I. A gyerekkor II. Emlékeimből 1935-től III. Emlékeimből IV. Emlékeimből 1949. november 30. V. Emlékeimből …hogyan tovább 1945-1955 VI. Sikerek és ügyek 1955-1961 VII. „Nem ismernek” 1961-1970 VIII. „Ugart szántok” 1970-1990 IX. Gyémánt diploma 1990 X. Antológia XI. Non omnis moriar   Prológus   Az áldozatokkal politizálnak   Csodák népe   KI A MAI OROSZ TRÓNKÖVETELŐ?   Könyvismertető - Ki a Berkesit szereti...   IRODALOM, MŰVÉSZET   Székely László verseiből   Vörösék negyvennyolcas ereklyéi   Ki juttatta koldusbotra a népet?   UTCANEVEK   Egy történész tévedései   „A” mint ambivalencia   Szovjet csapat   Az elesettek emlékéért   NÉPSZABADSÁG, HAZAI KÖRKÉP   Az oroszok és én   Naptár   ALAKUL AZ ÚJ HATALMI RENDSZER   SZOVJET CSAPATKIVONULÁS   Már csak egy   Zsidók és magyarok   A hajó és rakománya   „A Hivatal halott..., de tovább él”   Mit csinál felséged 4-től 7-ig   MITŐL ANGOLOK AZ ANGOLOK?   Koronás vendégünk   Nincs már többé KGST   Történelmi barangolások   II. Erzsébet: A szabadság nem veszhet el   Ötvenhat az alap   KORONÁS VENDÉGÜNK   Csak a megtorlásnak voltak áldozatai   Az „eltévedt” pásztor   1000 – MILLENNIUM – 2000   Kelet-Európát káosz fenyegeti   HŐSÖK NAPJA   HANGOS DON   Kötést készítettünk   330 ezer kérelem   A doni katasztrófa egyenruhás felelősei   Hogyan jutott tejhez Budapest?   Nem önszántukból jöttek - Történészek április 4-ről   A legmagyarabb fegyvernem   Háború volt-e ’56?   Utólag egy „mozgalomhoz”   A bölcs „lelkipásztor”   KERESZTÉNY IRODALOM ÉS MŰVÉSZET   Ötvenhatosok szövetsége - „Elveinkből nem engedhetünk”   Egy állam – sok etnikum   A Britannica szemével Horthy kormányzó   A Horthy család kerepesi újratemetése   Horthy Miklós újratemetése Kenderesen   „Ennek az országnak vagyok a fia”   Légy a tejben   Kommunista forgatókönyv   Visszaemlékezések   Bőrfejűek és öregkatonák Magyarország diktátorának temetésén   Kéri Kálmán élménybeszámolója   Kéri Kálmán élménybeszámolója (folyt.)   Kéri Kálmán élménybeszámolója - mellékletek XII. Vas diploma 1995 XIII. Ősz visszanéz XIV. Hadifogság 1945 … és még élek XV. Orosz hadifogságom Nekrológ	Székely László verseiből A szeretet Aranyhíd, épülj már, Gyűlöltünk eleget, Most minden harsogja: Szeretet! Szeretet! Hadd legyen életem Egyetlen szeretet: Legyek a szeretet Embere, mestere A tükör igazat mond Mondják, fiatalos vagyok – Ó, de a tükröm mást mutat! … hogy öregen is szép vagyok, – Ó, de a tükröm mást mutat … hogy félig-meddig szent vagyok Ó, de a tükröm mást mutat. Jajj, nagyon, nagyon mást mutat. Harang és ágyú A kis harang sírón sikongott Mert ágyúvá varázsolta Testvérét, az öreg harangot A gyűlölet, a rút boszorkány. Most nem imára hívó szózat Hanem láng tör ki a gyilkos torkán A kis harang meg estelente Csak sírt, csak sírt, kiküldte lelkét És tévedt bátyját így kereste Az ágyúból is útra keltek Bús bömbölések messzire S a testvérek egymásra leltek Csak sírni tudtak egymás láttán A kis harang zokogva kérdte: Mi lett belőled, édes bátyám? Bumbum – bimbam – bambam – bimbambom... Jajj, szívszakasztó párbeszéd ez Gyász reszketett mindenik hangon Érc szívnek is sok ennyi bánat: Az ágyú szíve megszakadt – S vége a kis históriának. Ágyúnak, harcnak, zajnak vége De a harang még egyre kongja: Emberek béke, béke, béke. Vas Népe 1983. április 23.