|
|
|
|
Az ÁVÓ szerepe e korban…
Hát mi is az ÁVÓ? Ebben az időben /1948-ban előzőleg és még több éven át kb. 1956-ban/ a nagy ellenforradalomnak a hatása alatt kellett, hogy ezt a sokak által meggyűlölt szervezetet fel kell számolni az országban...
Na hát hogyan is volt ez? Akkoriban volt egy igazságügyi törvényes szerv, a bíróság... aki megfelelő vádpontok alapján hozott ítéletet a vádlott felett, ha tudott... A bíróságnak is, legalább a volt igazi jogon élő bíróknak nagyon kellemetlen volt a külső beprogramozás sugallat, sőt kívánság, sőt csak ezt lehet, attól függött, hogy a vádlott mellett, vagy ellene volt-e az ÁVÓ, mert ha az ávó úgy döntött a titkos perekben, hogy ezt a pofát pedig el kell ítélni, akkor mese nem volt, addig kellett csűrni-csavarni a paragrafusokat, amíg nem találtak olyan vádparagrafusokat, aminek alapján börtönbe kellett csukni az illetőt...
Maga a bíróság teljesen a belügyi szerveknek és főleg az ÁVÓ-nak a befolyása alatt állt, annak sugallata szerint kellett a döntést meghozni, sokszor nevetséges alapon, de ítélkezni kellett, ítélni is kellett.
Teljesen külön utakon járt az igazságügy és a belügy. Az egyik nem tudott a másikról, nem tudta mit tesz a bal és mit tesz a jobb. Ha most azt akarnám mérlegelni melyik szerv volt a veszélyesebb, akkor azt kell mondani, hogy a belügy volt a harapósabb, mert minden bírósági ítélet nélkül addig tartotta fogva valamelyik internálóban az áldozatát, emeddig tetszett és nem tartozott felelőséggel senkinek... már az igazságügy felé. Az ÁVÓ-nak külön igazsága volt, és itt szerepelt, dominálósodott a személyi kultusz, a személyi bosszú. Jaj volt annak az internáltatottnak, akinek a háta mögött zsidó lapult meg, aki hat hónap után is nagyon ügyelt áldozatára.
Kikből állott az ÁVÓ szervezet... szerintem a legvadabb vandálokból, volt nyilasvezérekből, zsidókból, akik vért kívántak az ő áldozatukért. Volt itt vandálkodóknak a hadáról, akik mindenre vállalkoztak, felelőség nélkül senki se vonhatta felelőségre, ha a vallatás esetleg halállal végződött, mindig akadt elvetemült orvos, főleg zsidó /Dér Bence/ aki ott lakott Szombathelyen az ÁVÓ épületében és minden gondolkodás nélkül aláírta a halotti végbizonyítványt, szivszélhülés, volt eset, amikor kiadták a halottat a hozzátartozóknak, de ebben az estben az ÁVÓ maga adta a koporsót, már itt a helyszínen beletették a koporsóba a megkínzottnak agyongyötört tetemét, a hozzátartozóknak tilos volt a koporsó tetejét levenni, megnézni a gyerekeknek édesapjukat, vagy a feleségnek megnézni a férjét... titkosan el is szállították a helyszínre a meggyötörtet, majd civil ÁVÓ-sok kisérték hazáig a halottat, egyenesen a temetőbe kellett szállítani a kész sírhelyhez, amikor azonnal el kellett végezni a temetést, az ávósok jelenlétében el is hantolták... Így még volt valami kapcsolat a hozzátartozóknak, akármilyen nagy is volt a fájdalom... de amikor örökre iránytévesztett a kinézett és soha sem térhetett vissza szeretteihez, „eltűnt”...
Nagy hatalmi apparátussal dolgozott ez a szerv, teljesen a besúgásra építette fel a működését... soha nem lehetett tudni ki a beépített spicli… ki a feljelentő. Engem is be akartak szervezni ebbe a piszkos munkába 1949-ben, majd erről később... a Dzsip… kocsi valóságos sárga veszedelemnek, pestisnek számított, ahol egyszer megjelent a maga pribékeikkel együtt… Ma is látható békés munkában még megmaradt dzsipeket, amerikai maradvány katonai terepjáró volt, erős alvázzal, sátorponyvás tetővel... külsőleg egyszerű, de strapabiztos kocsi volt és a jelenben is az... Ez dzsip nagyon szeretett éjjel közlekedni, mint a bagolynak akkor nyíltak ki a csipái, hiszen nappal igyekeztek békés polgári életet mutatni, de az áldozatot aztán éjjel kegyetlenül elhurcolták.... Az ávónak volt alárendelve maga a rendőrség is, így a rendőrség teljesen kiszolgálta az ávósoknak a parancsait. Valahogyan úgy volt ez, mint a németeknél az „SS” vagy az oroszoknál a GPU... ha egyszer lecsapott valakire, az nem tudott menekülni többet a karmaik közül...
| |
|