mikós vezérezredes s. k.

13. sz. melléklet.

MAGYAR KATONÁKHOZ ÉS A MAGYAR NEMZETHEZ!
”Magyar katonák és magyar nemzet!
Testvéreim”

E nehéz történelmi napokban kötelességemnek tartom, hogy röpiratok és a rádió segítségével tájékoztassalak benneteket a következőkről:
Az egész életemet a hazám szolgálatának szenteltem és ennek ellenére az áruló Szálasi puccsista klikkje a németek parancsára kiadott engem a német Gestapónak. Én, azonban Horthy kormányzótól vett utasítás szerint elhatároztam, hogy megszököm a célból, hogy megkezdjem a harcot úgy a németekkel, mint a magyar nemzet árulói ellen.
Jelenleg az oroszok barátságos vendégszeretetét élvezem. Ténykedésemért a felelősséget személyesen, egészében és teljességében viselem. Ha fiamnak, vagy családom bármelyik tagjának bármilyen bántódása lenn, úgy a vétkesek ellen a legkegyetlenebb megtorlást fogom alkalmazni. Horthy lemondása a hatalomról törvénytelen, miután ez német tankok és stukák, továbbá a Gestapo és az SS-nyomás alatt történt. Horthy volt és továbbra is maradt Magyarország törvényes kormányzója. Mindazon parancsok és rendeletek, amelyeket 1944. október 16.-tól kezdve adtak ki, hazugok és törvényellenesek.
Katonák! Horthy-nak tett eskütök, aki 1944. október 15.-én mielőtt őt a Gestapo letartóztatta volna, - engem bízott meg, hogy a további parancsokat és rendeleteket az ő nevében kiadjam – továbbra is érvényben marad. A németek, a nemzet akarata ellenére, véres háborúba sodortak benneteket. A németek az országunkat hadműveleti területté alakították Németország védelmére. Ők megsemmisítik nemzeti javainkat, és amit csak lehet teherautókon kiszállítanak. Hazánk megmentésére, országunknak a kegyetlen német ellenségtől való megtisztítására, továbbá a fölösleges vérontásnak megakadályozására, Horthy kormányzó nevében a következőket parancsolom:
1/ Az összes csapatok teljes felszereléssel és fegyverzettel, parlamentereket küldve maguk előtt, menjenek át az oroszokhoz. Ott, ahol ez nem volna lehetséges, az átmenetet kisebb csoportokban eszközöljék.
2/ Budapestet nem szabad védeni, miután ez esetben a fővárosunk romhalmazzá válna, a lakosság tető nélkül marad és jelentős dunai hídjainkat a németek felrobbantanák.
3/ A lakosság ne engedje, hogy a németek vagy a Szálasi klikk őket lakhelyeikről eltávolítsa. Én magam láttam, hogy az oroszok által elfoglalt városokban és falvakban a lakosság épp úgy él, mint azelőtt és az oroszok senkit nem bántanak.
4/ A behívott évjáratok a behívási parancsnak ne engedelmeskedjenek, mert különben elvesznek a hazára nézve.
5/ A rendőrség és a lelkészek maradjanak helyükön. Semmi bántódás nem fogja őket érni és folytassák nyugodtan kötelezettségeik teljesítését.
6/ A zsidók üldözése haladéktalanul beszüntetendő.
Felhívom az összes magyar munkásokat és mérnököket, hogy akadályozzák meg, hogy a németek megsemmisítsék a gyárakat és az üzemeket. Felhívom a magyar gazdákat és földműveseket, hogy akadályozzák meg németeket a mezőgazdasági termékek kivitelével. A termékeket ássák el, a jószágot hajtsák az erdőbe, különben Magyarországon éhínség lesz. Éljen a szabad és demokratikus Magyarország Horthy kormányzó vezetése alatt.

Vörös János vezérezredes s. k.
A magyar vezérkar főnöke.

1944. november 3.

14. sz. melléklet.

Szigorúan titkos!

A SZOVJET SZÖVETSÉGES VEZÉRKARI FŐNÖKÉNEK,
MOSZKVA

1944. november 10.

Magyarország politikai és katonai helyzetének megvilágítására a következőket jelentem, illetve a következő javaslatokat teszem:
1/ Horthy Miklós kormányzó október 16.-án körülbelül hat órakor a németeknek a vár ellen intézett támadása alkalmával harcközben német fogságba esett. A testőrség és a németek közötti harcban a németek is veszteséget szenvedtek. Horthy Miklós kormányzónak mindazon rendelkezése, mely ez időponton túl történt tekintettel arra, hogy ez ágyúkkal és harckocsikkal felszerelt SS – alakulatok fenyegetésével lett kikényszerítve, hamis és törvénytelen.
Ebből kifolyólag Horthy Miklós ma is Magyarország törvényes kormányzójának tekintendő.
Horthy Miklós kormányzó előrelátta, hogy őt a németek letartóztatják és ennek tudatában, már előzőleg kiadta a szükséges rendelkezéseket.
2/ Letartóztatása előtt velem a következőket közölte:
a/ Letartóztatása esetére ő már előre kinevezte Veress Lajos vezérezredest miniszterelnöknek és az erről szóló kinevezési okmányt neki már át is adta. Javasoltam, hogy azon esetben, ha Veress Lajos vezérezredessel valami baj történne, gondolhatnánk helyettesítésére Miklós Béla vezérezredes, vagy pedig egy másik szintén demokratikusan gondolkodó tábornok által, aki teljes szívével átérzi Magyarország sorsát és aki képes teljes egyetértésben együttműködni a szövetségesekkel, elsősorban a Szovjet katonai hatóságokkal.
Miniszterelnöknek katonai személy azért lett kijelölve, hogy ez által a magyar kormány és a szovjet megszálló csapatok között a kölcsönös megértés a legmegfelelőbb módon biztosítva legyen. A helyzet megszilárdulása után, a tábornok-miniszterelnököt a kialakult helyzet és a nemzet akarata szerint polgári államférfiú fogja felváltani.
b/ Ahogy a körülmények megengedik, az összes polgári pártok képviselőiből /Békepárt/ kormány alakítandó, melyben a nemzet akarata kifejezésre jut, és amely a tárgyalásokra és a szövetséges hatalmakkal való együttműködésre képes, továbbá alkalmas arra is, hogy a szovjet katonai hatóságokkal egyetértésben a rendet és a normális életet az országban helyreállítsa.
c/ Az ilyen módon megalakult kormánynak kötelessége, hogy az összeköttetést a Szövetséges Hatalmakkal haladéktalanul helyreállítsa, valamint hogy a vitéz Faragó Gábor vezérezredes vezetése alatt, Moszkvában tartózkodó fegyverszüneti bizottságot a szükséges tagokkal kiegészítse a tárgyalások haladéktalan lefolytatására.
d/ A magyar hadsereg a lehető leggyorsabban a szovjet szövetség oldalára állítandó, hogy a Szovjet Hadsereggel egyetértésben felvegye a harcot a német ellen.
A hadsereg felállítása demokratikus elvek alapján történjék, az összes német-barát tisztek /Szálasi hívei/ a hadseregből eltávolítandók.
e/ A Kormányzó Úr engem bízott meg, hogy nevében és szellemében a katonai ügyeket továbbra is vezessem.
3/ Javaslataim:
a/ Addig is, amíg Budapest – mint az ország politikai központja – szilár – és az orosz hadsereg kezébe nem kerül – a nagyvárosok vezető polgári pártjaiból /Békepárt kormánybizottság alakítandó.

E városok az 1937. évi határokon belül fekszenek / Szeged, Kecskemét, Cegléd, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Szentes, Csongrád, Békéscsaba, Gyula és Hódmezővásárhely./
E kormánybizottságban a haladó pártok képviselői is helyet foglalnak.
b/ A kormánybizottság elnökének vitéz Miklós Béla vezérezredes jöhet számításba, avagy a bizottság által megválasztott más politikus.
c/ A bizottság székhelyének Szeged, vagy Kecskemét látszik legalkalmasabbnak.
4/ A kormánybizottság feladatai:
A/ A kölcsönös együttműködés és az összeköttetés fenntartása a Magyarország területén működő szovjet katonai főparancsnoksággal.
B/ A magyar polgári hatóságok tevékenységének szabályozása, a régebbi törvények és közigazgatási rendszer megtartása mellett. A meg nem felelő tisztviselők legnagyobb része elmenekült. Így az igazoltatás és az oda nem való elemek eltávolítása után, a munkát a helyükön maradó tisztviselők folytatják.
Nagy reformok csupán az új kormány megalakulása után eszközölhetők. Jelenleg legfontosabb, hogy a szovjet csapatok által elfoglalt területeken a rend, a nyugalom és az alkotó munka helyreálljon és a szükséges életfeltételek biztosítva legyenek.
C/ A szükséges előmunkálatok a kormány megalakítása céljából még a bizottság Budapestre költözése előtt.
D/ A vezérkari főnöknek kötelessége a hadsereg demokratikus megszervezésével a kormánybizottságot támogatni.
E/ A bizottság a vezérkar főnökével egyetértőleg mind a polgári lakosság, mind a hadsereg körében célirányos és erőteljes propagandát folytatni, hogy a hadsereg a szovjet oldalára álljon, demokratikus irányzat népszerűsödjön, valamint, hogy meggyőző példákkal szétoszlassa a németek által szított szovjet ellenes propagandát.
F/ A kormánybizottságot el kell látni a szükséges segédszemélyzettel. Szegeden és Kecskeméten nyomdák álljanak rendelkezésre, melyek alkalmasak a propaganda nyomtatványok elkészítésére. A bizottság miután megalakul, a szovjet hatóságokkal összhangban kell, hogy működjék.
5/ A vezérkar főnöke a szovjet katonai hatóságokkal és a bizottsággal egyetértve meg kell, hogy szervezze a magyar demokratikus hadsereget, a Szovjet Hadsereg szervezési irányelvei alapján. A vezérkar főnöke köteles a kormánybizottságot a rendfenntartásban támogatni.
6/ E célból hasznosnak látszik, hogy az átálló magyar tiszteket és legénységet táborokban gyűjtsék össze, hogy azokat a vezérkar főnöke átszervezze. E csapatok részben saját fegyverzetükkel, részben német és magyar eredetű zsákmány fegyverzettel szerelendők fel, mely utóbbiakat a szovjet parancsnokság bocsátaná rendelkezésre. Az átszervezett és bevetésre kész csapatok a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátandók, hogy azokat a németek ellen bevesse.
7/ Azon nélkülözhető magyar hadifoglyok, főként, akik önként jelentkeznek, legjobba a szervezési vonalon volnának kihasználandók.
8/ Budapest bevétele után számolni kell, hogy a magyarok tömegesen fognak átállni, illetve magukat megadni.
9/ A kommunista, szociáldemokrata és a kisgazda tisztek és katonák átállásával határozottan számolni kell.
10/ A Kormányzó Úr az alakítandó kormány és a hadsereg szervezéséről, továbbá a tárgyalások vezetéséről vallott nézetei, melyekről a mindennapos beszélgetéseink során alkalmam meggyőződni és melyeket a letartóztatása előtt velem részletesen közölt, teljesen azonosak jelen jelentésemben foglaltakkal.

11/ Kijelentem, hogy önként jöttem át, hogy a kormányzó kívánságát, szándékát és megbízását végrehajtsam, vagyis, hogy közöljem a Szovjettel és szövetségeseivel a magyar álláspontot és az összeköttetést köztük és Magyarország között létrehozzam. Hogy Magyarország és a Szovjet közötti együttműködést elősegítsem, feleségemmel együtt vállaltam mindazon kellemetlenségeket, melyek menekülésemmel jártak. Ennél fogva kérem, hogy bennünket véletlenül se tekintsenek hadifogolynak.
12/ Végül kijelentem, hogy a hadsereg megszervezésén kívül örömmel vállalom a kormánybizottság megalakítását, miután jól ismerem a helyi politikai viszonyokat.
E munkában kérem a szovjet kormány támogatását éspedig kérek egy magyarul és oroszul, avagy egy németül és oroszul tudó szovjet tisztet, egy könnyű gépkocsit vezetővel, hogy biztosíthassam az orosz szervekkel való összhangot és együttműködést.

Vörös János s. k.
vezérezredes, a vezérkar főnöke. 1944.11.13.

A magyar és orosz szöveg egyeztetése előttünk
Történt, a javításokat Vörös vezérezredes sajátkezűleg XI.14.
eszközölte. Vörös s. k.
XI/14. Faragho s. k. Szent–Iványi Domokos s.k.
Nemes József őrnagy s.k.

Oroszból fordította:
Nemes őrnagy s. k.
Az eredetivel mindenben egyezik.
1944. november 15. Teleki Géza s.k.

14/a. sz. melléklet.

KUZNETZOW VEZÉREZREDES ÚRNAK,

Moszkva.
Moszkva, 1944. november 10.

Jelentésemben, amit az Önnek való beszélgetés alapján állítottam össze, egy részletet kifelejtettem éspedig, ami a Szovjet elleni háború folytatásának parancsát illeti.
Már a menekülésem idején, útközben hallottam arról, hogy a sajtó egy parancsot közölt, amit a német fasiszták nevemben adtak ki. Erre vonatkozólag a következőket jelentem ki:
1/ A hadműveletek folytatására kiadott parancsom szövegét csak később tudtam meg.
Ezt a parancsot SZÁLSAI tisztjei állították össze és adták ki.
2/ Nyílt hazugság az is, hogy ezt a parancsot én olvastam fel a rádióban.
Október 15.-én ebéd után, már nem hagyhattam el a Vár területét, miután a Vár akkor már körül volt véve SS-csapatokkal. Ilyen módon el sem mehettem volna a rádió stúdióba.
3/ Épp annyira hamis az az állítás, hogy a Kormányzó ehhez a parancshoz hozzájárulását adta volna.
4/ Ilyen parancsot kiadni – ez részemről azt jelentette volna, hogy én a Kormányzóval szembehelyezkedem, a németek, pedig ebben az esetben nem tartoztattak volna le. Tehát így nem fordulhattam volna későbben előző parancsommal ellentétes felhívással a magyar katonasághoz és a magyar nemzethez.
5/ Mindezen manőver semmi más, mint a németeket kiszolgáló Szálasi csoport tisztjeinek egy kísérlet, hogy ellentéteket vessenek egyrészt a Szovjet és a szövetségessel, másrészt pedig, Magyarország közé, hogy a békét megakadályozzák és a magyar nemzetet teljes egészében kiszolgáltassák a németeknek.
6/ Kérem Vezérezredes Urat, hogy szíveskedjék ezen nyilatkozatom 1-5. pontját a sajtóban közzé tétetni.

Vörös János s. k.
Vezérezredes

1944. XI. 13.

Fordította oroszból:
Nemes őrnagy

XI.14. Vörös vezérezredes s. k.

A magyar és orosz szöveg
Egyeztetése előttünk történt.
A javításokat Vörös vezérezredes sajátkezűleg eszközölte.
XI.14. Faragho vezérezredes s. k.

Nemes József őrnagy s. k.
Az eredetivel mindenben egyezik.

1944. november 15. Teleki Géza s. k. Szent – Iványi Domokos s. k.

15. sz. melléklet.
Másolat
Titkos

MOLOTOV ELVTÁRSNAK,

Jelentem:
A 2. ukrán front parancsnoksága Moszkvába a Vörös Hadsereg felderítő osztályára szállítatta Vörös János vezérezredest, a magyar hadsereg vezérkari főnökét.
Vörös János vezérezredessel folytatott beszélgetés kapcsán – 1944. november 9.-én – kiderült, hogy ő 1944. október 16.-án a Szálasi fasiszta kormány által fel lett mentve a vezérkari főnökség alól és felügyelet alatt a Balaton partján üdült.
1944. október 20.-án a Gestapo megkísérelte letartóztatni Vörös Jánost, de ő elkerülte a letartóztatást és álöltözetben, feleségével együtt, megszökött Kecskemétre, azon szándékkal, hogy átmegy a Vörös Hadsereghez.
Kecskeméten Vörös János vezérezredes egy szanatóriumban rejtőzött el, aztán barátnak öltözve, egy kolostorban volt, november elsején pedig - amikor a 2. ukrán front csapatai elfoglalták a várost – feleségével együtt megadta magát, átöltözve polgári ruhába.
Vörös János kijelentette, hogy tudomással bírt arról, hogy Horthy kormányzó szeptemberben Faragó vezérezredes vezetése alatt, küldöttséget küldött Moszkvába, hogy ott fegyverszüneti tárgyalásokat folytassanak a szövetségesekkel, és hogy Horthy kormányzó megkapta és elfogadta az előzetes fegyverszüneti feltételeket.
Vörös János vezérezredes kijelentette, hogy az előzetes fegyverszüneti feltételeknek Horthy kormányzó által történt elfogadása után, a Kormányzó fiának, a 2., hadsereg parancsnokának, Veress Lajos vezérezredesnek és neki Vörös Jánosnak jelenlétében az új magyar demokratikus kormány névsora összeállíttatott. A kormányelnöknek Veress Lajos lett kijelölve. A Horthy Kormányzó által történt kormányalakítás alapja az volt, hogy az új kormány minden politikai pártot magába foglaljon, kivéve a fasiszta /nyilaskeresztes/ párt képviselőit. Azt tartották szem előtt, hogy ez a demokratikus kormány megértésre találjon a Szovjetnél. Az új kormány jegyzékébe fel lett véve a kommunisták részéről Felkai, a szociáldemokrata Szakasits és a kisgazdáktól Tildy.
A belpolitika demokratizálásának kérdésében Horthy kormányzónál még 1944. szeptember közepén találkozás folyt le Szakasits és Tildy-vel.
Vörös János vezérezredes továbbá közölte, hogy a Moszkvai Magyar Küldöttség tárgyalásairól a németek nyilván értesülve voltak, miután ugyanezen időben Németország budapesti megbízottjai már tárgyalást folytattak egy magyarországi fasiszta kormány alakítása ügyében.
A német követ néhány napon keresztül szívósan törekedett Horthy kormányzóval való találkozásra, a Lakatos kormány felváltása céljából.

Horthy kormányzó látván, hogy tovább már nem halaszthatja a német követ fogadását, elhatározta, hogy a rádió elé áll és bejelenti a nemzetnek és a hadseregnek, hogy a Szovjethez, Nagy Britanniához és az USA-hoz fordul fegyverszüneti kérelemmel.
Ugyanezen időben – Vörös János vezérezredes szavai szerint – Horthy kormányzó neki a következő utasítást adta:
” Az esetben, ha őt /Horthyt/ a németek leteszik a hatalomról, és ha Veress Lajos nem lehet kormányelnök, akkor demokratikus kormányfő Miklós vezérezredes kell, hogy legyen, neki pedig – tisztelt Vörös Jánosnak – a kormányzó a hadsereg vezetését adta át.”
Arra a kérdésre, hogy mely célból ment át a Vörös Hadsereghez, Vörös János vezérezredes kijelentette: amennyiben Horthy kormányzót és Veress Lajos vezérezredest a Gestapo izolálta és őt magát is letartóztatás fenyegette, ő azon célból ment át a Vörös Hadsereghez, hogy ennek parancsnokságával összeköttetésbe lépve, végrehajtsa Horthy kormányzó következő utasításait:
a/ Vegyen részt az új magyar demokratikus kormány megalakításában a Horthy kormányzó által megadott elvek szerint;
b/ Világítsa meg a magyar nemzet és a hadseregnek a németek által rendezett fordulatot, továbbá közölje, hogy mi lett Horthy kormányzóval;
c/ Fordítsa meg a magyar hadsereget a németek ellen és kezdje meg a Vörös Hadsereggel együtt a hadműveleteket a németek ellen.
Vörös János vezérezredes azon óhajának adott kifejezést, hogy a fentebb kifejtettekről a Vörös Hadsereg vezetőségének saját kézzel írott jelentést küldjön.

F. KUZNETZOW
Vezérezredes

November 10. 1944.
November 15. 1944.

Oroszból fordította: Helyességért:
Nemes József őrnagy Vdobin alezredes.


16. sz. melléklet.

Vezérezredes Úr,

Az Izvesztija november 15.-i számában, az első oldalon egy újságcikk beszámol a 2. hegyi dandár egyes alakulatainak átpártolásáról.
Miután a 2. hegyi dandárnak teljes egészében való átjövetele a közeljövőben várható, kérem a már eddig átjött és a jövőben még átjövő tiszteknek és legénységnek teljes felszereléssel egy helyen való gyűjtését, hogy azok a 2. hegyi dandár átjövetele alkalmával eredeti alakulataikhoz a legrövidebb idő alatt bevonultathatók legyenek.
Mivel a 2. hegyi dandár átjöveteli szándéka benyomásom szerint nem elszigetelt jelenség, hanem még más alakulatok teljes rendben és felszereléssel való átjövetelével is számolok, célszerűnek vélném a még Szálasi parancsaira hallgató magyar csapatoknál oly irányú propaganda alkalmazását, az új magyar kormány megalakulásáig, hogy a magyar katonák ne egyenként, hanem alparancsnokaik vezetésével egységenként jöjjenek át a Vörös Hadsereg csapataihoz.

Miklós vezérezredes s. k.

17. sz. melléklet.

Vezérezredes Úr,

Van szerencsém Vezérezredes Úr szíves figyelmét felhívni arra, hogy folyó évi november hó elsején Petrov hadseregtábornok úrhoz levelet intéztem, melyet tudomásom szerint Moszkvába felterjesztett. Egyébként a levél másolatát bátor vagyok mellékelni.
E levél kapcsán kérem szíves értesítését, hogy az orosz kézben lévő hadifoglyokból, valamint az orosz hadsereg által már felszabadított terület hadra fogható féfiaiból megalakítandó magyar hadsereg kérdésében milyen álláspontot foglal el a Vörös Hadsereg főparancsnoksága? Moszkvába jövetelem célja ugyanis ennek a fő álláspontnak a megismerése volt. A Vörös Hadsereg főparancsnokságának álláspontja ismeretének birtokában ugyanis célszerűnek vélném bizonyos előkészületek megtételét, melyek a közös célt, a német hadsereg elleni mielőbbi harcot elősegítené.

Moszkva, 1944. november hó 18.-án.

Maradok Vezérezredes Úrnak
Nagyrabecsülésem kifejezése mellett

Miklós s.k.
vezérezredes

18. sz. melléklet.

Vezérezredes Úr,

Miután nagy elfoglaltsága a tegnapi nap folyamán nem tette lehetővé fogadásomat, és félek, hogy ma sem lesz lehetséges, kérem engedje meg, hogy jelentéseimet és kéréseimet írásban átadhassam.
Miklós vezérezredes úrral közölni szívesek voltak, hogy a 2. magyar hegyi dandár a mi oldalunkra át akar jönni és az átjövetel letárgyalására Miklós vezérezredes úrhoz egy vezérkari tisztet szándékozik küldeni. Ekkor Miklós vezérezredes úr Kuznetzow vezérezredes úrtól kérte, hogy engem Munkácsra visszaküldjenek és a 2. hegyi dandár vezérkari tisztjével való tárgyalásoknál rendelkezésre álljak. Kérte ezt azért, hogy a 2. hegyi dandár rendben való átjövetele a mi részünkről biztosítva legyen, és hogy a 2. hegyi dandár csapatai teljes bizalommal jöjjenek át a Vörös Hadsereg oldalára.
Miklós vezérezredes úr fenti kérését Kuznetzow vezérezredes úr teljes megértéssel vette és Munkácsra utazásomhoz hozzájárult.
Addig is, míg a fenti tárgyalásokra sor kerülhet, kérem lehetővé tenni, hogy azokat a sofőröket, gépkocsikat és poggyászokat összegyűjthessem, melyekkel Miklós vezérezredes úr Lyskoba annak idején átjött.
Az ideiglenes magyar kormány megalakítására vonatkozó tárgyalások a szovjet kormánnyal már előrehaladott állapotba jutottak. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy az új magyar kormány Miklós vezérezredes úr vezetése alatt megalakuljon és, hogy székhelye egyelőre Debrecen legyen. Amint a szovjet kormánnyal a tárgyalások befejeződnek, úgy a gépkocsijainkkal és poggyászunkkal kérem nekem lehetővé tenni, hogy Debrecenbe indulhassak és ott Miklós vezérezredes parancsának megfelelően jelentkezhessem, esetleg már szállását előkészíthessem.
Végül kérem hozzájárulni ahhoz, hogy munkácsi szállásunkra visszatérhessünk, oda ahol Vezérezredes Úr és Petrov hadsereg tábornok Úr kitüntető vendégszeretetét élvezhettük és ahol igen jól éreztük magunkat. Jelenlegi szállásunk ugyanis férges és minden tisztálkodási lehetőséget nélkülöz és félek, hogy rövid időn belül eltetvesedem. Kérem, ezt már azért is, mert Munkácsról minden nélkül jöttem el. Csak okmányok és irataim vannak velem
Moszkvában tartózkodásunk alatt poggyászunkat elvitték és felbontották, futólagos átnézés alapján megállapítható, hogy belőle igen sok tárgy hiányzik. Hálás volnék, ha Vezérezredes Úr lehetővé tenné, hogy poggyászunkat Munkácson átnézhessük, még Debrecenbe való továbbszállítás előtt, hogy a hiányokat megállapíthassuk.
Vezérezredes Úr jóindulatát előre is köszönve és Miklós vezérezredes úr üdvözletét Vezérezredes Úrnak és Petrov hadseregtábornok úrnak átadva, maradok

Mélyen tisztelő híve
Kéri ezredes s. k.

19. sz. melléklet.

Vezérezredes Úr,

Hálásan köszönöm intézkedéseit, melyek eredményeképpen a gépkocsivezetők hozzám már be is vonultak és a gépkocsik talán már ide útban is vannak.
Szíves engedelmével mellékelem az elvitt, de eddig vissza nem kapott tárgyak jegyzékét.
Talán különösnek látszik, hogy ennyi holmit hoztunk magunkkal, de két gépkocsink, mely a poggyászunkat fuvarozta parancs ellenére jött utánunk és ért minket akkor, mikor a magyar arcvonalat már átlépték. Nem akartak parancsnokaiktól még napokra sem elválni. Hűségükért csak dicséret illeti őket.
Igaz, hogy most azok a tárgyak, melyeket áthoztunk, képezik egyetlen tulajdonunkat, mert az csak természetes, hogy úgy a németek, mint Szálasiék minden Budapesten lévő holminkat elkobozták. De azt természetesnek is tartom és a németeket ismerve ezen nem is csodálkozom.
Annál fájdalmasabban érint az a tény, hogy itt fordulhattak elő ezek a túlkapások, melyek meggyőződésem szerint nem is a Vörös Hadsereg katonái, hanem a helyszínről igénybevett polgári lakosság, követtek el azon címen, hogy aknákat keresnek poggyászainkban.
Ismerve Vezérezredes Úr szigorát, tudom, hogy a bűnösök méltó büntetésüket megkapják.
Végül arra kérem Vezérezredes Urat, hogy Miklós vezérezredes úrral való telefonbeszélgetésemet lehetővé tegye. Megnyugtatni szándékozom őt katonáinak hogylétéről, valamint érdeklődni óhajtanék azon tárgyalásokat illetően, melyeket Moszkvában folytat.
Vezérezredes Úr kitüntető szívességét hálásan köszönve, maradok

mélyen tisztelő híve
Kéri ezredes s. k.

20. sz. melléklet.

Vezérezredes Úr,

Immáron több mint egy hete tartózkodom a 4. ukrán front főparancsnoksága közelében.
Ezen idő alatt velem az érintkezést senki fel nem vette. Ezért arra a következtetésre kellett jussak, hogy itt tartózkodásom felesleges.
Miután pedig a 4. ukrán front főparancsnoksága terhére lenni nem szeretnék, kérem Vezérezredes Urat, tegye lehetővé, hogy jelenlegi internálási helyemről törzsemmel és gépkocsijaimmal együtt, Debrecenbe internáltassam.
Hálás volnék, ha Vezérezredes Úr pártfogásával a Moszkvai Központi Hatóságok hozzájárulnának és az ideiglenes magyar kormány megalakítását Debrecenben bevárhatnám.
Úgy vélem, hogy fenti kérésemmel megszűnnének azok az általam tapasztalt nehézségek, melyeket törzsem és személyem őrzése, elhelyezése és élelmezése a 4. ukrán front főparancsnokságának okoznak.
Vezérezredes Úr elnézését kérve, hogy nagy elfoglaltsága közepette eddigi és ezen kérésemmel zavarom, engedje megy, hogy Mihalovcs és Numenne elfoglalásához gratuláljak és ezzel maradjak

mélyen tisztelő híve
Kéri vk. ezredes

Simirke, 1944. december 1.

20/a. sz. melléklet.

Hadsereg Tábornok Úr,

Miután távbeszélő-érintkezést Miklós vezérezredes úrral eddig nem sikerült kapnom, mély tisztelettel kérem mellékelt levelemnek Kuznetzow vezérezredes úr útján Miklós vezérezredes úrhoz való eljuttatását.
Mélyen sajnálva, hogy még mindig a 4. ukrán front főparancsnoksága terhére vagyok

Maradok mélyen tisztelő híve:

Kéri vk. ezredes s. k.

1944. december 1.

20/b. sz. melléklet.

Kegyelmes Uram,

Jelentem, hogy folyó évi november hó 22.-én Kievbe és 23.-án Munkácsra érkeztem. Itt a következő helyzetet találtam:
A gépkocsivezetők és a csendőr fogolytáborban, a gépkocsik melyek Stryj-ből már visszajöttek ismeretlen helyen. Poggyászainkat elvéve, majd visszaérkezésem éjjelén feltörve, nagy hiányokkal visszaadva.
A gépkocsivezetőket és a csendőrt Mechlis vezérezredes úr jóvoltából ismét hozzám csatolták és velem együtt Perecsen közelében Újszemerén vannak internálva.
Érintkezést venni senkivel sem tudtam, ezért idejövetelem célját Mechlis vezérezredes úrnak még november 25.-én írásban megjelentetem.
Miután, még azóta sem történt semmi, úgy vélem, hogy itt tartózkodásommal feleslegesen veszem igénybe a 4. ukrán front főparancsnokságának vendégszeretetét, mely az elhelyezési nehézségekre való tekintettel, csak egy piszkos, férges szobát tudott rendelkezésemre bocsátani. Az itteni parancsnok egyben többször hangoztatta az ittlétünkkel kapcsolatos élelmezési nehézségeket is. Fentiek alapján, ma a 4. ukrán front főparancsnokságát arra kértem, hogy mindannyiunkat, akik október 16.-án Nagyméltóságoddal a fegyverszünet letárgyalására átjöttünk, az ideiglenes magyar kormány megalakításáig Debrecenbe internáljanak.
Nagyméltóságoddal való távbeszélő érintkezés lehetőségét ugyancsak írásban kértem, azonban eddig eredménytelenül.
Kérve Nagyméltóságodat, hogy a moszkvai uraknak tiszteletemet és üdvözletemet átadni kegyeskedjék és munkájukhoz sikert kívánva, maradok

mély tisztelettel
alázatos alárendeltje

Kéri ezredes s. k.

Újszemere, 1944. december 1.

21. sz. melléklet.

Hadsereg Tábornok Úr!

A moszkvai rádió ma közhírré tette, hogy Debrecenben megalakult az Ideiglenes Magyar Kormány Miklós vezérezredes úr vezetése alatt. Ennek alapján tisztelettel arra kérem Hadsereg Tábornok Urat, hogy Debrecenbe indulhassak és ott Miklós vezérezredes úrnál jelentkezhessem.
Mély hálával köszönöm Hadsereg Tábornok Úr intézkedéseit, melynek következtében úgy Túrjaremetén, mint Ungváron kiváló elhelyezéshez és élelmezéshez jutottunk.
Miután Hadsereg Tábornok Úr intézkedéseivel ellentétben öt gépkocsinkból eddig csupán egy lett nekem átadva, az elvett holmikból pedig, eddig semmi sem lett átadva, mély tisztelettel kérem Hadsereg Tábornok Úr újabb intézkedését, hogy gépkocsijaink és holmijaink átadassanak. Legyen szabad még utólag bejelentenem, hogy nyolcszoros nagyítású katonai távcsövem is el lett kobozva.
Bocsánatot kérek Hadsereg Tábornok Úrtól, hogy fenti kérésemmel terhelem, de készen szeretnénk lenni a Debrecenbe utazáshoz.
Nagyon boldog vagyok, hogy a magyar kormány már megalakult és fő programjává a németek elleni harcot tette. Úgy vélem, hogy most már ott a helyem, hogy ismét parancsnokom, Miklós vezérezredes úr mellett munkálkodjam a magyar haza és a magyar nép érdekében.
Eddigi kitüntető figyelmét hálásan köszönve, maradok Hadsereg Tábornok Úr mélyen tisztelő híve:

Kéri ezredes s. k.

22. sz. melléklet.

Fordítás oroszból.

KÉRI EZREDES ÚNAK,

Csak késő éjjel volt módomban Petrov hadseregtábornokkal érintkezésbe lépni.
Jelentettem neki, hogy lejelentkezni kíván nála, mert szeretne mielőbb Miklós vezérezredes úrhoz utazni.
Petrov hadseregtábornok nagyon sajnálta, hogy a mai munkája már nem tette lehetővé az Önnel való találkozást. Megbízott engem, hogy Önnek üdvözletét tolmácsoljam és kívánságát, hogy Debrecenbe szerencsésen megérkezzen.
Petrov hadseregtábornok és Mechlis vezérezredes utasítottak engem, miszerint kérjem meg Önt, hogy adná át üdvözletüket Miklós vezérezredes úrnak.
Abban az időben, mikor Miklós vezérezredes úr náluk volt, tapasztalták azt az őszinte szándékot, hogy harcba lépjen a németek ellen és megalakítsa a független Magyarországot. Ők örülnek, hogy Miklós vezérezredes úr erőfeszítéseit siker koronázta. Kívánnak neki egészséget és sikereket a küzdelmekben a demokratikus és független Magyarországért.
Kérem Önt, Ezredes Uram, mindezeket Miklós vezérezredes úrnak átadni.

Grusew vezérőrnagy s.k.
1944. december 28.