Hősi emlékmű felavatása, gondolatok

Hősi emlékmű felavatás Meggyeskovácsiban

Vasvármegye újságának írtam.

Ez a név kettős, mert Rábakovácsi és Balozsameggyesből lett Meggyeskovácsi.
Mindkét faluban megszületett az a terv, hogy az I. világháborús emlékmű mellé el kell helyezni a II. világháborúban elszenvedett mártírok, áldozatok és hősök neveinek a márványtábláját. A gondolatból valóság lett mindkét faluban szept. 23-án.
Lelkes támogatója volt a megvalósításban: Tóth Ferenc plébános úr, Németh József elöljáró, Zsoldos József MDF helyi elnöke, Takács Lász1ó és mellettük az egész falunak hazafias *dim jóérzésű hazafiai ,majd Balozsameggyesen Körtvélyes Jánosné, tanítónő, Paukovics I. hordozták a gondolatnak nemes fáklyáját.
Mindkét faluban pénzbeli és fizikai adományukkal segítették a hősök táblájának a megvalósulását, igyekeztek áldozatkészségükkel leróni a hősök iránti tiszteletüket.
Mindkét faluban megindult a parkosítás, meszelés, festés, hogy méltóképpen avathassák fel az emléktáblát.
Megszólalt a harang azokért, akikért sohasem szólhatott meg ez ideig, majd a harangozás után a Tóth Ferenc plébános úr nagyratisztelő kegyeleti szavai, imája közben felszentelte az emlékművet.
Leomlott a háborús bűnös jelszó, ahogyan Czeglédy Gyula gyémántdiplomás tanító méltatta s egyben temette mindazokat, akik idegen és magyar földben nyugosznak.
Szentelt víz hullott a jelképes sírotokra, ezzel elismertük, hogy ez a hely szent, s ami szent annak tisztelet és megbecsülés a jutalma. Ebben a szent percekben nem vagyok hivatott arra, hogy ez a háború mennyire volt igazságos vagy igazságtalan, ez a történészek feladata lesz, mi a végtisztesség megadására vagyunk hivatva, és amit nem szabadott az elmúlt évtizedekben még csak megkísérelni sem, most az utókor kaphatott lehetőséget arra, hogy a falu és ennek lelkes gondviselői megvalósíthassák a rég óhajtott kívánságot, a hősi emlékmű felállítását.
Ezzel az emlékművel egyúttal temetjük is őket jelképesen, mert hiába is keresnénk nyugvóhelyüket, úgysem találnánk rájuk, de most együtt vannak az áldozatok, a mártírok és a hősök. Van egy hely, ahol elsirathatjuk őket, meggyújthatják az emlékezés gyertyáit, koszorúval, virággal áldozhatnak kegyelettel emléküknek és van egy hely, ahol megemelhetjük kalapunkat a szent honfiak előtt.
Az emberek tudják, hogy a vérveszteségben is benne van, benne rejtőzik a győzelem, tudjak, hogy az áldozat a „holnap” ígérete.