 |
    |
 |
Tárgyalás menete… becsületes zsidók… Nyílik az ajtó, mindenki feláll, valaki bekiált, a bíróság... és ilyenkor a bíróságnak kijáró állva való fogadtatására mindenki tartozik a törvény hivatalos földi képviselőjét kellő tiszteletben tartani... Majd leültünk... és kezdődött minden a maga rendjében... A bíró szólított, lépjek a kihallgató helyre... majd a kérdések halmazát tett fel hozzám... Elfogott a sírás..., amikor sorra hallottam az erőltetett vádaknak alaptalanságát, azaz jelentéktelenségét, hiszen ezek is vádak... Nagyon érdekes volt menet közben, az egyik zsidótól, Gewürtz Sándortól, esernyős volt a kőszegi utcában, a mostani rendőrség mellett–... amikor valltatásra kérte fel a bíró, mindig azt felelte: én már nem emlékszem… erre a bíró kérdezi, ismeri a vádlottat, Czeglédi Gyulát, volt fhdgy.-t... Nem ismerem, és ekkor a bíró rám mutat.... Gewürtznek a becsületes és igaz zsidónak megszólalt a lelkiismerete: rám néz, és ennyit mond: nem ismerem fel. A bíró egy kicsit felemeli a hangját, hát akkor miért írta alá a vádat... Kérem, Koltai, amikor megjöttünk valami papírt tett elém, és mondta, írd alá... Én nem tudtam mit írok alá… Ezzel a bíró azonnal felkérte, hogy távozzon, hagyja el a tárgyalási termet... Gewürtz zsidó, akit azóta is nagyra becsülök, mert kimert állni az igazság mellett, hamarosan átlépte a vasfüggönyt, eltávozott nyugatra, valahol boldogan él vagyona felett, mentes az ilyen igaztalan vádaknak a képviseletétől... De többen is voltak a zsidók közül, akik még a tárgyalásra sem jöttek el. Ilyenek voltak: Sugár zsidók, akik itt laknak a hunyadi úton... na meg a vasvári... Sándor zsidók, akiknek az öreganyjuk óva intette őket, ne álljatok bosszút, mert a bosszú bosszút terem... aztán volt itt ismeretlen zsidó: Simon Imre, hogy ki volt ez? –nem tudom... Singer Sándor... valószínű Singer József testvére, ez volt valamikor a kocsmáros a volt vasvári állatvásár felé –gazemberek... ezek köpködtek mindent össze-vissza... Na aztán még voltak többen, akik egyszerűen el se jöttek a tárgyalásra... mert hiszen nem: olyan forrón eszik meg a levest, amikor ezek a zsidók Isten kegyelméből megjöttek, mint a felbőszült vadkanok mindenkit ki akartak irtani, csak arra nem gondoltak, hogy ha a lucernát kiirtják, akkor az élősdi aranka se tud megélni, ha nincs lucerna... Szóval a tárgyalásnak az éles foga alább hagyott… Hiszen csak a Stadlernek azt kellet volna vallani, hogy ezek a vádak nem állnak fenn, ő nem tapasztalta... Akkor már vesztettek is volna a gazember Kleinek brancsa... Ezért kellet elnapolni az első tárgyalást, hogy Stadlert is vallatásra kell fogni a második tárgyalásra… Leírhatatlan lelki szorongatottság vett erőt rajtam... Valamiképpen a jövőt láttam kicsúszni a lábam alatt... A család elvesztése... Állásfosztás... Szabadságvesztés... Börtön... Hát ismét ennyi fájdalomnak leszek ismét az elviselője???? Ez valamiképpen megkönnyeztetett... Tehát az első tárgyalás eredménytelenül, azaz ítélet nélkül végződött, elnapolták az első tárgyalást... Majd a bíróság kivonult a teremből... A két fogházőr mellém állt, egy utolsó könnyektől áztatatott szemet vetettem édes anyura... Aki bámulatos ideggel viselte a sorsom sorcsapását... Jó is volt, legalább egyezerre ketten ne essünk össze, valaki tartsa is az erőt... Majd kíséret mellett visszahelyeztek a cellámban... Na itt aztán volt sok-sok kérdés... Hiszen, a tárgyalás előtt minden cella lakó már valóságos bíró, a paragrafusokat jobban tudják, mint maga a bírák... Vagy az ügyvéd... Totóztak már előre, hány málát kaphatok?... Azaz hány évet kaphatok?... Bámulatosak voltak az előző tippelések, abban mindenki egyet értett, hogy akármilyen piszlicsári is a vádpont, azt a bíróságnak úgy kell, megfogalmazni, hogy feltétlen börtönnel záródjék. Szóval úgy kell a vádat forgatni, hogy legalább beleütközzön pár hónapba, vagy esetleg évbe... Megúszni egy zsidótámadást, nem is szólva MUSZ parancsnokságot... Ez egyenlő a lehetetlennel, a bíró teszi ki magát állásvesztésre... Neki el kell ítélni, ha akarja, ha nem, „FESZÍTSD... MEG ŐT! ! !” Ordítja a zsidó plebsz... A vérszagra gyülekező sátáni ördögsereg... Borzalmasan elszontyorodtam... Hiszen ezek után, sok reményem nincs arra, hogy a második tárgyalás felmentő ítélet hozzon… | |
