Gyóni Géza: Csak egy éjszakára... /vers/

Gyóni Géza
Csak egy éjszakára,..


Csak egy éjszakára... küldjétek el őket:
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fenn hirdetik, hogy mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk,
Mikor láthatatlan magja kel a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskek szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket
Gerendatöréskor szálka keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Az uzsoraagarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor granát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó, iszonyú omlás,
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csorog a földön, vér csurog a fáról,
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben,
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vér gőzölve hömpölyget,

Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve, fázva;
hogy fetrengene mind-mind, hogy meákulpázna;
Hogy tépné az inget, hogy verne a mellet,
Hogy kiáltaná bőgve: Krisztusom, mi kell még?

Krisztusom, mi kell még?! Véreim mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!?
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sohasem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent; Magyar vérem ellen soha-soha többé!!
---Csak egy éjszakára küldjétek őket.