 |
    |
 |
REF alá helyeztek… Magyar államrendőrség szombathelyi IV. ker. rendőr főkapitánysága 20.850/ 3 1949.ig sz. VÉGHATÁROZAT Hogy még se legyen teljes a nyugalmam, és főleg ne hogy kiessek az ávósok karmaiból –még mindig van egy utolsó tüske a magyar állampolgárok idegesítésére, zaklatására: Rendőrhatósági felügyelet „REF” röviden így szoktuk nevezni. Ez a rendőrhatósági felügyelet, egy utórezgése az előzményeknek. Ha már se börtön, se internálásban nem lehet valakit érdemesíteni –legjobb és legbiztonságosabb de egyben legizgatóbb a REF. Ugyanis ekkor az ember a háza táján szabad ugyan, de minden órában–nappal és éjjel hajnalban bekopoghat a rendőr járőr, és joga van meggyőződni arról, hogy a „reffes” odahaza tartózkodik-e, ki van nála, kivel tart barátságot, nem készít-e elő valami államellenes akciót. Nem akarja e felrobbantani az országházat, stb. ...Szóval van jogcím a rendőrség kezében, hogy a reffest zaklassa és főleg ellenőrizze. Nyolc pontban írják elő, ez olvasható is véghatározatban... mit szabad, azaz mit nem szabad ...sőt –két megnevezett napon: Csütörtök és vasárnap tartozom megjelenni a falu elöljáróságon és ott a falu bírája pecséttel, és aláírásával igazolja a szabályos megjelenésemet –erről is van dokumentumom Érti ezt a mai kedves szabad világ légkörében élő honfitárs?.... Tudom, ekkor volt a szomszédban Asbóth László, a helybeli tanító és Kondor Babi esküvője, nagyon hívtak a lakodalomba, a szomszédban lakta, a fennálló rendelkezések folytán TILOS volt nekem a lakodalomban megjelenni, mert már hárman nem lehettünk együtt, ez már összesküvésnek a külső jelei és ismét leinternálhatnak ...Így esküvőre se mehettem el. A REF–re még visszatérek, csak most időrendi sorrend kedvére kell megemlíteni hogy a posta hozta ám a fegyelmi 5213–382/ 1949. sz. alatt Vasvármegye és Szombathely thj. város Főispán, Lugossy Jenő főispán aláírásával azt a határozatot, hogy fegyelmi bizottság elé kell járulnom ...állásvesztésre ítélnek... Erről már nem is írok, hiszen belefásultunk ennek a csapásnak a tudatában,– "több is esett Mohácsnál", én csak már ehhez hasonló postai küldeményeket kapok edzenek,gyúrnak , de meg nem ölnek, arra vigyázok....!!!! Csak érdekesség kedvéért jegyzem meg, itt szerepel az én nagyon kedves barátom is Dr. Vörös Sándor, valaha jegyző, később tartalékos fhdgy. – aki fordítva ült fel egy egész éji mulatás után a lovára... ezt már leírtam korábban. Szóval a R E F pontjait szigorúan be kellett tartani, mert hiszen a kopók járták a falut civilben, a helybeli párttitkár, szemét alak a Puklér Imre a részeg disznó szittya, ez meg csak abból élt, hogy valakit feljelenthessen, dologtalan volt egész életében, most kapóra jött a falu párttitkársága –senki se fogadta el –ilyen stricinek meg jól állt ez a hóhér szerep, –féltek és rettegnek tőle az emberek, azért ha lehetett állandóan itatták a szemét alakot és ilyenkor kitört belőle a hatalmi rang, s kiabálta: akkor vitetem el a Czeglédyt, mikor akarom tőlem függ mindenki élete ebben a faluban ...persze tőlem soha egy fröccsöt se kapott.... Hogy Répceszentgyörgyre is átmehessek a szülőkhöz , a gyümölcsösbe engedélyt kellett kérnem, amit csatolok is. Hát ennyire vigyáztak ekkor egy hon polgár életére, minden lépéséről tudni akartak, mindenkor látni kívánták... Így nézett ki ebben az időben az emberi szabadság, Petőfivel ismét felkiálthatnék Hol a szabadság, hol a jog?.... Hetenként szépen elsétáltam a bíróhoz–ki is volt a bíró? Udvardi, fél keze volt, a falu végén lakott ...jó sport szerető ember volt, mindenkor nagyra becsült és csak sajnálkozott rajtam, hogy ilyen meghurcoltatásban van részem... Jártam én egészen 1949. dec. 22–ig, amikor .... a B E L Ü G Y M I N I S Z T É R I U M IV. / 4 ellenőrzési o. Szám: 611.964/1949 / IV.4 V., Személynök u 16. megjött a Véghatározat: / mennyi véghatározatot kapok én !!!! A rendőrhatósági felügyeletet megszüntették.... na végre ettől is magszabadultam... Ezideig azért nem volt sima az utam, éppen ezt akarom most egy kicsit elmondani. Ennek a rákosi brigantinak volt egy sikeres akna munkája, az embereket nem össze Hozni, hanem szét kell választani. Valóságosan kerülték egymást emberek, mert senki se tudta ki a másik besúgója, mert ez a rákosiéra, teljesen a besúgásra építette a hatalmát, mindenről tudni akart, egészen a családi legbensőbb ügyekig és ezt így is igyekezetett betartani. Nem lehetett családi–baráti összejöveteleket szervezni ezen időszakban, mert mindenki kerülte a másikat, senki se tudta ki az ő farkasa, ki van a baráti körben besúgó, akinek jelentést kell adni az összejövetelről. Ezt a széthúzó, egymástól elidegenítő, megfélemlítő lelki roncsolást rákosiéknak teljes egészében sikerült megvalósítani, aminek a sebei még a mai napig is éppen hogy csak behegedtek. Ha azt mondom, hogy minden harmadik ember be volt szervezve besúgásra, akkor tán nem tévedek, de az az érdekes, hogy senki se tudta a másikról, hogy ki fogja beárulni, lehetett az kicsi vagy egészen jelentéktelen családi ügy, az ávót minden érdekelte, ami a községben történik, nagyon féltek a szervezkedéstől az összesküvéstől, bizony egész ártatlanokat meggyanúsítottakat hurcoltak el éjszakánként hajlékaikból, még később is pl. Glavanics Dezsőt a szomszédunkból... majd erről később írok... Szóval, direkt voltak beszervező osztagok az ávó keretében, akik igyekeztek beszervezni főleg a faluból azokat, akik hangadók voltak vagy akire hallgatott a falu népe, így kerültem én is egykor a horgukra, hamarosan, ahogyan megjöttem az internálótáborból... | |
