 |
    |
 |
Visszavonulás iránya: Enying… Nádasladány… A visszavonulási arány E n y i n g volt... Már különösen nem emlékszem a részletekre, de azt tudom, hogy állandó mozgásban volt a zlj, bizony ha kiterveztük a hajnali visszavonulást, bizony volt rá eset, mikor már éjfél utánra kellett a sátorfánkat venni és menekülni. Hogy hol, nem tudok pontosan visszaemlékezni, de valahol az istállóban foglaltam el a lakosztályomat, kellemes meleg volt, főleg ha lovak tartózkodtak az istállóban. A friss szénán, ami a jászolban volt előkészítve azon nyoszolyáztam, azaz a fészerben, azzal a tudattal, hogy reggel megyünk tovább az esti eligazítás szerint, így a lovak kaszinójában mély álomba merültem. Éjfél után nem vettem észre én semmit sem, hogy a zlj már útrakészén, riadókészültségben már el is indult a porta területéről... csak arra emlékszem hogy egy kóborló katona meglátott a fészerben, hiszen ez egy tiszt, felkelt és tudtomra adja, hogy a zlj. már útban van, nem akarok velük tartani...? Villámszerűen riadóztattam magamat... az éjsötétségében még maradt vissza pár utóvéd, azoktól tudtam meg a menetirányt, és gyerünk, menjünk utána. Kb. hajnalra már az oroszok birtokolták ezt az istállót, így bizony majd álmomban leptek volna meg, ha nem keltenek fel időben... Az oroszok állandó bekerítő mozdulatokkal karolták át a terepet és ezért akadt még valami kis nyílás a bekerítésnél, a jelenben csak Székesfehérvár felé lehetett pásztázni, így kerültem Nádasladány ősi kastélyába, valószínű a Nádasdy grófoknak volt tanyájuk ez a gazdagon dekorált szép kastély. Belső gazdagsága nem várta a háborúnak a pusztító kezét, rengeteg értékkel, felszerelésekkel még érintetlen volt a kastély belső berendezése. Sajnálom, hogy valami kis emléket, képet, elefántcsont faragványt nem tudtam magamhoz venni, valószínű a háború gyilkos rombolása nagy kárt tett ebben a gyönyörű kastélyban... Rémlik most előttem a kararai márvány lépcsőhallja, annak művészi kiképzése, igazi grófi családi fészek. Tán ma valami iskola, vagy múzeum k vette birtokába. A nagy drámának oly sűrűen változott a színtere, a jelenetek tragikomikuma, hogy bizony nekem írásos feljegyzésem nem, maradt fel ezekről a háborús napokról, teljesen az emlékezetnek a birtokában vagyok, csak azokra támaszkodom és támaszkodhatom, tán itt-ott van is valami időbeli elcsúszás, vagy tán térképi adottság, de a lényegen nem változtat semmit. Most egy új szereposztása kerültem ismét. | |
