A kibli gyönyöre…

Nem voltam én álmos... valami csendes homály volt a szobában, mert úgy emlékszem valami rejtett fény mintha megszüntette volna a vaksötétséget... olvasgatom a lakókat, hányan is lehetünk itt együtt, ahol tán négy ágy fért volna el csak, itt most kuporodunk vagy tizenöten a földön...
Arra leszek figyelmes, hogy a sarokba valami locsog, majd hangokkal kísérve csobog is valami, kimeresztem a szememet, egy lakó félig guggoló állásban seggel befelé fordulva üldögél, közbe nyög... majd óriási bűz leng ismét körbe... hiszen ez szarik itt ez a jó ember... te Jézus!!! Ezért van itt ekkora büdösség. Igen, nincsen éjszaka, sem nappal kijárás a WC- re, helyette van a „kibli”, kb. ötven literes csöbörszerűség, abban kevés víz és reggeltől, másnap reggelig ide szarhatnak, hugyozhatnak a cella lakói...
Ez egészen nekem nem volt szokatlan, hiszen a hadifogságban már átéltem hasonlót, csak az a szabadabb volt... ez meg benn a helységben... szagosabb, büdösebb, na meg gyomor kellett hozzá, hiszen bűzlött ez egy napon át.... Persze egy szemet se aludtam... soká lett reggel, amikor ismét ajtó nyílott-

ÉBRESZTŐ... kiáltotta be a foglár...
A reggeli gyér világosság már jobban kirajzolta a társaknak az arcát... bizony már voltak több hetes vendégek is itt, meg átmeneti vendégek is. Összetétele vegyes volt... volt köztük munkás... ügyvéd, tisztviselőmérnök... tanár... szóval politikai okokból vonták ki őket is a forgalomból.
Ők már tudták a napi rendet... kiblit kellett azonnal kivinni a WC-re, majd kiöblítve visszahozni, mindig más-más volt a szolgálatos... itt a WC-én volt aztán a röpgyűlés... kit hoztak be az éjjel, kit vittek el az éjjel, mi a politikai légkör odakünn, meddig marad még ez a zsidó uralom?... mikor döglik meg a Rákosi rendszer, hallatszott a röpgyűléseken, persze nagyon figyelmesen lehetett csak nyilatkozni, mert itt működött a besúgósdi, bezárták a többi közé a spiclit, aki legjobban szidta a piszkos Rákosi rendszert, és figyelte ki rezonál rá... s pár nap múlva szegény csodálkozott ha előkelőbb szállodába kötött ki, pl. Bpesten az Andrássy út 60-ban, amikor itt aztán embernek kellett lenni, aki kibírta ezt a kiszolgálást...