 |
    |
 |
Főző József meghalt 1980 /versek/ Főző József, édes sógorom emlékére. 1980. május 9-én a gyászmisén... Fekete ruhában ültünk a kápolnában, Gyász misét mond a pap fekete palástban. Gyász melódia hangzik fel az orgonán, A kántor énekel búsan egymagában. Elöl a padban a gyászos özvegy zokog, Fájdalmát ő érzi egyedül legjobban, Balról édes fia Géza, jött meg Amerikából, Jobbról amerikai unokája lapul az oldalán. Ahogy elnézem a gyászolók hadát, Mily bölcsen viseli annak gyászát, Ugyan kihűlt már a tetem a holtak birodalmában, De nem szűnt meg az élet annak folyamatában. Itt búsong elsőben Géza és István fia, Kik úgy szerették édes jó apjukat, Nincs vége az élet láng lobogásának, Bennük folytatódik az élet a meghalt apának. A jelenben csak két unoka Zsuzsi és Edward Nézi-nézi ha nem is érti, Miért van ily nagy gyász Mikor bennünk van az élet folytatása Az elvetett magnak is el kell halni, Mert csak így tudja magát megújítani. Itt sem szűnt meg édesapa halálával az élet, Gyermekeiben, unokáiban kivirul a tavaszi kikelet. Czeglédy Gyula Bátyja halálára... 1980 május 30. Azt beszélik, hogy meghalt a bátyja, Egy ismeretlen nővér a szemét örökre lecsukta, Nem nevet és mosolyog annak fénye, Pedig mily sokszor vetett örömet véle. Nem az nem lehet, hogy meghaltál, Talán csak mint az árnyék eltűntél. De emberséged fényének ragyogása Itt maradt szívünkbe örökre bezárva. Hogyan is lehetne téged feledni? Amikor csak te tudtál napsugarunk lenni Hányszor, de hányszor hoztad el a tavaszt, Amikor életünkben bánat és bú maradt. Itt vagy azok szívében elevenen Akiket itt hagytál földi szenvedésben Édes párod nem tud felejteni Akivel ötvenkettő éven át tudtál ölelni. Fiaidat nemes rüggyel te oltottad, Te adtál nekik egy életre utat, Élsz is bennük, mint erős hajtás Édesapjuktól örökölt nemes vonás. Hogyan is felejthetnénk mi el téged? Amikor mindenütt itt az emléked, Ha jön is a télnek fagyos vihara, De a rügyekben ott él az élet örök tavasza. Czeglédy Gyula 1980. május 8-án, Szombathely, Kálvárián, a templomban Főző József / sógoromnak / gyászmiséjének emlékére. Miért e fekete gyász? Miért oly bús a nász? Nincs mosoly-kacagás, Ez tán a feltámadás? Fekete ruha már egymagában, Nem mindennapi szokottságban Ez a viselet elüt a tegnapitól Megrendítőn telített a bánattól. Nyolcvan éven át leselkedett Az Életet arató Kaszása, Mikorra lehetne kaszálni? Az életet végleg learatni. Mindenki tudja már Ha egyszer jön a nyár, Akkor ősz is követi, A telet sem fogja kikerülni. De mégis ha sárgulni látom a fák lombját, Valami elszorítja a szívem táját, Amiben oly sok örömünk volt, Most már csak minden fehér folt. A jeges, fagyos páncél alatt Nem lett semmi sem halott, Csak mély álomba merülve Várja a tavaszi melengető napsugarat. A halállal az élet nem záródott be, Hiszen van a halál fölött is tavasz, Gyermekekben, unokákban ismétlődik Akikről az elhunyt örökké álmodik. Talán most hosszabb időre elaludtál, Álmodol tarka-barkaságban, Mi várjuk az ébredésed napját, Azért nem hisszük, hogy meghaltál. E gondolatok szentmise alatt születtek, cikáztak bennem. Czeglédy Gyula Kedves Barátom! "Mindennap megszűnik valami Amiért az ember szomorkodik, De mindig születik valami amiért Érdemes élni!" Ennek a költői eszmei mondanivalónak igazságában elmerülve értesítelek, hogy 1985. június 27-én csütörtökön lesz az 55 éves iskolai találkozónk Szombathelyen. Gyülekezés: a Zrínyi Ált. Iskolában, reggel 8 órától kezdve. Akik vonattal érkeznek, azok az Állomás közelében megtalálják a 11-es, 7-es, 3-as; 15-ös autóbuszokat, amivel eljönnek a Thököly utcába. Itt leszállnak és kb.150-200 m-re van az iskola / Zsidó volt templomot keresd / a zsinagógától, ma Bartók, terem... kb.100 m-re van az iskola. Különös program nincsen, csak álmélkodás és bámulás, hogy ennyire megöregedtünk...., majd 13 órakor lesz a közös ebéd. Szíveskedjél velem közölni június 9-ig: a; jövök b ; nem jövök c ; hány Főre kérsz ebédet / ebéd ára?, a mai árak/ Ha volna valami kérdésed, kívánságod, pl. az ebéd, vagy a szállás..., azt is szíveskedjél velem közölni. Nálam is van két fő számára fekhely / szuterén/ Kálmán engem kért fel a találka megszervezésére, ő is jön Bízom abban, hogy találkozunk, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap?!!! Nagy szeretettel várlak családoddal együtt, a viszontlátás reményében sok szerető üdvözlettel: Szombathely, 1985. május 23. Czeglédy Gyula Levélcím: Szombathely, Balogh Gyula u. 15. 9700 | |
