Esküvői vacsora a Gundelben

A jegyespár szűk családi körben - a nyilvánosság, tehát a sajtó teljes kizárásával - fogyasztotta el esküvői vacsoráját. Ezért Varga Rózsát, a Gundel étterem reklámmenedzserét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat a szigorúan zártkörű eseményről. A következőket tudtuk meg tőle: ötven személyre terítettek, és a menyasszony kérésére a díszítésnél hangsúlyt kapott a nemzeti színezet. Vagyis az asztalon és a vázákban vörös, valamint fehér rózsák illatoztak, zöld levelek között. Az ötfogásos vacsorát, Ferenc József 1867-es koronázási vacsorájának tizenöt fogásos menüjéből választotta ki és állította össze Láng György, az étterem tulajdonosa, akit vendégei az asztalukhoz is meghívtak. Meleg előételnek lazactörzseket tálaltak Chardonney mártással, majd Schönbrunn saláta következett, főételnek pedig bélszínfilé, Financiare-módra. Ebbe beleadtak mindent, ami - gut and tauer - jó és drága: szarvasgombát, libamájat, borjúmirigyet, kakastaréjt apró darabokra vágva. Köretnek káposztalevélbe csomagolt magyar vadrizst adtak hozzá, s 3 apró, eperszem nagyságú bébikarottát - sárgarépát - amit tanyán termesztenek, kizárólag a Gundel számára. A vörösboros mártást vajastésztából sütött füles-fedeles tálkában helyezték a vendégek tányérjára. Az est fénypontja volt az ötemeletes esküvői torta felvágása. A fehér-arany színekben pompázó, brüsszeli csipkemintás, puncstortát bársony díszmagyarba öltözött ifjak hozták be, hatalmas tálcán. A tetején trónoló menyasszonyfigurára nem koronát helyeztek, hanem kalapot - ehhez a menyasszony ragaszkodott -, a vőlegény pedig marcipáncilindert viselt. A kávét az Andrássy-teremben szolgálták fel, csokoládémázas Trüffel-kockákkal, amelyeken a jegyespár nevének kezdőbetűi - W és A - díszelegtek. A hangulat meghitt volt és családias. A vendégek dicsérték az ételeket: a vőlegény mamájának különösen a bélszín ízlett, a portugál uralkodóházat képviselő Braganza hercege pedig a környezet eleganciáját méltatta elismerően. (V.Zs.)

Ez királyi vacsora, tán nem is tudtam volna végig enni ezeket a finom fogásokat… Gundelban már én is ebédeltem kb. 1960-körül, amikor az iskolás gyerekeket vittem Budapestre kirándulni.

HABSBURG OTTÓ fia, Karl von Habsburg Münchenben, eljegyezte Francesca von Thyssen-Bornemissza kisasszonyt, és a családi fotó ebből az alkalomból készült. Középen a fiatalok, mellettük a menyasszony szülei, a két szélen pedig Habsburg Ottó és felesége látható. Az esküvőt 1993 elején tartják meg.

Dr. Habsburg Ottó mindenkor nagy szeretetnek örvend, ha Magyarországra látogat. Népszerű és igen művelt politikus, európai személyiség, tekintély a nagy hatalmak előtt.

Zita császárné unokája műsort vezet

Eseménydús napok zajlanak Habsburgéknál. Zita osztrák császárné és magyar királyné fiánk, Ottónak gyermeke, Habsburg Károly főherceg egy híres személyiségekről szóló tévéműsor vezetőjeként lépett a nyilvánosság elé Ausztriában. A szeptember közepétől hetente jelentkező vetélkedő egy-egy nyertese ötezer dolláros, „jackpot”-ot kap. Így bizonyára igen népszerű lesz; a főherceg az osztrák tévénézők között.


Habsburg házasság

Eljegyezte magát dr. Walburga von Habsburg főhercegnő. Habsburg Ottó ötödik leánya egy svédországi úrhoz megy feleségül. Archibald Graf Douglas harmincas éveinek közepén járó közgazdász, egy gazdaságot vezet Svédországban. A 33 éves jogásznő, újságíró Michael von Liechtenstein herceg baden-badeni születésnapi ünnepségén ismerkedett meg a jövendőbelijével idén januárban.

Megnyerő személyiség, a hallgatóságot magához tudja ragadni.
Nagy tudása, nyelvismerete folytán tekintély övezi mindenütt.
Mi lenne, ha elfogadná a Magyar Köztársaság elnöki tisztjét? Még nem jött el ennek az ideje. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, mondom én.

Első évfolyam Szombathely, 1990. jan. 25.
VASVÁRMEGYE napilapja


Ma Szombathelyen: dr. Habsburg Ottó

Lapunk vasárnapi számában olvasóink helyszíni tudósításunkból értesülhettek arról, hogy dr. Habsburg Ottó is részt vett Zalaegerszegen azon a ceremónián, amelynek során a Ferences rendi szerzetesek megfelelő külsőségek mellett ünnepélyesen bevonultak nemrég visszakapott rendházukba. A rendbe rakott, szépen berendezett rendház egyik szobájában Pál fiával együtt fogadta látogatóit és a sajtó képviselőit. Készségesen válaszolt a Vasvármegye kérdéseire is.
- Elnök Úr! Ön (ma) hétfőn Szombathelyre érkezik. Miért jön, kik hívták meg és kikkel fog találkozni?
- Nézze, kérem, én olyan sok meghívást kaptam már Szombathelyről, hogy szükségszerű volt ezek és a máshova szóló invitálások között egyfajta prioritási listát készítenem arról, hogy mikor hova megyek és hova megyek először. Mivel nagyon sokan és sokszor hívtak Szombathelyre, természetes, hogy elmegyek Önökhöz. Már egyszer voltam ott vagy két éve, igaz, akkor még nagyon „diszkréten”. Most ismét odalátogatok. Őszintén örülök annak, hogy hívtak és annak is, hogy mehetek.
- Van annak valami különleges oka, hogy az Ön által felállított listán elsőbbséget élvez Szombathely a magyar városok, települések között?
- Családomnak és nekem mindig is bensőséges kapcsolatunk volt - és van - a várossal, lakóival. Én annak idején, már nagyon fiatal koromban Mikos püspök úr révén különösen közel kerültem Vas megyéhez és annak székvárosához. És a jó kapcsolatunk azóta is folyamatos. Ma is levelezek számos szombathelyi polgárral. Ezért természetes törekvésem az, hogy minél előbb eljuthassak Szombathelyre. Hála Istennek, most ismét sikerült.
- Magánlátogatásra érkezik, avagy közszereplésre? Tart-e előadást a meghívóinak és a város polgárainak?
- A mostani szombathelyi látogatásom úgy magánlátogatás, hogy nem hivatalos minőségben érkezem, az Európa Parlament magyar delegációjának elnökeként. Most olyként megyek, aki vagyok - és semmi titulus. Annak azonban nagyon örülök, hogy találkozni fogok sok régi jó ismerőssel, baráttal, olyanokkal, akiket már ismerek, és tudom, olyanokkal is, akiket még nem ismerek.
- Úgy tudjuk, látogatásának „hivatalos” része is lesz. Hétfőn este a tanárképző főiskolán tart előadást. Miről szól hallgatóságának?
- Igen, így lesz. Most még azonban egészen pontosan nem tudom megmondani miről is beszélek - beszélgetünk -, mert ha jól…

értesültem egyfajta kérdés - felelet fórumra kértek fel. Ebből következik az, hogy a feltett kérdésektől függ majd az én válaszom, mondanivalóm. Megvallom, én nagyon kedvelem az ilyen féle találkozásokat. Sokkal élénkebbek, hasznosabbak, mint egy hagyományos előadás vagy gyűlés. Mert a kérdés - feleletforma dialógus és nem monológ. Szerintem ez a meghívottnak is hasznosabb, tanulságosabb annál, mint mikor az ember odaáll az emelvényre és „kivág egy beszédet” aztán vége.
- Mi Vas megyéből azért jöttünk el erről a szép eseményről tudósítani, mert Zalaegerszeg a szombathelyi egyházmegye része. Ön milyen célzattal érkezett?
- Meghívtak, és én nagyon szívesen jöttem ebbe a szép templomba és rendházba, amit apám, IV. Károly király emlékére építettek és szenteltek fel. Természetesnek tartom, hogy erre a mai eseményre is meghívást kaptam. Mivel idelátogatásomat semmi sem akadályozta, eljöttem Pál fiammal együtt. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel tettem eleget a szíves invitálásnak.
- Elnök Úr! Az új, az Antall-kormány „felállása” óta Ön szerint a nyugat lát-e számottevő változásokat Magyarországon? Hogyan és miben változott a véleménye azóta hazánk megítélésével kapcsolatban?
- A nyugat véleménye és megítélése Magyarországról az Antall-kormány hivatalba lépése óta nem nagyon változott. A döntő, a fő dolog az volt, hogy megtörténtek a valóban szabad és demokratikus választások. Az, hogy ma már egy olyan többség létezik Magyarországon, amelyik a szabadság felé akarja vezetni ezt az országot. És ez a többség pedig kifejezetten európai indíttatású és…
(Folytatás a 2. oldalon)

(Folytatás az 1. oldalról)
…szemléletű. Mert például Antall miniszterelnök úr - akit én már régóta jól ismerek tudom, hogy mennyire európai. Mivel én tisztában vagyok azzal, hogy Magyarország jövője csak egy közös Európában képzelhető el, nagy örömmel és megelégedéssel veszem tudomásul, hogy az ország többsége is így gondolkodik, és ennek szellemében cselekszik.
- Amikor az idén május másodikán Budapesten jártam az új parlament nyitó ülésén, annak örültem leginkább, hogy amikor a képviselők a közös Európához való közeledésről, a hozzácsatlakozásról szavaztak, egy emberként tette le voksát e dologban mindenki. Megnyugtató dolog és jó jel volt a magyar parlament egyhangú szavazása ebben az ügyben.
- Végezetül megkérdezem: mit üzen szombathelyi, Vas megyei ismerőseinek, tisztelőinek, a Vasvármegye olvasóinak, a megye polgárainak?
- Először is azt üzenem minden kedves vasi polgárnak, nagy öröm az számomra, hogy végre igazi szabadságban találkozhatunk egymással. Másodszor pedig azt, hogy legyenek bizalommal és reménnyel a jövő iránt. Tudom jól, hogy vannak pesszimisták és valahol meg is értem őket, mert valóban nagyon nehéz most az élet. Tudom, lesznek még nagy problémáink, gondjaink is. De, ha az ember megpróbálja egészében látni, felfogni, mi is történik napjainkban nálunk és körülöttünk Európában, akkor bízva mondhatja azt, hogy elindultunk és közeledünk egy valóban szebb, boldogabb, nyugodtabb jövő felé. Minden jót kívánok a vasiaknak, lapjuk olvasóinak és azt hiszem optimisták lehetünk...
- Köszönöm a beszélgetést.

Soós Béla